• Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.

        A szédülés téma cikkei
        4/1 Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?
        4/2 A szédülés típusai és lehetséges okai
        4/3 A szédülés kivizsgálása
        4/4 A szédülés kezelése

        A szédülés szót használják a bizonytalanság-érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. A szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigónak hívják.

        Az egyensúly fenntartásához az agy számos forrásból kapott információt dolgoz fel, így a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből érkeznek adatok. Ha azonban az agy egymásnak ellentmondó üzeneteket kap, nem képes ezeket megfelelően feldolgozni, és ilyenkor alakul ki a szédülés, illetve az egyensúly-bizonytalanság.

        A szédülés az orvos felkeresésének egyik leggyakoribb oka. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága nő. Bár a szédülés fölöttébb kellemetlen lehet és leveheti az embert a lábától, ritkán figyelmeztet súlyos, életet veszélyeztető állapot jelenlétére.

        Hirdetés

        A szédüléssel járó panaszok

        • Olyan érzés, hogy minden körkörösen forog az ember körül (vertigó).
        • Egyensúly-bizonytalanság.
        • Émelygés.
        • Bizonytalanság érzés.
        • Gyengeségérzés, fáradtság.
        • Koncentrációs zavar.
        • A fej mozgatásával elhomályosuló látás

        WEBBeteg Tudástár Amennyiben a szédüléshez ájulás is társul, olvassa el: Az ájulás (syncope) lehetséges okai

        Egyensúly és szédülés

        Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy. A test helyzetétől függetlenül a vizuális ingerek segítik a test térbeli helyzetének meghatározását. A szem mellett a bőrben, az izmokban és az ízületekben található érző idegek is küldenek üzenetet az agynak a szervezet mozgásáról, illetve helyzetéről.

        Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Három gyűrű alakú szervecskékből - az úgynevezett félkörös ívjáratokból - áll, amelyek folyadékot és nagyon finom szőrszerű érzékelőket tartalmaznak. Ezek segítségével detektálható a fej mozgása. Ezen félkörös csatornákhoz közel találhatók a gravitáció hatását, és a fej előre-hátra mozgását érzékelő szervek: az utriculus és a sacculus. Ezekből az egyensúlyérzékelő szervekből szintén információ jut el az agyhoz.

        A megfelelő egyensúly a fenti három rendszerből legalább kettő ép működésével érhető el. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és a érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.

        „Már hat éve szédülök”

        Gyakori kérdések 23 éves nő vagyok, 6 éve kezdődött a kálváriám: mindennap reggeltől estig szédültem, ez azóta sem változott. Minden vizsgálatom negatív lett. A fejem sem merem megmozdítani mert a szédülés erősebb lesz.

        Dr. Bessenyei Mónika neurológus válasza

        Mikor forduljunk orvoshoz?

        Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik.

        • Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
        • Homályos látás.
        • Hallásvesztés.
        • Beszédzavar.
        • Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
        • Eszméletvesztés.
        • Elesés vagy járási nehézség.
        • Zsibbadás.
        • Mellkasi fájdalom, túl gyors vagy túl lassú pulzus.

        A szédülés kivizsgálása

        A szédüléses betegségek kivizsgálásához - leszámítva egy-egy nagyon egyértelmű esetet - hozzátartozik valamilyen, a koponyát belülről ábrázoló képalkotó vizsgálat elvégzése. Ez vagy koponya-MRI- vagy koponya-CT-vizsgálatot jelent. A kettő között a különbség kissé leegyszerűsítve az, hogy az MRI a lágy részeket ábrázolja jobban, míg a CT a csontos struktúrákat.

        Bővebben A szédülés kivizsgálása: CT és MRI

        Olvasson tovább! A szédülés típusai és lehetséges okai

        Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus

        Legutóbb frissült: 2018.05.03 11:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Haspuffadás

        Haspuffadás

        Cs. K. fordító

        Az állandó stressz károkat okozhat az emésztőrendszerben.

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        A szédülés kivizsgálási módszerei

        A szédülésnek számtalan oka lehet, nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a beteg életkorától, betegségeitől függően. A szédülés kivizsgálásának menete függ attól, hogy a szédülés hevenyen vagy fokozatosan alakult ki, valamint forgó jellegű vagy iránytalan.

        Hogyan kezeljük a szédülést?

        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

        A szédülés típusai és lehetséges okai

        A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.

        Ezek állhatnak a szédülés hátterében

        A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus segítségével.

        A Meniére-betegség

        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.

        Mit tehetek szédülés esetén?

        A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.