• Az immunrendszer és a SARS-CoV-2 vírus

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Egyes vizsgálati eredmények azt igazolják, hogy azok az emberek, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel estek túl az újkoronavírus-fertőzésen, azok szervezetében nem maradt elegendő antitest vagy memóriasejt. Ők vannak többen szerte a világban. Az eddigi kutatások szerint könnyen elképzelhető, hogy nem váltak teljességgel immunissá a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Ezért az is lehetséges, hogy újra megfertőződnek.

        A kutatók aggasztónak tartják azt is, hogy az esetlegesen kialakult immunitás, eddig szintén ismeretlen okból, nagy valószínűséggel hamar „hatását veszíti”. Csakhogy az egyéb vizsgálati eredmények birtokában lévő szakemberek azt vallják: az enyhe, szinte alig érezhető koronavírussal fertőzött tünetesek vérében már a kórsággal való fertőződés kezdetén sincs annyi ellenanyag, mint a súlyos, akár életveszélyes állapotba került páciensek szervezetében. Ebből arra is következtethetnek, hogy azok, akik súlyos tünetekkel, elhúzódó betegséggel élték meg a most zajló koronavírus-fertőzést, a későbbi megfertőződéssel szemben talán védettebbek, mint az enyhe tünetet mutató betegtársaik.

        Az újabb vizsgálati eredmények szerint azok, akik látszólag kétszer fertőződtek meg a COVID-19-et okozó vírussal, vélhetően csupán nem gyógyultak meg maradéktalanul abból a fertőzésből, amit elsőként diagnosztizáltak esetükben a speciális teszteléssel, mintavétellel, vizsgálattal. Ez a munkafolyamat azért sem egyszerű, mert amennyi ember él a Földön, épp annyiféleképpen válaszol az immunrendszer a szervezetet ért támadásokra, fertőzésekre. Azok tehát, akik kétszer tűnnek fertőzöttnek, vélhetően nem kétszer „találkoztak” a koronavírus-fertőzéssel, hanem a „taktikázó, ismeretlen” SARS-CoV-2 vírus csak kis időre visszahúzódott, mintegy szunnyadó állapotba került az érintettek szervezetében, de nem tűnt el, így a páciensek nem is gyógyultak meg maradéktalanul – tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Kiss Attila belgyógyász főorvos.

        Ez is érdekelheti Lehetünk akár kétszer is COVID-19-betegek?

        Hirdetés

        - Arról olvastam, hogy a SARS-CoV-2 előtt már többféle koronavírus is létezett, melyek elsősorban emlősöket és madarakat fertőznek meg. Közülük a SARS-CoV-2-vel együtt hét okozhat humán fertőzést. A SARS-CoV-2, a SARS-CoV és a MERS-CoV az "új koronavírusok" közé tartoznak. A négy régi típus pedig folyamatosan jelen van és „bombázza” az arra érzékeny emberek immunrendszerét, akiket megfertőznek, azok egyszerű megfázásos tünetekkel vészelik át a betegséget, ezzel szemben a három új típus, beleértve a jelenlegi világjárványt okozó SARS-COV-2-t is, sokkal veszélyesebb. A COVID-19-betegek közül egyre többen mutatnak aggasztó, elhúzódó kórképet, immár életkortól függetlenül. Csakis a vakcina lenne hatásos ellenszere e kórságnak, de minden igyekezet ellenére lassan halad a hatásos oltóanyag fejlesztése, illetve a jelenleg rendelkezésre állók biztonságos alkalmazása világszerte. Az eddigi hírek szerint az amerikai kutatók haladnak a legjobban.

        - A korábbi időszakban a legtöbb esetben azért nem tudott túl veszélyes vagy halálos betegséget okozni egy-egy koronavírus-fertőzés, és azért semmisültek meg a szervezetben szinte kezelés nélkül pár nap alatt a vírusok, mert a szervezet immunrendszere „határozottan”, hatékonyan lépett fel a betolakodó vírusok ellen. Ezek másfajta típusú koronavírusok, mint a most világjárványt okozó típus. Kiderült az is a kutatások során, hogy ezzel együtt, szinte semmiféle erős immunmemóriát nem hagynak maguk után a korábbi koronavírus-típusok. Ez azt jelenti, hogy a gyógyultak szervezetéből hamar kiürülnek az ellenük termelt antitestek, így a következő vírustámadás során újra megmutatkoznak az enyhébb mértékű náthás tünetek. Ezek a koronavírus-típusok semmiképpen nem hasonlíthatóak a SARS-CoV-2-höz.

        Ha visszagondolunk a világjárvány márciusi hullámára, Japánban és Dél- Koreában számos olyan beszámolót, esetet rögzítettek, amikor a páciensek súlyosabb fokú COVID-19-fertőzésből gyógyultak meg, de rövid időn belül újra megfertőződtek. Ez bizony ma is rémálomnak tűnik, mivel ez arra utal, hogy még a fertőzésen való átesés sem elégséges a védettség kialakulásához. Ha a SARS-CoV-2 meglapul a szervezetben, és újra aktivizálódik, a betegség tünetei is erősödnek, újra előtérbe kerülnek. A mostani, második hullámban annyiban változott a helyzet, hogy a betegségen korábban markáns tünetekkel átesettek közül többen viszonylag hosszú idő eltelte után sem estek vissza a kilábalás után.

        Az immunrendszer működése

        A COVID-19 szempontjából különösen veszélyeztetettek sorába tartoznak egyebek mellett az immunológiai, a daganatos, a szív- és érrendszeri-, a vese-, a tüdő- és a cukorbetegek, valamint a kismamák, és a 65 éven felüliek. A veszélyeztetett csoportba tartozók között azonosságnak tekinthető, hogy az immunrendszer megváltozott, illetve nem megfelelően működik, nem képes a szervezetet megfelelő módon megvédeni a külső, nagy veszélyt rejtő ártalmaktól. Kétféle immunitás létezik az emberi szervezetben. A velünk születettet nevezik a szakemberek természetes immunitásnak, amivel az egészséges emberek rendelkeznek életkortól függetlenül. Ez a meglévő védekezőképességünk szinte azonnal beindítja óvó-védő funkcióját, ha bármilyen kórokozó, vírus feltűnik a szervezetünkben, de előfordul, hogy a felismeréshez egy hétre vagy több időre is szükség van. Ez a természetes immunrendszerünk képes megfékezni a fertőzés tovaterjedését, illetve képes legyőzni a fertőzést. Az okosan és összehangoltan működő immunrendszerünk része a szerezett immunitás is. A szerzett immunitásban többek között T- és B-sejtek vesznek részt, melyek megjegyzik a kórokozót, és amikor az ismét a szervezetbe kerül, felismerik és immunreakciót indítanak ellene. Ezek a memóriasejtek hosszú távon segítik sok fertőző betegséggel szembeni ellenállásunkat. A COVID-19 esetében azonban még nem tudják megmondani, hogy pontosan hogyan is reagál az immunrendszer hosszabb távon.

        - Gyógyult koronavírusos betegek úgy számoltak be a betegségről, mint más, nagy traumát okozó betegségről. Meg kell tanulniuk újra élni a mindennapokat fizikailag és mentálisan is.

        - Igen, ezt hallom én is a páciensektől, ismerősöktől. Átértékelődik az életük folytatása, és félnek az újrafertőződéstől, nem tudják elképzelni, hiszen a tudósok sem adhatnak erre még kielégítő választ, hogy az új típusú koronavírus hová tűnik, meddig „bújócskázik” az emberiséggel, mikor lendül újra erőteljes támadásba. Mi lesz annak a következménye? A betegek többsége azt is tudta a karanténban, hogy a COVID-19 semmilyen gyógymóddal nem orvosolható. Ki kellett bírniuk, átvészelniük az enyhe, de nem kellemes tüneteket is, és a markáns, kínzó panaszokat is hosszú heteken át. A lélegeztető gépekről lekerülők pedig gyakorlatilag újratanulják az életet, és ismét fel kell építeniük az immunrendszerüket, a szervezetük testi-lelki erőnlétét.

        Ráadásul, ha visszamennek dolgozni, vagy a kisebb-nagyobb közösségükbe, mindig ott húzódik a gondolatukban, hogy újra megfertőződhetnek. Sokan ki sem merik mondani: „Köszönöm, jól vagyok.” Ez az ismeretlen vírus a testet és a lelket is megtépázza az összes tünetével és bizonytalanságával. Egy amerikai felmérés szerint a kórházba nem kerülő, de valódi tüneteket produkáló COVID-19-betegek mintegy 40 százalékát gyötörte a köhögés, a légszomj és az általános gyengeség két hónappal a diagnózis megállapítása után is. Az enyhe panaszok azonban négy hónapon át is megmaradhatnak. Ezzel összehasonlítva, az egészségügyi intézménybe nem kerülő páciensek 90 százaléka a szezonális, ismert influenzából bő két hét alatt felépül. A koronavírusos fertőzésből való talpra állást nagyban meghatározza az immunrendszer állapota, a páciens meglévő krónikus betegsége, az életkora, a fizikális és mentális állapota, a stressztűrő képessége, s az, hogy van-e szerető, odafigyelő, a gyógyulás útjára lépett beteget fogadó család, gondozó.

