• A Meniére-betegség

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.

        A halló- és egyensúlyérzékelő szervekben folyadék (endolympha) gyülemlik fel. Örökletes tényezők is szerepet játszanak a betegség kialakulásában. A belső fül gyulladása és koponyasérülések is okozhatják az endolympha túltermelődését. Többnyire azonban az okok nem tisztázottak. Autoimmunreakciók is állhatnak a háttérben.

        Hirdetés

        A betegség nevét a francia orvosról, Prosper Meniére-ről kapta (Párizs, 1799-1862), aki a három klasszikus tünetét először leírta. Ezek a követezők:

        1. Hirtelen szédülés
        2. Egyoldalú fülzúgás (tinnitusz)
        3. Egyoldalú halláscsökkenés.

        A szédülés típusai

        A vertigó a szédülés leggyakoribb formája. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. A szédülés típusairól bővebben

        A hirtelen fellépő szédülés, émelygés vagy akár hányás minden ok és előjel nélkül bármely napszakban és akár mindennap jelentkezhet. A szédülési rohamok többnyire tíz-húsz percig tartanak, de órákig is fennállhatnak. A szédülés olyan súlyos is lehet, hogy a páciens nem tud talpra állni. A szédülés gyakran fokozódik hirtelen testhelyzetváltásra.

        Időnként hallásvesztés is történhet, amit fülzúgás és a fülben nyomásérzés kísér. A rohamok rendszertelen időközönként vissza-visszatérnek, többnyire havonta, de néhány esetben csak évente jelentkeznek a tünetek.

        Kinél alakulhat ki a betegség?

        Európában körülbelül fél millió embert érint a Meniére-betegség. A szédülési rohamokkal küzdő páciensek 9,4 százalékánál ez a betegség okozza a panaszokat.

        A betegség a leggyakrabban fiatal felnőttkorban alakul ki, olyan pácienseknél, akiknek olyan érrendszeri betegségük van, amely a belső fület és környékét ellátó ereket érinti. A Meniére-betegség egy másik korosztályban is gyakran előfordul, mégpedig 50 és 70 éves kor között. Férfiaknál viszonylag gyakoribb, mint nőknél. Gyerekeknél a Meniére-betegség rendkívül ritka.

        A Meniére-betegség kezelése

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Szédülési rohamok esetén fontos az ágynyugalom. A kezelés főleg a tünetek enyhítését célozza, így szedhetők szédülést és hányást csillapító gyógyszerek, alkalmazhatók kúpok vagy cseppek. Csökkenteni kell a nikotin-, alkohol- és kávéfogyasztást. A legjobb leszokni ezekről a káros szenvedélyekről. Segít a sószegény étrend betartása. Esetenként hallókészülék viselésére vagy műtétre is szükség lehet.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült: 2017.11.04 11:40
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Haspuffadás

        Haspuffadás

        Cs. K. fordító

        Az állandó stressz károkat okozhat az emésztőrendszerben.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        A szédülés kivizsgálási módszerei

        A szédülésnek számtalan oka lehet, nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a beteg életkorától, betegségeitől függően. A szédülés kivizsgálásának menete függ attól, hogy a szédülés hevenyen vagy fokozatosan alakult ki, valamint forgó jellegű vagy iránytalan.

        Hogyan kezeljük a szédülést?

        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

        A szédülés típusai és lehetséges okai

        A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.

        Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?

        Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.

        Ezek állhatnak a szédülés hátterében

        A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus segítségével.

        Mit tehetek szédülés esetén?

        A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.