A túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban

Dr. Kónya Judit
szerző: Dr. Kónya Judit, családorvos - WEBBeteg
frissítve:

Az elhízás egészségre gyakorolt káros hatásairól nagyon sokat lehet hallani mostanában, ám kevéssé hangsúlyozzák a krónikus betegségek egyensúlyban tartására gyakorolt hatását.

Sok esetben a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatása, az alkalmazott terápiás szerek megváltozott felszívódása, szervezeten belüli megoszlása, illetve a test raktáraiból való felszabadulása az, ami megnehezíti a túlsúlyos betegek gyógykezelését.

Az asztma esetében más a helyzet. Az régóta köztudott, hogy az elhízás növeli az asztma előfordulásának gyakoriságát. Egy nemrégiben feltárt vizsgálati eredmény szerint az elhízott asztmás betegek asztma-kontrollja (vagyis az a folyamat, amelynek segítségével a szervezet és az alkalmazott terápia egyensúlyban tartja a betegséget) sokkal rosszabb, mint normál testsúlyú páciensek esetében.

A terápiás válasz, nem függ a BMI-től

A vizsgálat azt is igazolta, hogy a kezelésre adott terápiás válasz nem függ az elhízástól, vagyis a BMI nem befolyásolja a kezelés hatékonyságát.

A kutatást 221 asztmás beteg körében végezték, és az emelkedett BMI szteroidkezelésre gyakorolt hatását vizsgálták, párhuzamosan a szervezet asztma-kontrolljának mértékével. A betegeket három csoportba sorolták az elhízás mértéke alapján: a betegek fele került az elhízott (BMI>30), 30%-a a túlsúlyos (BMI 25-30) és 20%-a a normál testsúlyú (BMI<25) kategóriába.

Az eredmények azt mutatták, hogy a BMI emelkedésével megnőtt a szteroidok mellékhatásainak az előfordulása, ám nem volt összefüggés a BMI és az asztma állapotát jól jellemző forszírozott kilégzési értékek (FEV1/FVC) között. Farmakokinetikai vizsgálatokkal bizonyították, hogy az elhízás mértéke nincs hatással a szervezetbe bejuttatott szteroidok farmakológiájára a vizsgált paraméterek vonatkozásában.

A kritikus mutatók

  • Testtömeg index (BMI). A testtömeg index a kilógrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2). Ha a BMI értéke 18,5 alatti, akkor soványabb, mint az ideális lenne. Ha a BMI 18,5 és 25 közé esik, akkor az Ön tömege optimális. Amennyiben a BMI 25 és 30 között van, akkor túlsúlyos, ha 30 felett van, akkor elhízott.
  • Haskörfogat mérés. Ha a zsírszövet jelentős része a hasüregben található a belek között (mezenteriális zsír), akkor "alma" típusú elhízásról beszélünk. Ha a zsírszövet zöme a csípőn, a combokon és általában a bőr alatt van (szubkután zsír), akkor az elhízás "körte" típusú. Az egészség szempontjából sokkal kedvezőbb a körte típus.
    Ha Önnek pocakja, előredomborodó vagy éppenséggel lecsüngő hasa van, akkor elhízása alma típusú. A hasüregi zsír növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. Nőknél a haskörfogat 88 cm, a férfiaknál pedig 100 cm alatt kell, hogy legyen (ezek a számok a különböző ajánlásokban néhány cm-rel eltérhetnek).

Nehezebben tartható egyensúlyban az asztma

Egy vizsgálat bizonyította, hogy a túlsúlyos asztmás páciensek betegsége nehezebben tartható egyensúlyban. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett kutatás 2200 beteg bevonásával zajlott. A betegek felénél a BMI>30, a másik felénél BMI<30 volt. 900 beteg asztmája bizonyult jól kontrolláltnak, és 1200 beteg került a rosszul kontrollált csoportba az előzetesen felállított objektív kritériumrendszer alapján.

Az eredmények szignifikánsak voltak arra nézve, hogy az alacsonyabb testtömegű csoport asztmája sokkal jobban kontrollálható, mint a túlsúlyos betegek esetében.

A két vizsgálat bebizonyította, hogy eddig ismeretlen faktorok játszanak szerepet az asztma kifejlődésében, illetve a beteg állapotának egyensúlyban tartásában.

A közeljövő feladata lesz ennek tisztázása, ami remélhetőleg további adatokat szolgáltat majd a betegség kialakulásáról, és esetleg új terápiás lehetőségeket vet fel. Addig is az asztmás betegek testsúlyának normalizálása indokolt az általános javallatokon túlmenően a fenti vizsgálatok eredményei miatt is.

Az asztma okai és rizikófaktorai

Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.
Az asztma okai és rizikófaktorai

Dr. Kónya Judit Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

Cikkajánló

Az asztma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Asztma
Az asztma a légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomgörcse, nyálkahártya-duzzanata okozza a légutak szűkületét és a nagymennyiségű váladékképződés tovább akadályozza a levegő áramlását.
Testmozgás
Testmozgás

A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai.

Haspuffadás
Haspuffadás

Segíthetnek a probiotikumok?

WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Cs. K., fordító
Budai Allergiaközpont - Dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.