Gócok - Érdemes-e gócokat keresni a betegség hátterében?

A góc egy tartósan fennálló, körülhatárolt fertőzéses vagy gyulladásos elváltozást jelöl. Bár hivatalos orvosi fogalomként nem használatos és nem ismertek bizonyítottan gócbetegségek, a rejtett fertőzések felderítése bizonyos esetekben indokolt. Gócok leggyakrabban a mandulákban, a fogak gyökerénél, az arcüregekben, az epehólyagban, a húgy-ivarszervekben bújnak meg.

A gócok kialakulása, jelentősége

A szervezetünkbe bejutó mikroorganizmusok ellen a szervezet felveszi a harcot. Olykor azonban az is előfordulhat, hogy nem sikerül teljes mértékben felszámolni a fertőzéseket, így a gyulladás helyi szinten fennmaradhat, a kórokozó pedig betokozódhat, létrejön a góc. Ilyenkor nincs feltétlen egyértelmű jele a gyulladásnak (pl. láz), sem a forrásának, sok esetben több szakorvos együttműködése szükséges a felfedezéséhez.

Egy ilyen elváltozás felismerése önmagában nem bizonyítja azt, hogy az más betegség okozója, és a körülhatárolt fertőzés vagy gyulladás más szervekben is okozhat panaszokat. Olykor előfordulhat azonban, hogy a gyulladás távoli szervekre is káros hatással van, vagy az immunrendszer átmeneti meggyengülése miatt a fertőzés aktiválódhat és általános (szisztémás) megebetegedést okozhat.

Általános esetben nem indokolt góckutatást végezni

Sok esetben a góc tünetmentes, vagy nem specifikus tüneteket okoz. A nem specifikus tünetek közé tartozhat a fáradékonyság, a hőemelkedés, a levertség, az alvászavar. Orvosi ajánlás nélkül azonban nem javasolt, hogy bárki gócok irányában vizsgáltassa magát. A leírt általános tüneteknek rendszerint más - olykor jelentős - oka van, a góckutatás felesleges vizsgálatokat jelent csak a páciensnek.

Természetesen rendszeresen érdemes szűrővizsgálatokra járni, melyeken az esetleges gócok és más típusú elváltozások is felismerhetőek. Az eddigi kutatások szerint a gócok szerepe többnyire kérdéses vagy gyenge a betegségek hátterében, ezért a kivizsgálás célja ne a gócok keresése legyen, hanem általános szűrővizsgálatként gondoljunk rá, amivel bármilyen rendellenesség azonosítható.

Amikor orvosa kérheti a gócok irányába történő kivizsgálást

A góckutatás mint orvosi fogalom megszűnt napjainkra, ehelyett a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése, illetve célzott vizsgálatok indokoltak, ha felmerül valamilyen háttérben álló elváltozás szerepe egy panasz vagy betegség hátterében.

Egyes betegségekben orvosi ajánlásra indokolt lehet egy rejtetten lappangó gyulladásos szövet meglétét érdemes felderíteni vagy kizárni, ugyanis a góc megléte is fellobbanthatja, esetleg súlyosbíthatja a tüneteket. Ilyen kórképek például:

• fertőzéses ízületi gyulladás,
• szívizom- vagy szívbelhártya-gyulladás,
• krónikus gyulladásos bélbetegségek fellángolásai,
• csalánkiütés,
• ekcéma,
• pikkelysömör fellángolások
• foltos hajhullás.

Fontos azonban kiemelni, hogy ezen betegségeknek nem oka a rejtett fertőzés vagy az esetleges góc, így kezelésükben is a betegségre specifikus terápia a meghatározó. A gócok fennállása csak közvetve befolyásolhatják ezen betegségek lefolyását.

A másik lehetséges ok, ha a nagyobb műtétek vagy immunszupressziós kezelések előtti kivizsgálás részeként érdemes kizárni egy gócos elváltozás fennállását. Amennyiben ugyanis a szervezet immunrendszere meggyengül, az addig tünetmentes, körülhatárolt fertőzés kitörhet, legsúlyosabb szövődményként szepszist okozva. Ilyen nagyobb műtétek és kezelések például:

• műbillentyű beültetése, cseréje
• ízületi protézisek (pl. csípőprotézis-műtét)
• szervátültetések

Hogyan történik a góckutatás?

Vizsgálatra mindig orvosi javaslatra kerül sor. Ilyenkor a beteg a kezelőorvosától kapott beutalókkal elvégezteti a szükséges szűrővizsgálatokat. A javasolt vizsgálatok nem egységesek, a kórelőzmény és a tünetek alapján más-más vizsgálatok lehetnek indokoltak. A legelőször elvégzendő vizsgálatok közé legtöbbször a következők tartoznak:

• a fogászati szűrés, fogászati panoráma röntgen készítése,
• fül-orr-gégészeti vizsgálat, orrmelléküreg-röntgen,
• mellkasröntgen,
• hasi ultrahang,
• nőgyógyászati szűrés.

Az eredmények ismeretében a gócok kezelhetőek gyógyszeresen, fogászati beavatkozással, vagy műtéti eltávolítással a megfelelő szakintézményekben. A góc megszüntetése következtében az alapbetegség – ha valóban a góc váltotta ki – sok esetben javul vagy tünetmentessé válik, ugyanakkor gyakori az is, hogy a góc nem volt összefüggésben a panasszal vagy megbetegedéssel, ezért nem okoz javulást a beteg állapotában és folytatni kell a kivizsgálást, kezelést.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus