Az immunrendszer és a SARS-CoV-2 vírus
megjelent:
Egyes vizsgálati eredmények azt igazolják, hogy azok az emberek, akik tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel estek túl az újkoronavírus-fertőzésen, azok szervezetében nem maradt elegendő antitest vagy memóriasejt. Ők vannak többen szerte a világban. Az eddigi kutatások szerint könnyen elképzelhető, hogy nem váltak teljességgel immunissá a SARS-CoV-2 vírussal szemben. Ezért az is lehetséges, hogy újra megfertőződnek.
A kutatók aggasztónak tartják azt is, hogy az esetlegesen kialakult immunitás, eddig szintén ismeretlen okból, nagy valószínűséggel hamar „hatását veszíti”. Csakhogy az egyéb vizsgálati eredmények birtokában lévő szakemberek azt vallják: az enyhe, szinte alig érezhető koronavírussal fertőzött tünetesek vérében már a kórsággal való fertőződés kezdetén sincs annyi ellenanyag, mint a súlyos, akár életveszélyes állapotba került páciensek szervezetében. Ebből arra is következtethetnek, hogy azok, akik súlyos tünetekkel, elhúzódó betegséggel élték meg a most zajló koronavírus-fertőzést, a későbbi megfertőződéssel szemben talán védettebbek, mint az enyhe tünetet mutató betegtársaik.
Az újabb vizsgálati eredmények szerint azok, akik látszólag kétszer fertőződtek meg a COVID-19-et okozó vírussal, vélhetően csupán nem gyógyultak meg maradéktalanul abból a fertőzésből, amit elsőként diagnosztizáltak esetükben a speciális teszteléssel, mintavétellel, vizsgálattal. Ez a munkafolyamat azért sem egyszerű, mert amennyi ember él a Földön, épp annyiféleképpen válaszol az immunrendszer a szervezetet ért támadásokra, fertőzésekre. Azok tehát, akik kétszer tűnnek fertőzöttnek, vélhetően nem kétszer „találkoztak” a koronavírus-fertőzéssel, hanem a „taktikázó, ismeretlen” SARS-CoV-2 vírus csak kis időre visszahúzódott, mintegy szunnyadó állapotba került az érintettek szervezetében, de nem tűnt el, így a páciensek nem is gyógyultak meg maradéktalanul – tájékoztatott érdeklődésünkre dr. Kiss Attila belgyógyász főorvos.
Ez is érdekelheti Lehetünk akár kétszer is COVID-19-betegek?
- Arról olvastam, hogy a SARS-CoV-2 előtt már többféle koronavírus is létezett, melyek elsősorban emlősöket és madarakat fertőznek meg. Közülük a SARS-CoV-2-vel együtt hét okozhat humán fertőzést. A SARS-CoV-2, a SARS-CoV és a MERS-CoV az "új koronavírusok" közé tartoznak. A négy régi típus pedig folyamatosan jelen van és „bombázza” az arra érzékeny emberek immunrendszerét, akiket megfertőznek, azok egyszerű megfázásos tünetekkel vészelik át a betegséget, ezzel szemben a három új típus, beleértve a jelenlegi világjárványt okozó SARS-COV-2-t is, sokkal veszélyesebb. A COVID-19-betegek közül egyre többen mutatnak aggasztó, elhúzódó kórképet, immár életkortól függetlenül. Csakis a vakcina lenne hatásos ellenszere e kórságnak, de minden igyekezet ellenére lassan halad a hatásos oltóanyag fejlesztése, illetve a jelenleg rendelkezésre állók biztonságos alkalmazása világszerte. Az eddigi hírek szerint az amerikai kutatók haladnak a legjobban.
- A korábbi időszakban a legtöbb esetben azért nem tudott túl veszélyes vagy halálos betegséget okozni egy-egy koronavírus-fertőzés, és azért semmisültek meg a szervezetben szinte kezelés nélkül pár nap alatt a vírusok, mert a szervezet immunrendszere „határozottan”, hatékonyan lépett fel a betolakodó vírusok ellen. Ezek másfajta típusú koronavírusok, mint a most világjárványt okozó típus. Kiderült az is a kutatások során, hogy ezzel együtt, szinte semmiféle erős immunmemóriát nem hagynak maguk után a korábbi koronavírus-típusok. Ez azt jelenti, hogy a gyógyultak szervezetéből hamar kiürülnek az ellenük termelt antitestek, így a következő vírustámadás során újra megmutatkoznak az enyhébb mértékű náthás tünetek. Ezek a koronavírus-típusok semmiképpen nem hasonlíthatóak a SARS-CoV-2-höz.