        Autoimmun betegségek és a COVID-19

        Jelenleg még nincs nemzetközi tapasztalat arról, hogy az autoimmun betegségben szenvedőknél milyen mértékben lesz súlyos hatással a szervezetre a COVID-19-vírusfertőzés. A szakorvosok úgy vélik, a szabályok betartása, a zárt közösségektől való távolmaradás, a maszk előírtak szerinti viselése, a higiénés szabályok betartása fokozottan vonatkozik e veszélyeztetett csoportra is, de nincs tapasztalat arról, hogy az autoimmun betegeket markánsabban megviselné a COVID-19, mint a többi embert. Meghatározó azonban, hogy mennyire súlyos vagy előrehaladott a páciens autoimmun alapbetegsége.

        Az autoimmun betegségekről gyakorta hallunk, de ismereteink hiányosak. A koronavírus-világjárvány jelenlegi, második hullámában kiemelt figyelmet kapnak az ilyen betegségben szenvedők a prevenció során. Ez azonban nem jelent különleges bánásmódot, csupán a fokozott figyelemfelhívást e csoport védelmére is. Érdemes tudni, hogy az autoimmun betegség a középkorú nők körében közel tízszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiak esetében. A betegség pontos okát folyamatosan kutatják, de egyértelmű válasz nem minden esetben adható. Az autoimmun betegség során a szervezet valamilyen okból idegenként kezeli a saját sejtjeit és megtámadja azokat. Gyógyítani sajnos nem lehet. Meghúzódhatnak a hátterében károsító környezeti tényezők, vagy valamilyen makacs vírus- vagy bakteriális fertőzés. A tartós stressz és a pszichés tényezők is kiválthatják e betegséget. Kísérő tünet lehet az alapbetegség mellett az anyagcsere felborulása, a vérszegénység, fáradékonyság, hőemelkedés, csökkent terhelhetőség, haj-, szőrzethullás. A pajzsmirigy rendellenes működése, a Chron-betegség, a reumatoid artritisz, a sokízületi gyulladás – melyek szintén autoimmun betegségek – mellett más szervek is érintettek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer, melynek a külső kórokozók elleni védelem a feladata, a szabályozás zavara következtében saját sejtjei, szövetei ellen is termel ellenanyagot.

        Sokan nem is sejtik, hogy a tartós ízületi, derék-, gerinc-, kéz-, térd-, csuklótájéki fájdalom a betegség előszobája lehet. Az ízületet borító hártyákban kialakuló erős gyulladás – amely során számos olyan anyag termelődik, amely a csontréteget borító porcot és magát a csontot is károsítja – a felgyülemlő ízületi folyadékkal együtt kínzó, szűnni nem akaró fájdalmat okoz, mozgáskorlátozottságot, funkciózavart is előidézhet.

        Sajnos gyakran évekig fel sem fedezi a kezelőorvos, például a reumatológus, hogy autoimmun betegségben szenved a páciense. A kórkép feltárása a figyelmesen és körültekintően végzett több vizsgálat, így az ultrahang-, a labor-, az MRI- és a tapintásos vizsgálat, valamint a páciens kikérdezése és türelmes meghallgatása nélkül elképzelhetetlen. A leleteit érdemes összevetni más vizsgálatok, kezelések ambuláns lapjaival, s egészként tekinteni az emberi szervezet adott betegségére.

        Az autoimmun betegség eredetét nem ismerik. Több tényező egymásra hatása indítja el a folyamatot. A fehérvérsejtek száma csökken, a vérsüllyedés gyorsul. A gyógyítás, a kezelés, a gyógyszerezés, a gyógyulás esélye és folyamata egyénenként változik. Így a SARS-CoV-2 vírussal szemben, a fentebb leírtak alapján, a legnagyobb óvatosság, prevenció nemcsak ajánlott, de meghatározó és elengedhetetlen!

        - Vajon miért ennyire elhúzódó a gyógyulás és miért fordulnak elő maradványtünetek?

