• Hörgőtágító gyógyszerek

        Dr. Hangonyi Csilla
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

        A légzőszervi betegségek sokszor járnak hörgőszűkülettel, ami nehézlégzést okoz. Ezen kórképek kezelésében alapvető szerepük van a hörgőtágítóknak.

        A hörgőtágító gyógyszereket hatásmechanizmusuk, alkalmazásuk módja és hatástartamuk szerint csoportosíthatjuk.

        Másképpen kezeljük a heveny légúti betegségeket és a krónikus kórképeket (asztma, COPD). Akut esetben elegendő néhány napos gyógyszeres kezelés, míg az asztmás, COPD-s betegek évtizedeken keresztül használják hörgőtágító szereiket. Az ő esetükben különösen fontos, hogy gyógyszerük hosszú hatású, mellékhatásmentes, biztonságosan alkalmazható legyen.

        Az alkalmazott hörgőtágítók között van tabletta, injekció, belégzőszer (aerosol, porbelégző) és inhalációs oldat.

        Hirdetés

        Xantin származékok (theophyllin, aminophyllin)

        Régóta ismert és gyakran használt készítmények, tabletta és vénás injekció formájában adjuk (az injekciót főleg sürgősségi vagy kórházi kezeléskor).

        Tágítja a hörgőket, fokozza a légzőizmok erejét, serkenti az agyi légzőközpontot, segíti a légúti nyák kiürülését, mérsékelt gyulladáscsökkentő és enyhe vízhajtó hatású.

        Adagját egyénileg kell beállítani, mert a nemkívánt mellékhatások a dózis növelésével egyre gyakoribbak. Ezek a fejfájás, szapora szívműködés, szívritmuszavar, remegés, nyugtalanság, alvászavar, görcsök, hányinger. Hatásukat a kávé, tea fokozza, a dohányzás csökkenti. Ugyancsak kölcsönhatás léphet fel bizonyos antibiotikumok, fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők, depresszió ellenes szerek és egyéb hörgőtágítók egyidejű használatakor.

        A fentiek miatt asztma és COPD esetében hosszú távú alkalmazásuk egyre inkább háttérbe szorul, különösen az egyre több korszerű hörgőtágító megjelenésével.

        Nézzük a belégzőszereket!

        Előnyük, hogy ott hatnak, ahol kell, ahol a probléma van, a légutakban. Ezért lényegesen kevesebb hatóanyag elegendő a hatás eléréséhez, kisebb arányban szívódnak fel a szervezetben, így mellékhatásaik is ritkábbak, akár nagyobb adagok alkalmazásakor is.

        Az aerosolok (spray-k) és porbelégzők finom részecskéi a legkisebb hörgőkbe is bejutnak. A belégzéshez szükséges eszközök megfelelő használatát el kell sajátítani, de alkalmazásuk egyszerű, a szakrendelőkben dolgozó orvosok és asszisztensek segítenek ebben.

        Kétféle hatásmechanizmusú hörgőtágítót ismerünk, a közvetlenül a hörgők simaizmára ható úgynevezett béta-receptor-stimuláló szereket, és az antikolinerg szereket. A kétféle hatóanyag kombinációja is rendelkezésünkre áll, ami biztosítja a még hatékonyabb hörgőtágítást.

        Gyors kezdetű, rövid hatású gyógyszerek

        Néhány percen belül hatnak, de csak 4-6 órán keresztül. Naponta többször használhatók, de az orvos által előírt adagot nem szabad átlépni a mellékhatások (heves szívdobogás, kézremegés, fejfájás) elkerülése érdekében. Ezeket a gyógyszereket általában szükség eseti, illetve rohamoldó szereknek ajánljuk a rendszeresen alkalmazott belégzőszerek mellé. Leggyakoribb a salbutamol és a fenoterol tartalmú belégzőszer. Ez utóbbi antikolinerg szerrel való kombinációban van forgalomban. Ez a kombinált készítmény oldat formájában is kapható, amit speciális gyógyszerporlasztó gép segítségével inhaláló kezelésként alkalmazunk.

