A légúti szűkület okai

szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:

A két leggyakoribb légúti szűkülettel járó betegség az asztma és a COPD. Mindkettőben jellemző tünet a köhögés és légszomj. Az asztmában gyakori a sípoló légzés, a COPD egyik jellemzője a változó mennyiségű köpetürítés.

A téma cikkei
5/1 A COPD és tünetei
5/2 A légúti szűkület okai
5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz?
5/4 A COPD kezelési lehetőségei
5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel

Az asztmáról

Okok és tünetek

Az asztma az alsó légutak krónikus gyulladása, amit gyakran allergia okoz. A betegség kialakulásában jelentős szerepet játszanak a genetikai tényezők. A tüdőasztma jellegzetessége, hogy a légutakat körülvevő izomrostok bizonyos ingerekre rendellenesen nagy mértékben összehúzódnak, ami hirtelen és erőteljesen rontja a légzést, akadályozza a levegő kilégzését, ami jellegzetes sípoló hangot ad.

Rizikófaktorok

A tüneteket rontja az allergéneken kívül az időjárás, stressz, vegyi anyagok, illatanyagok, egyéb irritáló gázok, gőzök, de a hideg és a fizikai terhelés is.

Kezelés

A légúti szűkület mértéke változó, de hörgőtágító hatására a szűkület gyorsan akár teljesen oldódik. A megfelelő kezelés hatására a hörgők szűkülete tartósan megszüntethető.

A COPD-ről

Tünetek

A krónikus obstruktív bronchitisz és bronchiolitisz (COPD) nevű betegséget a hörgők (bronchusok) és hörgőcskék (bronchiolusok) folyamatosan fennálló gyulladása jellemzi, ami megvastagítja a légutak falát, és ezáltal szűkíti a légutakat. Krónikus bronchitisben fokozott a nyáktermelés is, ami a már amúgy is beszűkült légutakat tovább szűkíti.

Okok, rizikófaktorok

Az esetek jelentékeny hányadában a COPD hátterében a régóta fennálló dohányzás okozta károsodás áll. A COPD-s betegek 85-90-ban a dohányzók közül kerülnek ki.

Ritkán a COPD egy bizonyos fehérje, az alfa-1-antitripszin veleszületetten alacsony szintje miatt is kialakulhat (alfa-1-antitripszin-hiány).

Ezenkívül számos más irritáló anyag is vezethet COPD-hez, ide értve a különböző légszennyeződéseket, illetve bizonyos munkavégzéssel összefüggő irritáló gázok és gőzök belélegzését.

Kezelés

A COPD kezelése súlyosságától függően beállított bázis terápiából, a fellángolás kezelésére szolgáló kiegészítő kezelésből és légzésrehabilitációs terápiából áll.

Hová vezethetnek a gyulladásos folyamatok?

Mind a két fentebb említett gyulladás (asztmás és COPD-s) hosszú távon szövetkárosító hatású, szöveti átépülést okoz. Az elasztikus rostok pusztulnak, a léghólygocskák (alveolusok) fala károsodik. Ha a léghólyagok fala károsodik, az eredetileg különálló léghólyagok összeszakadnak, ezáltal kevesebb léghólyag marad, de azok nagyobbakká válnak, vagyis „tüdőtágulás” alakul ki. A túltágult alveolusok és a rugalmas rostok hiánya miatt a kilégzéskor a levegő egy része „csapdába” esik a tüdőben, ami tovább rontja a légcserét, a tüdő állandó „felfújt” állapotát okozza. Ez rontja a légzőizmok munkáját, megakadályozza a mély légvételt, felületes légzést okozva. A COPD-s beteg légzésekor a gázcsere (széndioxid/oxigén cseréje) nem megfelelő, ez a szervezetben oxigénhiányt okoz, ami az összes szerv működését rontja.

Összefoglalva a rizikófaktorok
  • Dohányfüst - A COPD legjelentősebb rizikófaktora a hosszú távú dohányzás. Minél több éve dohányzik Ön és minél több doboz cigarettát szív el naponta, annál nagyobb az Ön kockázata. A pipázók, a szivarozók és a passzív dohányzásnak kitett emberek szintén magasabb kockázattal bírnak. A dohányfüstön kívül természetesen minden más füst is ártalmas hosszú távon.
  • Munkahelyi ártalom - Különböző vegyszerek gőzei, gázai, illetve pora irritálhatja a légutakat, és gyulladást eredményezhet a tüdőben. Ilyenek a kvarc, cement, gabona, illetve a bányászatban, kohászatban, fémfeldolgozás során, faiparban keletkező porok.
  • Levegőszennyeződés - Veszélyes a szmog, a szálló por, különösen fűtésszezonban. A nitrogén- és kénvegyületek a legártalmasabbak.
  • Kor - A COPD évek alatt, lassan alakul ki, ezért az esetek többségében a betegek 40 évesnél idősebbek a tünetek jelentkezésekor.
  • Genetika - Ismeretes egy ritka genetikai betegség, amit alfa-1-antitripszin-hiánynak hívnak. A vizsgálatok alapján az ezért felelős génmódosulás az egyéb rizikófaktorral is rendelkezőket érzékenyebbé teszi a betegség kialakulása iránt. Feltételezhető, hogy a COPD iránti hajlamot több gén is befolyásolja, így azok, akiknek a családjában több ilyen eset előfordult, fokozott kockázatúnak tekinthetők.

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológuDr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

5/1 A COPD és tünetei | 5/2 | 5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz?

Cikkajánló

Visszérpanasz
Visszérpanasz

Mikor forduljunk orvoshoz vele?

Náthát okozó vírusok
Náthát okozó vírusok

Vajon mitől folyik az orrom? Mi lehet a kórokozó?

WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Brugós László, tüdőgyógyász
Ötvenentúl
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.