        - Erre a kérdésre sincs még bizonyítható, orvosi vagy tudományos magyarázat. Ez az elhúzódási idő viszont már a krónikus betegségbe lépést jelenti, ami több millió embert érint szerte a világon. Hazánkban az aktívan tanuló, dolgozó fiatalabb korcsoportot érinti leginkább a COVID-19-járvány jelenlegi, második hulláma. Ha valaki tünetmentes hordozóvá vagy beteggé válik, a lappangási időben könnyen megfertőzheti az idősebbeket, a krónikus betegeket, és a saját korosztályát is, a 20-40 éveseket is. Itt hangsúlyozom, hogy a „vírustagadó” és a „maszkszkeptikus” viselkedési mód, a rémhírek terjesztése, a kötelező higiénés szabályok mellőzése hatalmas veszélyeket rejt. A tünetmentes fertőzöttek szinte mindenhol jelen vannak, immár életkortól függetlenül. A koronavírus-járvány második hullámában már az is tudható, hogy nem csupán a 20-40 éves korosztály körében fordul elő a legtöbb tünetmentes eset, hanem a gyerekek sokkal nagyobb szerepet „játszanak” a látens fertőzésben. Ugyancsak a közelmúltban adta közre az egyik chicagói kutatócsoport: számos idősotthonban, a COVID-19-pozitív teszttel rendelkező 70 év felettiek 45 százaléka semmilyen tünetre nem panaszkodott, de továbbfertőzte lakótársait, az otthon dolgozóit és az őket látogatókat. Ez pedig ismét újabb kérdéseket vet fel számunka.

        HIV-fertőzés és a COVID-19

        A COVID-19 betegség halálos kimenetelű lehet a HIV-fertőzöttek esetében. Az ő felvilágosításuk, prevenciójuk külön orvosi eljárást igényel, úgymint a daganatos betegek védelme. Jelenleg közel 40 millió HIV-fertőzött él világszerte. A jól szervezett, megelőző programoknak nagy szerepük van a megelőzésben, felvilágosításban. Hamarosan a végső teszteléshez érkezik három kísérleti fázisban lévő HIV-ellenszer is, ami lehetőséget teremt az AIDS-t okozó vírus legyőzéséhez. (forrás: NBC News).

        A szűrés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, mivel a betegség akár 10-15 évig is tünetmentes lehet a beteg szervezetében. Hazánkban az elmúlt évben összesen 3965 HIV-fertőzöttet regisztráltak, ami az elmúlt 35 évben csökkenő arányt mutat - derül ki az NNK Járványügyi forrásából.

        Magyarországon a legtöbb regisztrált páciens, 1700 fő, Budapesten él. Itthon évente több tucatnyian hunynak el ebben a kórságban. Tavaly például, csak az első kilenc hónapban 169 HIV-fertőzött és tizenhat AIDS-beteg hunyt el. Dr. Szlávik János infektológus főorvos online sajtóbeszélgetésen a minap elmondta: még egyetlen HIV-beteg ember sem halt bele a COVID-19-fertőzésbe hazánkban. Ez azért is jó hír, mert a HIV-fertőzésben, AIDS-betegségben szenvedők immunrendszere, szervezetük védekező képessége nagyon gyenge, így sokkal fogékonyabbak a koronavírusra, mint a legtöbb más rizikócsoportba tartozó beteg.

        Dr. Szlávik János az online tájékoztatójában üzente minden olyan HIV-fertőzöttnek, aki kezeletlen, nem szed gyógyszert, de tudja magáról, hogy beteg, hogy előzetes telefonos bejelentkezés után bátran menjen el a Szent László Kórházba s keresse a kijelölt szakorvost, megvédve ezzel a saját és mások életét is.

        Olvasson tovább! Több negatív vírusteszt ellenére is lehet valaki COVID-19-beteg

        Forrás: WEBBeteg
        Balogh Mária, újságíró
        Orvos szakértő: Dr. Kiss Attila, belgyógyász főorvos

        Módosítva: 2020.10.03 13:35, Megjelenés: 2020.10.03 13:35
      • Cikkajánló

        2-es típusú diabétesz

        2-es típusú diabétesz

        F. Zs., fordít

        A 2-es típusú cukorbetegség új rizikófaktorait azonosították. Lássuk, mik is ezek!

        Ismeri Ön a kullancsokat?

        Ismeri Ön a kullancsokat?

        WEBBeteg

        Ön mit tud a kullancsokról? Töltse ki tesztünket és ellenőrizze tudását!

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Koronavírus - 2291 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 43 krónikus beteg

        2291 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 65 933 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Országos tisztifőorvos: rendkívül intenzíven terjed a járvány

        Rendkívül intenzíven terjed a járvány, megfékezésére csak akkor van esély, ha mindenki felelősen jár el - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján kedden.

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.