• Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar pedig működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. A szerteágazó tünetek miatt igen nehéz az autoimmun betegségek felismerése, ám a változó ízületi panaszok, a láz, fogyás, fáradékonyság gyakran ezen betegségek tünete.

        Az autoimmun betegségek és immunrendszerünk

        3/1 Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?
        3/2 Immunrendszerünk működése és zavarai
        3/3 Az immunrendszer betegségei

        Az autoimmun betegségek megértéséhez az egészséges immunrendszer működéséből kell kiindulnunk. Az immunrendszer feladata az, hogy a szervezetbe kerülő minden sejtet, ami nem saját - mivel ezek betolakodók és potenciális ellenségek -, felismerjen és eltávolítson. A feladat azonban korántsem ilyen egyszerű.

        Vannak olyan sejtek, amelyeknek védettséget kell élvezniük, mert a jelenlétük az egyed vagy a faj szempontjából kívánatos. Ilyen védelmet élveznek például a magzati sejtek az anyaméhben, vagy a bélcsatornában élő, emésztést segítő és a kórokozókat kiszorító hasznos baktériumok.

        Baj akkor történik, ha ez a rendkívül bonyolult rendszer valamely ponton hibássá válik. A hiba következménye – leegyszerűsítve – kétféle lehet. Ha meggyengül a védekezőképesség, akkor öröklött vagy szerzett immunhiányról beszélünk. Ennek számos formája lehet, a genetikai immunhiányoktól kezdve a HIV-fertőzésen keresztül a gyógyszeres kezelés okozta immunkárosodásig sokféle oka és formája van. A másik lehetséges hiba, amikor a saját sejteket felismerő rendszer működésében keletkezik zavar. Ezen esetek többségét összefoglaló néven autoimmun betegségnek nevezzük.

        Hirdetések

        Kiemelt előfordulási helyek

        Az autoimmun betegségek kiemelt helyei a savós hártyák, mint a mellhártya, az ízületi szerkezetek, a szívbelhártya, a vese, és a bőr hajszálerei, de szinte minden szerv lehet érintett. Innen a betegség egyik jellegzetessége, hogy általában kisebb-nagyobb elváltozások jelennek meg, távoli és egymástól független helyen.

        Az autoimmun betegségek között sok hasonlóság van, és sok esetben a kezelésük is azonos logika mentén halad, gyakran azonos gyógyszerekkel. Mivel az autoimmun betegségek kiváltó okát nem igazán ismerjük, a terápiásan megragadható közös pont a hibásan működő immunrendszer. Ugyanakkor nem tekinthetjük egyetlen betegségnek, mert tüneteikben, lefolyásukban, kezelhetőségükben sokfélék lehetnek. A különbségek oka részben az, hogy bármely testrész, szerv vagy szövet célpontjává válhat az immunrendszernek.

        Ma már mintegy nyolcvanféle autoimmun kórt ismerünk, de szinte biztos, hogy még újabb, már ismert betegségekről fog kiderülni az autoimmun eredet. Tudjuk, hogy autoimmun eredetű

        Milyen tünetekkel járnak az autoimmun betegségek?

        A gyakran változó, egyszer aktív, máskor elmúló szimmetrikus, kisízületi panaszok, amelyeket láz, fáradékonyság és fogyás kísér, figyelemfelkeltők lehetnek. Főleg a kisebb ízületek mellett észlelhetők apró bőr alatti fájdalmas csomók, például reumatoid artritiszben vannak jelen.

        Autoimmun betegségekről a WEBBetegen

        Az autoimmun betegségek olyan ritka kórképek, amelyekben a szervezet valamilyen saját alkotórésze ellen alakul ki immunválasz.

        TIPP Autoimmun betegségek rovat a WEBBetegen

        Más megbetegedésekben a bőrön kiütések jelennek meg, miközben a száj nyálkahártyáján fekélyek, herpeszszerű elváltozások vannak jelen. Gyakran figyelhetők meg többfajta, egy időben megjelenő bőrtünetek, sokszor napfényre fokozódó vöröses bőrkiütések, amelyeket a kis erek gyulladása (vaszkulitisz) kísér.

        Ezekhez társulhatnak szempanaszok, kötőhártya-gyulladás stb. Hasi panaszok a savós hártyák gyulladása és a máj- és lépmegnagyobbodás miatt jelenhetnek meg. Ez a tünetegyüttes szisztémás lupuszra utal, természetesen a diagnózist laboratóriumi vizsgálatokkal kell alátámasztani. Fontos odafigyelni a száj és a különböző nyálkahártyák szárazságára.

