• Ezek állhatnak a szédülés hátterében

        Szerző: Fül-orr-gége Központ

        A szédülés gyakori tünet, sokszor mégis nehéz eldönteni, hogy neurológust, fül-orr-gégészt, kardiológust, esetleg szemészt vagy pszichológust keressünk fel panaszainkkal. A következőkben a szédülés három típusát, a hirtelen, sok esetben ijesztő tünetekkel jelentkező, belső fül eredetű szédüléseket mutatjuk be dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus segítségével.

        A Meniére-betegség
        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.
        A Meniére-betegség

        Szédülések okai

        Szédülő beteg vizsgálata során először el kell dönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség vagy valamely más betegség áll-e a panaszok hátterében. Utóbbi esetben ugyanis kiváltó okként többek közt felmerülhet a szorongásos tünetegyüttes, cukorbetegség, vérnyomás-rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex vagy agydaganat gyanúja is - magyarázza dr. Fülöp Györgyi. Ilyen esetekben komplex kivizsgálásra van szükség.

        A fül-orr-gégészeti kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben önálló tünetként jelentkeznek és gyakran hirtelen, sokszor a beteg számára nem megmagyarázható okból. „Bár a panaszok teljes körű kivizsgálása igen hosszadalmas procedúra, van azonban néhány, szinte bárhol könnyen elvégezhető vizsgálat, jellegzetes tünet, melyek segítségével rövid idő alatt közelebb kerülhetünk a szédülés valódi okához.”

        Hirdetés

        A belső fül eredetű szédülések tünetei

        A fül-orr-gégészeti vizsgálat során, néhány kérdés alapján már levonhatóak következtetések a szédülés típusára vonatkozóan. Vizsgálat előtt a következőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol, milyen testhelyzetben jelentkezett a szédülés? Mennyi ideig vannak jelen a heves tünetek? Van-e tünetmentes időszak? Mitől fokozódnak a tünetek? Milyen egyéb tünetek jelentkeztek?

         

        kezdet

        lefolyás, időtartam

        mi fokozza,

        jellegzetes tünet

         

        BPPV

         

        hirtelen

        forgó szédülés, rövid rohamok

        fejhelyzet-változtatás

        Vestibularis

        neuronitis

        rövid idő alatt

        folytonos forgó szédülés napokig

        fokozatos javulás hetek alatt

        Meniére

        betegség

        hirtelen

        24 órán belül ismétlődő rohamok

        fülzúgás, halláspanasz kíséri

        Vesztibuláris neuritisz - Az „egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása”

        Mit tehetek szédülés esetén?
        A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.
        Mit tehetek szédülés esetén?
        • órák alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozószerv elégtelenség, hányás kísérheti, a tünetek a fej mozgására fokozódnak.
        • hátterében gyakran a VIII. agyideg vírusos fertőzése, vagy vérellátási zavara áll
        • lefolyás: 1 nap után mérséklődnek a tünetek, ált. egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamarad még enyhébb szédülés.

        Meniére-betegség

        • rohamokban jelentkező szédüléses tünetek, jellemzően halláscsökkenés és fülzúgás kíséri
        • roham tartama: max. 2-3 óra, a beteg ilyenkor általában mozdulatlanul fekszik, hányás kísérheti
        • kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel
        • a roham időszakában a mély hangoknál átmenetileg halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romlik a hallás
        • a roham lezajlása után napokig fáradt a beteg.

        Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

        • gyakori kórkép, mégis sokszor nehezen ismerik fel
        • az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák
        • igen rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamok
        • a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki. (ágyban felülés, megfordulás)

        A beteg érdekében jussunk mielőbb diagnózishoz!

        Heves szédüléses panaszokat okozó betegségek esetén, a tünetek váratlan fellépte nagy pszichés terhet jelent a beteg számára, a gyors diagnózis felállítása e teher elviselésében nyújt segítséget – hangsúlyozza dr. Fülöp Györgyi. Ezért fontos, hogy gyorsan eljussunk a szédülés okának a meghatározásához. Ezt követően – a szédülés típusától függően –meg is kezdhetjük a szükséges gyógyszerek adását, tornagyakorlatok betanítását és nem utolsósorban a beteg megnyugtatását betegsége mibenlétéről, annak lefolyásáról.

        (Fül-orr-gége Központ)

        Módosítva: 2018.02.11 20:09, Megjelenés: 2018.02.11 20:09
      • Cikkajánló

        A könnyedebb lábakért

        A könnyedebb lábakért

        Támogatott tartalom

        Krónikus vénás elégtelenség? Csökkentse hatékonyan a panaszokat! (x)

        Mi okozhat tüsszentést?

        Mi okozhat tüsszentést?

        Cs. K., fordító

        Tüsszögés során a szervezet az irritáló anyagokat távolítja el az orrból vagy a torokból.

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        Hogyan kezeljük a szédülést?

        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

        A szédülés típusai és lehetséges okai

        A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.

        A szédülés kivizsgálási módszerei

        A szédülésnek számtalan oka lehet, nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a beteg életkorától, betegségeitől függően. A szédülés kivizsgálásának menete függ attól, hogy a szédülés hevenyen vagy fokozatosan alakult ki, valamint forgó jellegű vagy iránytalan.

        Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?

        Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.

        A Meniére-betegség

        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.

        Mit tehetek szédülés esetén?

        A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.