Ha visszagondolunk a világjárvány márciusi hullámára, Japánban és Dél- Koreában számos olyan beszámolót, esetet rögzítettek, amikor a páciensek súlyosabb fokú COVID-19-fertőzésből gyógyultak meg, de rövid időn belül újra megfertőződtek. Ez bizony ma is rémálomnak tűnik, mivel ez arra utal, hogy még a fertőzésen való átesés sem elégséges a védettség kialakulásához. Ha a SARS-CoV-2 meglapul a szervezetben, és újra aktivizálódik, a betegség tünetei is erősödnek, újra előtérbe kerülnek. A mostani, második hullámban annyiban változott a helyzet, hogy a betegségen korábban markáns tünetekkel átesettek közül többen viszonylag hosszú idő eltelte után sem estek vissza a kilábalás után.
| Az immunrendszer működése |
| A COVID-19 szempontjából különösen veszélyeztetettek sorába tartoznak egyebek mellett az immunológiai, a daganatos, a szív- és érrendszeri-, a vese-, a tüdő- és a cukorbetegek, valamint a kismamák, és a 65 éven felüliek. A veszélyeztetett csoportba tartozók között azonosságnak tekinthető, hogy az immunrendszer megváltozott, illetve nem megfelelően működik, nem képes a szervezetet megfelelő módon megvédeni a külső, nagy veszélyt rejtő ártalmaktól. Kétféle immunitás létezik az emberi szervezetben. A velünk születettet nevezik a szakemberek természetes immunitásnak, amivel az egészséges emberek rendelkeznek életkortól függetlenül. Ez a meglévő védekezőképességünk szinte azonnal beindítja óvó-védő funkcióját, ha bármilyen kórokozó, vírus feltűnik a szervezetünkben, de előfordul, hogy a felismeréshez egy hétre vagy több időre is szükség van. Ez a természetes immunrendszerünk képes megfékezni a fertőzés tovaterjedését, illetve képes legyőzni a fertőzést. Az okosan és összehangoltan működő immunrendszerünk része a szerezett immunitás is. A szerzett immunitásban többek között T- és B-sejtek vesznek részt, melyek megjegyzik a kórokozót, és amikor az ismét a szervezetbe kerül, felismerik és immunreakciót indítanak ellene. Ezek a memóriasejtek hosszú távon segítik sok fertőző betegséggel szembeni ellenállásunkat. A COVID-19 esetében azonban még nem tudják megmondani, hogy pontosan hogyan is reagál az immunrendszer hosszabb távon. |
- Gyógyult koronavírusos betegek úgy számoltak be a betegségről, mint más, nagy traumát okozó betegségről. Meg kell tanulniuk újra élni a mindennapokat fizikailag és mentálisan is.
- Igen, ezt hallom én is a páciensektől, ismerősöktől. Átértékelődik az életük folytatása, és félnek az újrafertőződéstől, nem tudják elképzelni, hiszen a tudósok sem adhatnak erre még kielégítő választ, hogy az új típusú koronavírus hová tűnik, meddig „bújócskázik” az emberiséggel, mikor lendül újra erőteljes támadásba. Mi lesz annak a következménye? A betegek többsége azt is tudta a karanténban, hogy a COVID-19 semmilyen gyógymóddal nem orvosolható. Ki kellett bírniuk, átvészelniük az enyhe, de nem kellemes tüneteket is, és a markáns, kínzó panaszokat is hosszú heteken át. A lélegeztető gépekről lekerülők pedig gyakorlatilag újratanulják az életet, és ismét fel kell építeniük az immunrendszerüket, a szervezetük testi-lelki erőnlétét.
