Az Alzheimer-kór és az inzulinháztartás kapcsolata

WEBBeteg/Well PR
frissítve:

A 2-es típusú diabétesznek számos súlyos szövődménye lehet, ha a betegség már évek óta fennáll. Orvosok által széles körben elfogadott tény, hogy az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség és a túlsúly az Alzheimer-kór kialakulásának is magas kockázati tényezője.

2021-es felmérések szerint világszinten minden 10. ember cukorbeteg; csak Magyarországon 1,1 millióan. A világon 44 millióan küzdenek az Alzheimer-kórral, Magyarországon pedig mintegy 220 000 demenciában szenvedő beteg él. Az Alzheimer-kóros betegek felénél az inzulinszint valamiféle zavara állapítható meg.

Vércukorszint és Alzheimer-kór? Mi az összefüggés?

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy már a cukorban gazdag étrend és a folyamatosan fennálló magas vércukorszint is megágyazhat az Alzheimer-kór kialakulásának.

Ez azért fontos összefüggés, mert egyáltalán nem biztos, hogy azok az emberek, akiknek hosszú időn keresztül magas a vércukorszintje, cukorbetegek is lesznek. Az viszont több kutatás szerint igen, hogy hanyatlani fognak a kognitív képességeik, ami az Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. Az inzulinrezisztencia és a diabétesz által okozott zavarok felgyorsíthatják az agy öregedését, és befolyásolhatják a neurodegenerációt.

Az American Academy of Neurology szaklapban 2010-ben megjelent kutatásban 135 idős ember vércukorszintjét mérték. A kísérlet zezárása után kiderült, hogy az inzulinrezisztenciában szenvedők 72 százalékában találtak az Alzheimer-kórért felelős plakkot. A Northwestern Egyetem neurobiológusai kimutatták, hogy az agyi neuronok inzulinnal való kezelése megvédte a sejteket a káros fehérjéktől, amelyek az Alzheimer-kór miatt gyűlnek fel. A tudósok még tovább tudták fokozni a védelmet, amikor az inzulin mellett vércukorszint-csökkentő gyógyszert is alkalmaztak a kezelés finomítására.

A cukorbetegség következménye vagy önálló betegség?

A 2-es típusú cukorbetegség általában felnőttkorban alakul ki, a nem megfelelő táplálkozás következtében jön létre és jellemzően az inzulinrezisztencia az első lépcsőfoka. De az inzulinszint problémák az Alzheimeres betegekre is jellemzőek; bizonyos kutatások ugyanis a betegek mintegy felénél egyértelműen megállapították az inzulinszint zavarát is.

Az okoktól függetlenül az inzulinzavarok végeredménye az, hogy agyunk glükózfelhasználása sérül. Pontosan ez a nagyon fontos különbség a hagyományos cukorbetegséghez képest: az Alzheimer-kórral kapcsolatban megállapított inzulinfelhasználási zavar nem a szervezet egészében, hanem kizárólag az agyban alakul ki. Emiatt kapta a 3. típusú diabétesz elnevezést, mert ez merőben másfajta cukorbetegség, mint az eddig ismertek. Egyes orvosok úgy is emlegetik az Alzheimer-kórt, mint az agy cukorbetegségét. Kialakulhat tehát a cukorbetegség nyomán is, a teljes szervezetre kiterjedő betegség részeként, de felléphet különálló, egyfajta elszigetelt agyi cukorbetegségként is.

Inzulinrezisztencia és agyműködés

Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél az agyban egyfajta inzulinrezisztencia, az inzulin hatásával szembeni csökkent érzékenység alakul ki, ami miatt az agy glükózfelhasználása elégtelenné válik. Agyunk is, mint szervezetünk egésze az inzulin segítségével szabályozza a cukor mennyiségét a szövetekben, így, ha agyunk inzulinrezisztenssé válik, az agysejtjeinkben sem tud kialakulni és tartósan fennmaradni az optimális vércukorszint, ami egészséges működésükhöz szükséges.

Az Alzheimer-kór kialakulása előtt agyunkban először egy olyan állapot jön létre, amikor a vérben túl sok az inzulin (hiperinzulinémia); ez az állapot tulajdonképpen az inzulinrezisztencia, amikor a csökkent érzékenységet inzulintúltermeléssel kompenzálja a szervezet. Amikor inzulinrezisztenssé válunk, szervezetünk - jelen esetben agyunk - nem tudja megfelelően hasznosítani a glükózt.

A cukor, azaz glükóz a szervezet egyik legfontosabb energiaforrása, elengedhetetlen az alapvető életfunkciók működéséhez. Így van ez agyunkkal kapcsolatban is: ha az agysejtek nem kapnak elég glükózt, az alapvető kognitív funkciók sérülnek, így például a memória és a feladatmegoldó képesség.

Hogyan alakul ki a cukorbetegség az agyban?

Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában elsősorban bizonyos rostszerű csomók okozzák ezt az elhalást. Ezek a csomók rendkívül nagy számban fordulnak elő a betegek agyában és egy tau nevű fehérjét tartalmaznak. Ez a fehérje felgyorsítja az agyi sejtek működését, azok halálát okozva. Így halnak el a betegek agysejtjei és így sérül agyuk információ-továbbító képessége.

Másik fontos tényező, ami agysejtelhalást okozhat az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, a sejteken kívül megjelenő amiloid plakkok. Amikor az immunrendszer észleli az amiloid plakkokat, aktiválja az agy immunválaszát, ami igen sok ideig áll fenn, és egy olyan toxikus környezet alakul ki, amely szintén az idegsejtek pusztulásához vezet. De a béta-amiloid plakkok az agy inzulinreceptroaira is hatnak, és csökkentik az inzulinnal szembeni érzékenységét, ami idővel szintén inzulinrezisztenciához vezethet.

Megelőzés és kezelés

A legjobb, amit tehetünk, mint mindig: a megelőzés. Ha nem is kizárólagosan okolható étrendünk és vércukorháztartásunk az Alzheimer-kór kialakulásáért, sokat javíthatunk esélyeinken, ha egy kiegyensúlyozott, rostban, vitaminokban, zöldségben, gyümölcsben gazdag étrendet tartunk, jellemzően sovány húsokkal kiegészítve, és rendszeresen mozgunk, hiszen a testmozgás is szabályozza vércukorszintünket.

A szűrővizsgálatok szintén nagyon fontosak! Egy kutatóorvos szerint, ha időben sikerülne felismerni a hiperinzulinémiát, csökkenthető lenne az Alzheimeres betegek száma, hiszen ebben a stádiumban még könnyen kezelhető a betegség.

Ha pedig már kialakult a diabétesz vagy a demencia, orvosunkkal konzultálva a gyógyszeres kezelés mellett alakítsunk ki egy cukorbeteg étrendet és egy megfelelően beállított gyógyszeres terápiát, ezzel is támogatva a gyógyulást.

Tovább

(WEBBeteg/Well PR)

Cikkajánló

Magnézium
Magnézium

Szerepe van a depresszió elleni küzdelemben is.

Száraz köhögés
Száraz köhögés

Mi okozza, hogyan kezelje ezt a köhögéstípust?

Budai Endokrinközpont - Dr. Koppány Viktória, endokrinológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Tänczer Tímea, diabetológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.