        Hosszú hatású béta-receptor stimuláló szerek
        (formoterol, salmeterol, vilanterol, indakaterol, olodaterol)

        Asztma és COPD kezelésében állandó kezelésként ajánlott hörgőtágítók. Korszerűek, általában 12 órás hatásúak, de 24 órás hatástartamú szerek is elérhetőek már. Hosszú éveken keresztül hozzászokás nélkül használhatók. Mellékhatásai ritkák, de természetesen előfordulhatnak. Ezek a heves szívdobogás, szívritmuszavar, vérnyomás-emelkedés, fejfájás, szédülés, kézremegés, izomgörcs, vércukor-emelkedés. Ezek miatt fokozott óvatossággal adható súlyos szívelégtelenség, szívritmuszavar, szteroid, theofillinek, vízhajtó szedése esetén.

        Hosszú hatású antikolinerg szerek
        (tiotropium, glycopyrronium, aklidinium, umeclidinium)

        COPD kezelésének alapvető gyógyszerei. Önmagukban és az előző gyógyszercsoporttal történő kombinációban is léteznek. Az aklidinium kivételével - amit naponta kétszer adunk - 24 órás hatásúak, napi egyszeri adagolásuk elegendő. Hörgőtágító hatásuk mellett, csökkentik a légúti nyák képződését. A szívműködésre kevésbé hatnak, ezért biztonságosan adhatók szívbetegeknek is. Zöld hályog és prosztatamegnagyobbodás esetén nem javasolt a használatuk. Kevés mellékhatás tapasztalható ezektől a gyógyszerektől, főleg szájszárazságot okozhatnak, ami általában nem indokolja a kezelés megszakítását.

        Krónikus obstruktív (hörgőszűkülettel járó) tüdőbetegségek esetén sokféle, hatékony, hosszú távon biztonságosan alkalmazható hörgőtágítóból tudjuk kiválasztani minden beteg számára a legmegfelelőbbet. Rendszeres használatuk teljes tünetmenteséget, jobb életminőséget biztosít.

        Ez is érdekelheti

        Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

        Módosítva: 2020.02.11 13:03, Megjelenés: 2020.02.11 13:03
      • Cikkajánló

        Mérnie kell a vércukrát?

        Mérnie kell a vércukrát?

        Szponzorált tartalom

        A DKP alkalmazással bárhol és bármikor rögzítheti értékeit. (x)

        Járványgörbe

        Járványgörbe

        WEBBeteg.hu

        Jakab Ferenc professzor szerint most látszik az eddigi intézkedések eredménye.

        Intersticiális tüdőbetegségek

        Ebbe a csoportba több mint 200 betegség tartozik. A diagnózis felállítása és a terápia nagy feladatot ró a klinikus, radiológus, patológus szakorvosokra, a betegeket gondozó szakdolgozókra.

        Hörgőtágító gyógyszerek

        A légzőszervi betegségek sokszor járnak hörgőszűkülettel, ami nehézlégzést okoz. Ezen kórképek kezelésében alapvető szerepük van a hörgőtágítóknak.

        Mire utalhat, ha egy bizonyos napszakban köhögünk?

        A köhögés lehet akaratlan folyamat, de akaratlagosan is kiváltható mechanizmus, melynek célja valamilyen idegen anyag vagy nyák eltávolítása a légutakból. Milyen okokra vezethető vissza a reggeli, a napközbeni és az esti, éjszakai köhögés?

        Hasznos tanácsok COPD, asztma és alvási apnoe ellen

        A légzőszervi betegségek kialakulásában egyrészt a környezeti tényezőknek, másrészt a szervezet érzékenységének, a családi hajlamnak van kiemelkedő szerepe. Mit tegyünk egészségünk megőrzésének és a betegségek leküzdésének érdekében?

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        A foglalkozási tüdőbetegség

        Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes asztmás megbetegedés jelentős részét a foglalkozási asztma teszi ki.

        Hörgőszűkülettel járó megbetegedések

        A hörgőszűkülettel járó betegségek esetén idült légúti áramlási akadály alakul ki: a kilégzés folyamán csökken a légáramlás.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.