A császármetszéssel születettek között gyakoribb az asztma
lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta frissítve:
A császármetszéssel világra hozott gyerekek hajlamosabbak az asztmára, mint természetes úton született társaik, azonban a kockázatnövekedés mérsékelt, az érintettek döntő többségénél nem alakul ki tartós légúti betegség.
Az elmúlt években számos kutatás vizsgálta azt, hogy milyen betegségek emelkedett kockázatával kell számolni a császármetszéssel született gyermekek későbbi fejlődése során. A szakirodalom szerint a hüvelyi úton történő szülés során a gyermek korai mikrobiom kolonizációja kedvezőbb lehet, ami szerepet játszhat az immunrendszer érésében. Ezzel szemben császármetszésnél eltérő bakteriális környezettel találkozik az újszülött, ami befolyásolhatja az immunválasz fejlődését. Egyes elméletek a szülés során felszabaduló stresszhormonok (pl. kortizol) különbségeit is említik, mint oki tényező.
A császármetszés és az allergiás betegségek közötti kapcsolat mellett több vizsgálat igazolta az asztma esetében is a kockázat növekedését. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez relatív kockázatnövekedést jelent, az abszolút kockázat alacsony marad, a császármetszéssel született babák mintegy 90 százalékál sosem alakul ki asztma.
A korai gyermekkori sípoló légzéses epizódok jelentős része átmeneti jelenség, és az esetek nagy hányadában iskoláskorra megszűnik, azonban a magasabb előfordulási gyakoriság hosszabb távon is fennmarad.
Létező, de mérsékelt hatás
Nagy számú esetet feldolgozó kutatások metaanalízise szerint a relatív kockázatnövekedés császármetszéssel született babáknál a korai életkorban (2 éves kor alatt) 10-20%, míg 2 éves kor felett 15-20%.
Az asztma előfordulása gyermekkorban változó, de a legtöbb populációban 5–10% közé esik (0–2 év között átlagosan 3,6%, 2–4 év között 7,8%, 4–12 év között 3,7%, 12–18 év között 0,55%). A rizikónövekedés tehát azt jelenti, hogy 100 császárral született gyermekből 1-2 olyan esetre lehet következtetni a statisztikákból, ami összefügg a születésük módjával. A korai életkori sípoló légzés nem azonos a későbbi asztmával, és sok esetben nem is vezet tartós betegséghez.
Tanácsok a szülőknek
A kockázatnövekedés tehát mérsékelt, az asztma kialakulását nagyobb mértékben határozzák meg más tényezők, mint a genetikai adottságok, egyéb környezeti hatások (pl. a levegőminőség), csecsemőkori fertőzések. A szülőknek - a születés módjától függetlenül - érdemes figyelniük gyermekük légzését, és amennyiben többször sípoló légzést, gyakori, tartós, elhúzódó köhögést, vagy felső légúti fertőzések idején légszomjat tapasztalnak, esetleg terhelésre jelentkező nehézlégzést, mindenképp javasolt a gyermekorvosi kivizsgálás!
A megelőzésben segít az anyatejes táplálás, a dohányfüstmentes környezet, a megfelelő védőoltások felvétele, a légúti fertőző betegedések megelőzése, illetve az egészséges mikrobiom támogatása (pl. az indokolatlan antibiotikumhasználat kerülésével). Ezek a tényezők minden babánál csökkentik az asztma kialakulásának valószínűségét.
WEBBeteg, lektorálta Dr. Szabó Zsuzsanna
Szakirodalom:
