A szédülés típusai és lehetséges okai

A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.

A szédülésnek számos formája létezik: vertigó, gyengeségérzés, egyensúlyvesztés, bizonytalanságérzés és más szédülékenység. Mit jelentenek ezek a fogalmak?

Vertigó

A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A vertigót általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is (nystagmus).

Bővebben A vertigóról részletesen

A vertigót számos ok idézheti elő:

Benignus paroxysmalis pozicionális vertigó (jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigó (BPPV)): A BPPV során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre.

A benignus paroxysmalis pozicionális vertigó oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója. A fej traumája szintén BPPV kialakulásához vezethet.

A belső fül gyulladása: A belső fül gyulladása (akut vestibularis neuronitis vagy labirintitis) hirtelen intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére a vestibularis neuronitis általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Vestibularis gyakorlatok végzésével a felépülés gyorsítható. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben.

Meniére-betegség: Meniére-betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés (tinnitus) és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére-betegség oka ismeretlen.

Vestibularis migrén: A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. A vestibularis migrén által okozott egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése vagy akár a tv-ben látott mozgás is kiválthatja. A vestibularis migrén egyensúly-bizonytalanságot, halláscsökkenést, fülzúgást eredményezhet. A vestibularis migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok vertigóhoz vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigó roham néhány perctől néhány napon keresztül át tarthat.

Akusztikus neurinóma: Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A hallóideg köti össze a belső fület az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is.

Gyors irányváltoztatás a mozgás során: A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat, amely a fülben lévő receptorokat érő ingerek miatt alakul ki, természetes módon.

Egyéb okok: Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke (agyvérzés, agyi érelzáródás) vagy sclerosis multiplex is állhat a háttérben.

Gyengeségérzés (presyncope)

A presyncope ájulás előtti állapotot jelent, amely során gyengeségérzet alakul ki, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülésérzés társulhat ehhez a gyengeségérzethez. A presyncope okai közé tartoznak:

A vérnyomás leesése (orthostaticus hypotensio): A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomása magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulásközeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.

Elégtelen szívpumpafunkció: Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései (cardiomyopathia), szívritmuszavar (arrhythmia) vagy a vértérfogat csökkenése miatt elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.

Ez a cikk is érdekelheti A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

Egyensúlyvesztés

Egyensúlyvesztésről beszélünk akkor, ha bizonytalanságérzés, illetve egyensúlyzavar jelentkezik járás közben. Az okok az alábbiak lehetnek:

Belső fül (vestibularis) betegségek: A belső fül betegségei miatt olyan érzése lehet, mintha lebegne, vagy túl nehéz lenne a feje.

Érzőrendszeri betegségek: A rossz látás, és az alsó végtagok idegkárosodása (peripheriás neuropathia) gyakran alakul ki idősebb emberekben egyensúly-bizonytalansághoz vezetve.

Ízületi és izombetegségek: Az izomgyengeség, az osteoarthritis (az ízületek kopásos, fájdalmas megbetegedése) egyensúlyvesztéshez vezethet, ha a teherhordó ízületeket érinti.

Gyógyszerek: Az egyensúlyvesztés bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatása lehet, így például az epilepszia elleni gyógyszerek, a nyugtatók és az altatók rendelkeznek ilyen mellékhatással.

Bizonytalanságérzés és más szédülékenység

A bizonytalanság érzés olyan furcsa érzés, mintha valami "forogna" az ember fejében. Úgy érezheti az ember, hogy azonnal elájulna, ha ez a bizonytalanság érzés fokozódik. Az okok az alábbiak lehetnek:

A belső fül betegsége: A belső fül rendellenességei különböző mozgásillúziókat, illetve lebegésérzést hozhatnak létre.

Szorongásos betegség: Bizonytalanságérzést okozhatnak egyes szorongásos rendellenességek, például a pánik rohamok és a lakás elhagyásának félelme, vagy tág, nyitott terektől való rettegés (agorafóbia).

Hiperventiláció: A szorongásos betegségeket gyakran kísérő rendellenes gyors lélegzés (azaz hiperventiláció), ami a bizonytalanságérzés kialakulásához vezethet.

Tovább Mikor forduljon orvoshoz szédülésével?

Tovább A szédülés kezelési lehetőségei

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit neurológus, klinikai farmakológus