A dió felhasználása a gyógyászatban és a konyhában
megjelent:
A közönséges dió (Juglans regia) hazánkban mindenütt elterjedt fa, jellegzetes illata van, de nem őshonos, feltételezések szerint a római kor óta ültethetik. A diófa a Balkán-félszigeten és Ázsiában őshonos növény.
A diólevél hatóanyagai
A diófa levele tartalmaz cserzőanyagokat, flavonoidokat, nyálkaanyagokat, fenolos savakat, illóolajokat és juglonszármazékokat. Ez utóbbinak „köszönhető” a diófatartóknak az a tapasztalata, hogy a fa alatti aljnövényzet kipusztul, amennyiben a lehullott leveleket nem gyűjtik össze. Ennek oka, hogy a lehullott levelekből kioldódó juglonszármazékok mérgező hatásúak a lágyszárú növényekre. És következménye, hogy a lehullott és összegyűjtött őszi diófalevelek nem alkalmasak a komposztálásra összekeverve más fák elszáradt leveleivel.
A népi gyógyászatban a diófalevél-teát külsőleg vénás panaszok, pattanások, bőrgomba, ízületi fájdalmak, bőrpanaszok, szájüregi gyulladások esetében és izzadáscsökkentőként (kéz és láb túlzott izzadásának mérséklésére) alkalmazták. Belsőleg bélférgesség, emésztési panaszok, asztma, hasmenés, cukorbetegség kezelésére használták.
A diófalevél-tea alkalmazása napjainkban külsőleges felhasználásával kapcsolatos. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a jelenlegi bizonyítékok fényében bőrpanaszok kezelésében és izzadás csökkentésére ajánlja használatát.
Hazánkban gyógynövény-teakeverékek összetevőjeként belsőleg, jellemzően cukorbetegségre való hajlam esetén alkalmazzák.
A diólevél lehetséges hatásai a vizsgálatok szerint
A diólevél cukorbetegség-ellenes hatása van a középpontban. In vitro és állatkísérleti eredmények is utalnak arra, hogy a diólevél kivonata valóban rendelkezhet vércukorszint-csökkentő hatással. Mindazonáltal egyetlen kontrollált humán vizsgálat sem igazolta hatékonyságát cukorbetegeknél. Azonban az utóbbi időben több vizsgálat eredménye is napvilágot látott. Az eredmények azt mutatták, hogy a napi 200 mg száraz diólevél vizes kivonatával kezelt betegeknek három hónap múlva alacsonyabb volt az éhomi vércukorszintjük, a HbA1c-, összkoleszterin- és trigliceridszintjük is szignifikánsan csökkent az alapértékhez és a placebo csoporthoz képest is. Egy másik hasonló vizsgálatban, az előbbi hatásokon túl, a vizsgálat végén növelte az inzulinszintet a cukorbetegeknél, ami magyarázatot adhat a vércukorszint-csökkentő hatásra.
Pontosan nem ismerik a kutatók a hatásmechanizmust, sem a hatóanyagokat, illetve a hatásosság bizonyításához nagyobb beteganyagon elvégzett vizsgálatok és a biztonságosság igazolása is szükséges, az eredmények azonban biztatóak.
A diófalevél juglontartalma szárítás során csökken, majd a főzetkészítés során tovább csökken, ezért ez az elkészítési mód biztosítja a legalacsonyabb juglontartalmat. A szárított diólevélből készült gyógynövénytea nem jelent számottevő kockázatot. A friss levélből vagy egyéb oldószerekkel nyert kivonatok biztonságosságát nem támasztják alá megfelelő adatok.
A diófalevél-tea alkalmazási céljai alapvetően külsőleges felhasználással kapcsolatosak. A gyógynövény szárított levele kizárólag csak teakészítésre, főzetként ajánlott. Folyamatos használata nem, mivel a kevés juglontartalom is májkárosító lehet. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy 4 heti alkalmazása után ajánlott néhány nap szünetet beiktatni a tea fogyasztásában. Teát napi 1 gramm teafűből kétszer készíthetünk. Emésztési panaszokat okozhat, és csak 12 év felettiek alkalmazhatják. Mogyoró- és diófélékre allergiás embereknél fogyasztása óvatosságot igényel.
A dióbél
Gazdag omega-3-zsírsavakban és nagyobb mértékben tartalmaz antioxidánsokat más ételeknél – a dió rendszeres fogyasztása a szervezet működésének számos területén fejthet ki jótékony hatást.
A diónak magas zsírtartalma miatt magas a kalóriatartalma, így energiadús étel. Egyes kutatások azt mutatják, ez a finomság így sem növeli az elhízást. A dióbélben lévő ásványi anyagok és vitaminok: folsav, foszfor, magnézium, B6- és E-vitamin, valamint további komplex bioaktív összetevők.
A dióbél lehetséges jótékony hatásai
Hatása az agy munkájára
Egyes humán tanulmányoknak ígéretes eredményei vannak a dió agyra gyakorolt hatását illetően. Egy kutatás kimutatta, hogy a nyolc héten át tartó dióbélfogyasztás növelte a résztvevők kognitív képességeit. A dióbél magas antioxidáns- és omega-3-zsírsav-tartalma miatt javítja a memóriát és a tanulást is. Ezt állatkísérletben tudták igazolni.
Biológiailag aktív összetevői miatt a dió a rákmegelőzést segítő diéták része lehet. Kutatások a fogyasztást összefüggésbe hozták a vastagbél- és a prosztatarák kialakulásának kockázatának csökkenésével, hasonló hatást feltételeznek a mell-, és vesedaganatok kapcsán. Mindezek bizonyítása további klinikai kutatásokat igényel.
Elkerülhető a 2-es típusú cukorbetegség?
A dióbél cukorbetegség elleni hatását már régebb óta próbálják vizsgálatokkal igazolni. Egy nagyszabású kutatás során kimutatták, hogy a dió heti kétszeri fogyasztása nagymértékben hozzájárul a 2-es típusú diabétesz kialakulásának megelőzéséhez.
A dióbél nem kevés kalóriát tartalmaz, ennek ellenére érdekes módon úgy tűnik, hogy a dió- és diófélék rendszeres fogyasztása nem járul hozzá az elhízáshoz, sőt épp ellenkezőleg, segít megtartani a súlyunkat, vagy akár a fogyást is elősegítheti. Több vizsgálatban számoltak be arról, hogy a dióféléket rendszeresen fogyasztóknak alacsonyabb a testtömegük, testtömegindexük és kisebb derékkörfogatuk van.
| A dióbél hatása elhízott embereknél |
| Tudományos vizsgálatokban elhízott emberek étrendjéhez adták a dióbelet, más diófélékkel együtt, 2-3 marékkal. Azoknak, akik szokásos étkezésükhöz fogyasztották, a legtöbb esetben nem változott a súlyuk, vagy csak nagyon kis mértékben. Azok, akik a hozzáadott magvak kalóriaértékét levonták az alapétrend kalóriáiból, sok esetben tapasztaltak súlycsökkenést. A vizsgálatok általában pár héttől hat hónapig tartottak. Ezek után már nem meglepő, hogyha a diófélék fogyasztása helyett azonos kalóriatartalmú nassolnivalót kaptak a vizsgálatban résztvevők, a dióféléket fogyasztó résztvevők testsúlya nem változott, vagy csökkent az egyéb nassolnivalót fogyasztókhoz képest. Ennek okát vizsgálva kiderült, hogy a dió és diófélék nagyobb jóllakottságérzést okoznak más élelmiszerekkel szemben. Így akik rendszeresen fogyasztják, kevésbé lesznek éhesek a nap folyamán. A dió étkezésbe való illesztése fokozza a szervezetben a zsírok elégetését. Vizsgálatok szerint az L-arginin nevű aminosav, illetve a flavonoidok növelhetik a zsírok elégetését a szervezetben. Ezek az elképzelések még nem magyarázzák egyértelműen meg a fenti jelenség okát. |
A dióbél – és az olajos magvak is – az étrendünkbe beillesztve nemcsak ízletes, hanem értékes tápanyagokat viszünk be vele a szervezetünkbe és egészségünkre is jótékony hatással van.
| A dió terméséből házi likőr készülhet |
| A termésből készített likőrben is megtalálható a juglon. A likőrt még júniusban készítik, hisz ekkor a termés még puha, könnyen felvágható. A hagyományos recept szerint – etanolos áztatással – készített diólikőrben a juglon, mely a héjban nagy mennyiségben fordul elő, a likőrben éppen csak kimutatható volt. Ugyanakkor a hagyományos módon készített likőr is tartalmaz kedvező hatású vegyületeket. A tapasztalat szerint emésztés- és étvágyjavító hatása van. |
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
