A kisgyermekek immunrendszerének kialakulása – Útmutató szülőknek

Egy gyermek immunrendszerének fejlődése már a magzati korban megkezdődik és a kora serdülőkorig tart. A védekezésben nemcsak a vérben keringő sejtek és ellenanyagok fontosak, hanem a bőr és a nyálkahártyák (légutak, bélrendszer), valamint az úgynevezett bélmikrobiom/bélflóra (az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok közössége, főként baktériumok, de gombák és vírusok) is.

Mind kritikus szerepet játszanak abban, hogy a gyermek szervezete megvédje magát a fertőzésektől és hogy az immunrendszer „megtanulja”, mi veszélyes és mi nem. A következőkben összefoglaljuk, mi történik az immunrendszerrel születéstől körülbelül 5 éves korig.

A magzati immunrendszer fejlődése – Mi történik a fogantatástól a születésig?

A gyermek immunrendszerének története nem a születéssel, hanem jóval korábban, már az embrió kialakulásának első heteiben elkezdődik. Ez a fejlődés szakaszos, több szervrendszert érintő folyamat, amelyet egyszerre határoz meg a genetika, a méhen belüli környezet, a placenta immunológiai szabályozása és az anya egészségi állapota.

A korai embrionális szakasz (0–8. hét): az immunrendszer „alapozása”

A terhesség fenntartása önmagában is „immunológiai paradoxon”: az anya szervezete számára a magzat félig idegen (apától örökölt) genetikai anyagot hordoz. Mégsem indít el ellenreakciót ellene. Ez azért lehetséges, mert a megtermékenyítéstől kezdve egy finoman szabályozott immunológiai tolerancia alakul ki, amelyet a placenta és az anyai immunrendszer összehangolt működése tart fenn.

Az embrió fejlődésének 3–4. hetétől elkezdődnek azok a folyamatok, amelyek majd az immunrendszer alkotóelemeit létrehozzák.

A második nagy mérföldkő: a csecsemőmirigy (thymus) fejlődése (8–12. hét)

A csecsemőmirigy a magzati immunrendszer „iskolája”, ahol az úgynevezett T-sejtek érnek és megtanulják:

• felismerni a saját sejteket,
• reagálni a fertőzésekre,
• és nem támadni a szervezet saját struktúráit (tolerancia).

A thymus már az első trimeszter végére funkcionális, és a terhesség során rendkívül aktív. Születés után fokozatosan csökken a mérete, de gyermekkorban még mindig jelentős szerepe van.

A máj és a csontvelő szerepe (12–20. hét)

A magzati máj a fő vérképző szerv, a 12. héttől átveszi a vérképzés fő szerepét, és itt képződnek:

• a B-sejt-előalakok,
• a veleszületett immunsejtek, valamint
• bizonyos korai antitestek.

A csontvelő a későbbi immunrendszer központja. A 20. hétre megindul a csontvelői vérképzés is, amely a születés után lesz a legfontosabb immunsejttermelő hely: úgynevezett neutrofilek, monociták/makrofágok, dendritikus sejtek, a B- és T-sejtek fejlődnek itt.

A placenta mint immunológiai védőpajzs és kapu

A placenta egyszerre:

• véd a kórokozókkal szemben,
• szabályozza az anyai immunválaszt,
• biztosítja a magzat számára a korai passzív immunitást,
• gátolja a túlzott gyulladást,
• ugyanakkor átenged olyan jeleket, amelyek segítik a magzat immunrendszeri érését,
• szűri a potenciális kórokozókat (bár nem tökéletesen).

A terhesség második felétől (kb. 28. héttől egyre intenzívebben) a placenta aktívan szállítja át az anyai IgG ellenanyagokat a magzatba. Ennek eredménye:

• A magzat a születésére az anyai kórokozók elleni antitestkészlet nagy részével rendelkezik.
• Ez az úgynevezett passzív immunitás, amely néhány hónap alatt lebomlik, de kritikus védőfaktor az újszülött számára – különösen légúti és bakteriális fertőzések ellen.

Ez az oka annak is, hogy bizonyos oltások (pl. influenza elleni, pertussis elleni) kifejezetten javasoltak várandósság alatt: az anya által termelt antitestek átjutnak a magzatba és védik az újszülöttet életének legsebezhetőbb időszakában.

A magzati immunrendszer képességei és korlátai

Bár a magzati immunrendszer strukturálisan már a 2. trimeszter végére „készen áll”, működésében még éretlen:

Mit tud már a magzat immunrendszere?

• képes veleszületett immunválaszokra (makrofágok, neutrofilek működése),
• felismeri és reagál bizonyos antigénekre,
• képes T-sejteket előállítani és azok egy részét aktiválni,
• rendelkezik korai B-sejtekkel.

Miben korlátozott?

• a T-sejtes válasz visszafogott (a túlzott gyulladás káros lenne a magzatra),
• az antitestek termelése minimális – saját IgM-et tud termelni, de nem IgG-t,
• a gyulladásos válaszok szándékosan enyhébbek, hogy ne okozzanak károsodást a fejlődő szövetekben.

Ezért is olyan kritikus az anyai immunrendszer és a placenta védelme.

A magzat immunrendszere valószínűleg találkozik mikrobiális molekulákkal, amelyek formálják az immunválaszát. Azonban a valódi bélflóra a születés pillanatában kezdődik – ekkor kap döntő jelentőséget a születési mód, a bőr–bőr kontaktus (“aranyóra”) és az anyatejes táplálás.

A születés – immunológiai fordulópont

A megszületésével a csecsemő egy mikrobákban gazdag környezetbe kerül, ahol azonnal aktiválódnak:

• a bőr és nyálkahártyák veleszületett mechanizmusai,
• a légutak helyi immunvédelme,
• a bélflóra felépítésének első lépései,
• az anyai IgG-raktárak védőhatása.

A magzati immunrendszer érettségi szintje tehát pontosan azt a célt szolgálja, hogy a születés utáni átmenetet biztonságossá tegye, amíg a csecsemő saját adaptív immunrendszere fokozatosan működésbe lép.

A csecsemők immunrendszerét erősíti az anyatejes táplálás – az anyatejjel, illetve az előtejjel (colostrum) fontos anyagok (zsírok, fehérjék, vitaminok, cukrok, antitestek, probiotikumok, immunsejtek) jutnak a baba szervezetébe. Az anyatejjel táplált babák szervezete hatékonyabban veszi fel a harcot a különböző fertőzések ellen, mint a tápszeres babáké, következésképp ritkábban is betegszenek meg. Kimutatták, hogy az anyatej jótékony hatással bír a csecsemők immunrendszerének fejlődésében. Ezenfelül az anyatejes táplálás során az anyatejjel antitestek jutnak a csecsemőbe, melyek passzív immunizálást váltanak ki. Tehát ha az anya találkozik egy kórokozóval, és a szervezete ellenanyagot termelt ellene, gyermeke is védve lesz (néhány hétig) a kórokozó ellen.

Az immunrendszer két fő része: veleszületett (innate) és szerzett (adaptív) immunitás

Az immunrendszer egyszerre tartalmaz azonnali, nem specifikus védelmet (veleszületett/innate immunitás) és tanult, specifikus védelmet (szerzett/adaptív immunitás). A kétféle immunrendszer együttes működése esetén beszélhetünk egészséges immunrendszerről.

A veleszületett rész – a bőr, mucosalis (nyálkahártya) védelem, úgynevezett fagocita sejtek (pl. neutrofilek, makrofágok), komplementrendszer és természetes ölő (NK) sejtek – az élet első óráiban/napjaiban lép működésbe és korosztálytól függetlenül alapvető szerepet játszik a fertőzések gyors korlátozásában.

Ezzel szemben az adaptív immunitás (úgynevezett T- és B-sejtek, specifikus ellenanyagok) “fejlesztése” időt vesz igénybe, és fontos szerepe van a hosszú távú védelem kialakításában memóriasejtek létrehozásával a jövőbeli fertőzések ellen.

A testfelszíni és nyálkahártyás barrier – elsődleges védelmi vonalak

Bőr

A bőr mechanikai, kémiai és mikrobiális akadályt jelent: a hámsejtek fizikai védelmet nyújtanak, a savas pH és bőrfelszíni lipidek akadályozzák a kórokozók növekedését, míg a bőrön élő „jó” mikrobák a potenciálisan káros baktériumokra reagálnak. Koraszülöttek és bizonyos bőrbetegségek (pl. atópiás dermatitis) esetén a barrier sérülékenyebb, ez növeli a baktériumok és allergének átjutásának kockázatát.

Légutak nyálkahártyája

A felső légutak nyálkahártyája csillós hámsejtekkel, mukussal és helyi immunsejtekkel (pl. nyálkahártyai IgA termelés) védi a szervezetet. A légúti mucosa gyors, helyi immunválasszal reagál – különösen fontos ez a kisgyermekeknél, akik gyakrabban találkoznak felső légúti (pl. vírusos) kórokozókkal (pl. óvodában, játszótéren). A mucosalis immunitás szerepét egyre inkább ismerik el a légúti fertőzések megelőzésében és az intranazális/mucosalis oltások fejlesztésében.