Ráadásul, ha visszamennek dolgozni, vagy a kisebb-nagyobb közösségükbe, mindig ott húzódik a gondolatukban, hogy újra megfertőződhetnek. Sokan ki sem merik mondani: „Köszönöm, jól vagyok.” Ez az ismeretlen vírus a testet és a lelket is megtépázza az összes tünetével és bizonytalanságával. Egy amerikai felmérés szerint a kórházba nem kerülő, de valódi tüneteket produkáló COVID-19-betegek mintegy 40 százalékát gyötörte a köhögés, a légszomj és az általános gyengeség két hónappal a diagnózis megállapítása után is. Az enyhe panaszok azonban négy hónapon át is megmaradhatnak. Ezzel összehasonlítva, az egészségügyi intézménybe nem kerülő páciensek 90 százaléka a szezonális, ismert influenzából bő két hét alatt felépül. A koronavírusos fertőzésből való talpra állást nagyban meghatározza az immunrendszer állapota, a páciens meglévő krónikus betegsége, az életkora, a fizikális és mentális állapota, a stressztűrő képessége, s az, hogy van-e szerető, odafigyelő, a gyógyulás útjára lépett beteget fogadó család, gondozó.
| Autoimmun betegségek és a COVID-19 |
| Jelenleg még nincs nemzetközi tapasztalat arról, hogy az autoimmun betegségben szenvedőknél milyen mértékben lesz súlyos hatással a szervezetre a COVID-19-vírusfertőzés. A szakorvosok úgy vélik, a szabályok betartása, a zárt közösségektől való távolmaradás, a maszk előírtak szerinti viselése, a higiénés szabályok betartása fokozottan vonatkozik e veszélyeztetett csoportra is, de nincs tapasztalat arról, hogy az autoimmun betegeket markánsabban megviselné a COVID-19, mint a többi embert. Meghatározó azonban, hogy mennyire súlyos vagy előrehaladott a páciens autoimmun alapbetegsége. Az autoimmun betegségekről gyakorta hallunk, de ismereteink hiányosak. A koronavírus-világjárvány jelenlegi, második hullámában kiemelt figyelmet kapnak az ilyen betegségben szenvedők a prevenció során. Ez azonban nem jelent különleges bánásmódot, csupán a fokozott figyelemfelhívást e csoport védelmére is. Érdemes tudni, hogy az autoimmun betegség a középkorú nők körében közel tízszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiak esetében. A betegség pontos okát folyamatosan kutatják, de egyértelmű válasz nem minden esetben adható. Az autoimmun betegség során a szervezet valamilyen okból idegenként kezeli a saját sejtjeit és megtámadja azokat. Gyógyítani sajnos nem lehet. Meghúzódhatnak a hátterében károsító környezeti tényezők, vagy valamilyen makacs vírus- vagy bakteriális fertőzés. A tartós stressz és a pszichés tényezők is kiválthatják e betegséget. Kísérő tünet lehet az alapbetegség mellett az anyagcsere felborulása, a vérszegénység, fáradékonyság, hőemelkedés, csökkent terhelhetőség, haj-, szőrzethullás. A pajzsmirigy rendellenes működése, a Chron-betegség, a reumatoid artritisz, a sokízületi gyulladás – melyek szintén autoimmun betegségek – mellett más szervek is érintettek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer, melynek a külső kórokozók elleni védelem a feladata, a szabályozás zavara következtében saját sejtjei, szövetei ellen is termel ellenanyagot. Sokan nem is sejtik, hogy a tartós ízületi, derék-, gerinc-, kéz-, térd-, csuklótájéki fájdalom a betegség előszobája lehet. Az ízületet borító hártyákban kialakuló erős gyulladás – amely során számos olyan anyag termelődik, amely a csontréteget borító porcot és magát a csontot is károsítja – a felgyülemlő ízületi folyadékkal együtt kínzó, szűnni nem akaró fájdalmat okoz, mozgáskorlátozottságot, funkciózavart is előidézhet. Sajnos gyakran évekig fel sem fedezi a kezelőorvos, például a reumatológus, hogy autoimmun betegségben szenved a páciense. A kórkép feltárása a figyelmesen és körültekintően végzett több vizsgálat, így az ultrahang-, a labor-, az MRI- és a tapintásos vizsgálat, valamint a páciens kikérdezése és türelmes meghallgatása nélkül elképzelhetetlen. A leleteit érdemes összevetni más vizsgálatok, kezelések ambuláns lapjaival, s egészként tekinteni az emberi szervezet adott betegségére. Az autoimmun betegség eredetét nem ismerik. Több tényező egymásra hatása indítja el a folyamatot. A fehérvérsejtek száma csökken, a vérsüllyedés gyorsul. A gyógyítás, a kezelés, a gyógyszerezés, a gyógyulás esélye és folyamata egyénenként változik. Így a SARS-CoV-2 vírussal szemben, a fentebb leírtak alapján, a legnagyobb óvatosság, prevenció nemcsak ajánlott, de meghatározó és elengedhetetlen! Lásd még: Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén |
- Vajon miért ennyire elhúzódó a gyógyulás és miért fordulnak elő maradványtünetek?
