• Hallóideg-daganat a fülzúgás, halláscsökkenés hátterében?

        Szerző: Fül-orr-gége Központ - Dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus

        A hallásért és egyensúlyérzékért felelős agyidegen lassan kifejlődő, jóindulatú tumor az életet nem veszélyezteti, áttétet nem ad, de idejében történő felismerése fontos. Egyoldali hallásromlás, fülzúgás és szédüléses panaszok esetén ezért akusztikus neurinóma irányában is vizsgálódni kell.

        A betegség tünetei

        Az akusztikus neurinóma a VIII-as agyidegen kialakuló daganat. A halló és egyensúlyozószerv ellátásáért felelős rostok közül gyakrabban érinti az ideg vestibularis (egyensúlyszervet ellátó) rostjait. Tipikusan ott alakul ki, ahol a Schwann-sejtek kezdik körbevonni az ideget. Ahogyan nő a mérete, úgy gyakorol egyre nagyobb nyomást a környezetére és jelennek meg sorban az érintett rostok roncsolása kapcsán a különböző tünetek – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus. Az elváltozás az esetek döntő többségében csak az egyik oldalon alakul ki, ezért ha a beteg egyensúlyzavarra, féloldali fülcsengésre, csökkenő hallásra, esetleg fül- és fejfájásra panaszkodik, akkor e daganat lehetőségét is ki kell vizsgálni.

        Ha nem ismerjük fel idejében

        A súlyosabb tünetek kialakulásáig hosszú évek telhetnek el. A betegség kialakulásának okai pontosan nem ismertek, újabb vizsgálatok szerint a tartós zajártalomnak szerepe lehet benne. A fokozatosan növekvő daganat először kitölti a belső hallójáratot, az itt futó ereket és idegrostokat nyomja, majd a kisagy felé kezd türemkedni, mert arra felé tud leginkább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így pl. a kisagyi inkoordinációs zavar, vagy nyelészavar után megjelennek a koponyaűri nyomásfokozódás általános tünetei: látászavar, hányás, tudatzavar. Dr. Fülöp Györgyi szerint azonban az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – fülzúgás, halláscsökkenés, szédülés - orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak ebbe a stádiumba.

        Hirdetés

        Hogyan vizsgálható?

        Fülzúgás és halláscsökkenés számos okból kialakulhat. Már egy egyszerű hallásvizsgálat is felvetheti a daganat gyanúját, de ilyen esetben a képalkotó vizsgálatok közül a kontrasztanyaggal végzett belső fül MR ad megbízható eredményt. A korai diagnózisban a BERA vizsgálat is segíthet, mely jól feltérképezi funkcionálisan a hallópálya egészét. Kismértékű halláscsökkenés esetén is az agytörzsi potenciálokban már oldalkülönbség mutatható ki, az egyes hullámokban látható eltérés alapján megmondható a károsodás helye.

        Kezelési módok

        Kis daganatok esetén és ha a beteg általános állapota miatt nem javasolt a műtét, akkor a tünetek megfigyelése és MR-rel történő kontroll vizsgálatok is elegendőek lehetnek, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti, ahol elérhető, ott sugársebészeti (gamma-kés) beavatkozás elvégzése, vagy e kettő kombinációja javasolt.

        „Az utóbbi években terjedő sugársebészeti kezelésre a maximum 3 cm-es daganatok alkalmasak. Ettől a módszertől a daganat méretének csökkenését, vagy a növekedés megállítását várjuk és kevésbé fordul elő a hallóideg és egyéb nemes képletek sérülése, mint a hagyományos idegsebészeti beavatkozásoknál. Nagyobb térfoglalás esetén a hagyományos idegsebészeti módszer segíthet, de itt számolni kell a daganat kiterjedése miatt is a neurológiai maradványtünetek kialakulására.”

        Ahol ilyen eszközök nem állnak rendelkezésre, vagy rosszabb általános állapotú betegről van szó, akkor itthoni, újabb eredmények szerint elvégezhető a daganat 125-jód-izotóppal történő szövetközi besugárzása is a daganat méretének csökkentésére.

        Olvasson tovább! Az agydaganat tünetei, típusai

        (Fül-orr-gége Központ - Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus)

        Módosítva: 2019.10.11 20:35, Megjelenés: 2017.05.05 07:38
      • Cikkajánló

        Mérnie kell a vércukrát?

        Mérnie kell a vércukrát?

        Szponzorált tartalom

        A DKP alkalmazással bárhol és bármikor rögzítheti értékeit. (x)

        Járványgörbe

        Járványgörbe

        WEBBeteg.hu

        Jakab Ferenc professzor szerint most látszik az eddigi intézkedések eredménye.

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Fülzúgás: egy gyakori panasz

        A fülzúgás jelenségével szinte minden ember találkozott már életében. Zömmel röviden jelentkezik, spontán elmúlik, de ha 1-2 napnál tovább áll fenn, akkor érdemes szakorvost fölkeresni.

        Fülzúgás: hogyan készüljünk az orvosi vizsgálatra?

        A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz, melynek több kiváltó oka is ismert. A kezelés eredményesebb lehet, ha nem halogatjuk a problémát, nem várunk arra, hogy magától elmúljon, hanem már az első tünetek megjelenése után rövid idővel orvoshoz fordulunk. Az orvosi kivizsgálásra érdemes néhány dolgot átgondolni, melyek fontos információk lehetnek a diagnózishoz.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        A fülzúgás okai és kezelése

        A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy- vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha belülről szólna.

        Zajártalom - Meddig sípol a fülem?

        Pár napja diszkóban voltam, ahol eléggé nagy hangerővel bombázták a fiatalokat. Én kb. 1 órát bírtam ki, és muszáj volt elhagynom a helyiséget. Mikor kint voltam, azt tapasztaltam, hogy zúg, sípol a fülem. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdések közül.

        Mi a teendő fülzúgás esetén? - Amikor nyaki eredetű a probléma

        A fülzúgás sajnos 100 emberből négyet-ötöt is érint, megkeserítheti a mindennapokat, és gyakran teszi lehetetlenné a nyugodt pihenést is. Az esetek jó részében a tünetek mögött stressz, zajártalom, fertőzés vagy fül-orr-gégészeti probléma áll, de gyakran előfordul, hogy mozgásszervi okokra, leginkább a gerinc nyaki szakaszának érintettségére vezethető vissza az idegőrlő búgó, zúgó vagy zakatoló hang jelentkezése.

        Fülzúgás: van megoldás

        A felnőtt lakosság 3-5 százalékát érinti a szubjektív, belsőfül vagy idegrendszer eredetű krónikus fülzúgás – leggyakrabban a nők panaszkodnak tinnitusra. A különböző okok miatt kialakult tünet sokaknál okoz stresszt, jelent mindennapi problémát, ezáltal jelentősen ronthatja az életminőséget.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.