Bélrendszer nyálkahártyája és bélflóra

A bél nyálkahártyája egyszerre felület a tápanyag-felszívódásra és hatalmas immunológiai „edzőtér” is: itt találkozik az immunrendszer a táplálék antigénekkel és a kolonizáló mikrobiommal. A bélflóra korai alakulása – pl. születési mód, szoptatás, korai antibiotikum-expozíció, környezeti tényezők függvénye — alapjaiban befolyásolja az immunrendszer „betanulását”: a tolerancia kialakulását (mi nem árt) és a kórokozók elleni védelmet (mi árt). Az első életév dinamikus időszak, amikor a bélflóra gyorsan változik, és ez hat az immunsejtek fejlődésére, a nyálkahártyai immunválaszokra és későbbi kórképek (pl. allergia, asztma, metabolikus eltérések) kockázatára.

Az immunrendszer fő feladata tehát, hogy egy védelmi rendszert alkosson az antigének felismerése, az immunrendszer mozgósítása, és a kórokozók megtámadása és elpusztítása révén.

(Az immunrendszer "normál" működésére jelenleg nem térünk ki, erről bővebben olvashat korábbi cikkünkben.)

Megemlítendő, hogy az immunrendszer alul- és túlműködése egyaránt súlyos betegségek kialakulásához vezethet. Immunhiányos állapotnak (immundeficiencia) nevezzük a szervezet védekezőrendszerének elégtelen, csökkent működését, ami lehet örökletes vagy szerzett. Előfordulhat, hogy az immunrendszer a test saját sejtjeit összetéveszti a kórokozókkal, és a "kóros" immunsejtek megtámadják például az ízületeket, a bőrt vagy egyéb fontos szerveket (lásd autoimmun betegségek).

Gyakorlati ajánlások szülőknek

• Szoptatás támogatása: ha lehetséges, az első 6 hónapban kizárólagos szoptatás erősíti a bélbarriert és erősíti az immunrendszer védekezőképességét.
• Antibiotikumok óvatos használata: csak orvosi javaslatra, mert korai, indokolatlan alkalmazás befolyásolhatja a bélflórát és bizonyos immunválaszokat.
• A gyermek immunfejlődésének korai szakaszában érdemes külön figyelmet fordítani a fertőző betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére. Mivel nem tarthatjuk a gyermeket 6 hónapos koráig buborékban, limitáljuk azoknak a számát, akik meglátogathatják az első két hónapban.
• Ám az immunrendszer természetes védekezését segítheti, ha a gyermeket nem túlzott védelemmel, „búra alatt” nevelik, hanem találkozhat a külvilág kórokozóival.
• Adassuk be gyermekünknek az életkor szerinti kötelező és lehetőség szerint a választható védőoltásokat!
• Ha terhességet tervez, a terhesség közepén érdemes lehet beadatni az influenza és a koronavírus elleni vakcinát, így a gyermek is védett lesz ezekkel a kórokozókkal szemben.
• Bőr- és nyálkahártyaápolás: kerüljük a túlzott, irritáló bőrápoló szereket, kezeljük időben az atópiás bőrt; a jó bőrápolás segít fenntartani a barrierfunkciót.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Vas Felícia Emese, csecsemő- és gyermekgyógyász

Felhasznált irodalom:

• Semmes EC, Chen JL, Goswami R, Burt TD, Permar SR, Fouda GG. Understanding Early-Life Adaptive Immunity to Guide Interventions for Pediatric Health. Front Immunol. 2021;11:595297. Published 2021 Jan 21. doi:10.3389/fimmu.2020.595297
• Mwape RK, Barday MA, van der Zalm MM, Verhagen LM. Overview of mucosal immunity and respiratory infections in children: a focus on Africa. Curr Opin Pediatr. 2025;37(2):137-144. doi:10.1097/MOP.0000000000001438
• Dogra SK, Kwong Chung C, Wang D, Sakwinska O, Colombo Mottaz S, Sprenger N. Nurturing the Early Life Gut Microbiome and Immune Maturation for Long Term Health. Microorganisms. 2021;9(10):2110. Published 2021 Oct 7. doi:10.3390/microorganisms9102110
• Pieren DKJ, Boer MC, de Wit J. The adaptive immune system in early life: The shift makes it count. Front Immunol. 2022;13:1031924. Published 2022 Nov 17. doi:10.3389/fimmu.2022.1031924
• Ahearn-Ford S, Berrington JE, Stewart CJ. Development of the gut microbiome in early life. Exp Physiol. 2022;107(5):415-421. doi:10.1113/EP089919
• Dawod B, Marshall JS, Azad MB. Breastfeeding and the developmental origins of mucosal immunity: how human milk shapes the innate and adaptive mucosal immune systems. Curr Opin Gastroenterol. 2021;37(6):547-556. doi:10.1097/MOG.0000000000000778