- Erre a kérdésre sincs még bizonyítható, orvosi vagy tudományos magyarázat. Ez az elhúzódási idő viszont már a krónikus betegségbe lépést jelenti, ami több millió embert érint szerte a világon. Hazánkban az aktívan tanuló, dolgozó fiatalabb korcsoportot érinti leginkább a COVID-19-járvány jelenlegi, második hulláma. Ha valaki tünetmentes hordozóvá vagy beteggé válik, a lappangási időben könnyen megfertőzheti az idősebbeket, a krónikus betegeket, és a saját korosztályát is, a 20-40 éveseket is. Itt hangsúlyozom, hogy a „vírustagadó” és a „maszkszkeptikus” viselkedési mód, a rémhírek terjesztése, a kötelező higiénés szabályok mellőzése hatalmas veszélyeket rejt. A tünetmentes fertőzöttek szinte mindenhol jelen vannak, immár életkortól függetlenül. A koronavírus-járvány második hullámában már az is tudható, hogy nem csupán a 20-40 éves korosztály körében fordul elő a legtöbb tünetmentes eset, hanem a gyerekek sokkal nagyobb szerepet „játszanak” a látens fertőzésben. Ugyancsak a közelmúltban adta közre az egyik chicagói kutatócsoport: számos idősotthonban, a COVID-19-pozitív teszttel rendelkező 70 év felettiek 45 százaléka semmilyen tünetre nem panaszkodott, de továbbfertőzte lakótársait, az otthon dolgozóit és az őket látogatókat. Ez pedig ismét újabb kérdéseket vet fel számunka.
| HIV-fertőzés és a COVID-19 |
| A COVID-19 betegség halálos kimenetelű lehet a HIV-fertőzöttek esetében. Az ő felvilágosításuk, prevenciójuk külön orvosi eljárást igényel, úgymint a daganatos betegek védelme. Jelenleg közel 40 millió HIV-fertőzött él világszerte. A jól szervezett, megelőző programoknak nagy szerepük van a megelőzésben, felvilágosításban. Hamarosan a végső teszteléshez érkezik három kísérleti fázisban lévő HIV-ellenszer is, ami lehetőséget teremt az AIDS-t okozó vírus legyőzéséhez. (forrás: NBC News). A szűrés fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, mivel a betegség akár 10-15 évig is tünetmentes lehet a beteg szervezetében. Hazánkban az elmúlt évben összesen 3965 HIV-fertőzöttet regisztráltak, ami az elmúlt 35 évben csökkenő arányt mutat - derül ki az NNK Járványügyi forrásából. Magyarországon a legtöbb regisztrált páciens, 1700 fő, Budapesten él. Itthon évente több tucatnyian hunynak el ebben a kórságban. Tavaly például, csak az első kilenc hónapban 169 HIV-fertőzött és tizenhat AIDS-beteg hunyt el. Dr. Szlávik János infektológus főorvos online sajtóbeszélgetésen a minap elmondta: még egyetlen HIV-beteg ember sem halt bele a COVID-19-fertőzésbe hazánkban. Ez azért is jó hír, mert a HIV-fertőzésben, AIDS-betegségben szenvedők immunrendszere, szervezetük védekező képessége nagyon gyenge, így sokkal fogékonyabbak a koronavírusra, mint a legtöbb más rizikócsoportba tartozó beteg. Dr. Szlávik János az online tájékoztatójában üzente minden olyan HIV-fertőzöttnek, aki kezeletlen, nem szed gyógyszert, de tudja magáról, hogy beteg, hogy előzetes telefonos bejelentkezés után bátran menjen el a Szent László Kórházba s keresse a kijelölt szakorvost, megvédve ezzel a saját és mások életét is. |
Tovább
- Több negatív vírusteszt ellenére is lehet valaki COVID-19-beteg
- Az immunrendszer szerepe a COVID-19 elleni védekezésben
Forrás: WEBBeteg
Balogh Mária, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Kiss Attila, belgyógyász főorvos