        A nyálkahártyák és a szem szárazságával járó Sjögren-szindróma társulhat más autoimmun betegséghez is, mint reumatoid artritiszhez vagy szisztémás lupuszhoz is, de rosszindulatú limfómákban vagy myasthenia gravisban is megjelenhet. A könny- és nyálmirigyek gyulladása miatt nem termelnek megfelelő váladékot, emiatt a szemben idegentest érzés, égő fájdalom jelentkezhet, a szájszárazság pedig a száraz ételek lenyelési nehezítettségében nyilvánulhat meg. Légúti panaszok is kialakulhatnak a Sjögren-szindróma miatt, mert a száraz légúti nyálkahártyák védtelenebbek a bakteriális fertőzéssel szemben, mint a normálisan működő légúti laphámsejtek. Orrvérzés, rekedtség, visszatérő fülgyulladás, gyomor- és bélpanaszok hívhatják fel a figyelmet a Sjögren-szindrómára.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A hideg hatására elsápadó ujjak, a Raynaud-szindróma, vele együtt járó vaszkulitiszek megjelenése, a bőr elvékonyodása, az ízületek környékén szklerodermára hívják fel a figyelmet. Ehhez társulhatnak a nyelőcső mozgásának lelassulása és nyelési zavarok. Az izomzat és az erek is érintettek lehetnek.

        Több autoimmun betegség, és különösen a szisztémás lupusz, sokféle tünetet produkálhat. Egyes betegségeknek lehetnek jellegzetes tünetei, azonban nemigen van olyan jel, amelynek alapján valaki gyanakodhatna arra, hogy autoimmun betegsége van.

        Mit lehet tenni?

        A felsorolt tünetek, főleg, ha egyediek, általában nem biztos, hogy autoimmun betegség kezdetét jelentik. Ha az említett tünetek együttesen jelennek meg, visszatérő jelleggel, nem igazán javulnak, akkor szakorvoshoz kell fordulni, aki keresni fogja az autoimmun betegségeket.

        Az autoimmun betegségektől sokan rettegnek, pedig az autoimmun betegségek nagyon sokfélék lehetnek. Az igaz, hogy a teljes gyógyulás nem lehetséges, azonban gyógyszerekkel a betegségek jó része általában kontrollálható. Míg az egyik leghírhedtebb autoimmun betegség, a lupusz, túlélése az 1950-es években öt évnél rövidebb volt, ma már a betegek 90%-a tíz év után is életben van.

        Olvasson tovább! Immunrendszerünk működése és zavarai

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvos, Dr. Reinhardt István

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Újdonságok a neurológiában

        A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben. A konferencián szó volt a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján folyó világszínvonalú stroke-ellátásról is.

        Primer biliaris cirrhosis (PBC)

        A primer biliaris cirrhosis egy nem túl gyakori, gyógyíthatatlan megbetegedés, melyet a májban futó epeutak, epecsatornák visszafordíthatatlan hegesedése, s ezáltali elzáródása okoz.

        Sclerosis multiplex - Tünetek, életmód, kezelés

        Az SM-mel együtt élni a betegnek és a környezetének sem könnyű. Éppen ezért sokan legyinthetnek a még nagyobb áldozatokkal járó egészséges életmódra.

        Mintegy 10 ezer beteget érint idehaza a Sclerosis Multiplex

        A Sclerosis Multiplex a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást, a bénulást vagy a vegetatív funkcióromlást – mondta el a Sclerosis Multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa hozzátette, idehaza kb. 8-10 ezer beteg él, a kórkép előfordulása a nőknél háromszor gyakoribb, mint a férfiaknál.

        A túlzott tisztaság állhat a gyermekkori leukémia hátterében

        Az akut limfoblasztómás leukémia kétezer gyermekből egyet sújt - írta a tanulmányt ismertető BBC News. Mel Greaves, a Brit Rákkutató Intézet tudósa 30 év alatt összegyűlt bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az immunrendszer veszélyessé válhat, ha az élet korai szakaszában nem találkozik elég kórokozóval. Ez azt jelenti a tudós szerint, hogy a betegséget meg lehetne előzni.

        Miért lesz az allergiából asztma?

        A légúti allergiás betegek gyakran számolnak be idővel megjelenő asztmás tünetekről is. Mit tehetünk, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk, hogy elkerüljük az asztma kialakulását?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.