Depresszió témájú cikkek

A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.

A lisztérzékenység (cöliákia) a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar. Kezelése szigorú és élethosszig tartó diéta, mely anyagilag és érzelmileg is jelentősen megterheli a beteget és családját.

Azok a stroke-on átesett betegek, akik egészséges társhoz mennek haza, nagyobb valószínűséggel lesznek újra képesek az önálló életvitelre. A korai kezelés és a hozzátartozók biztatása nagyon fontos.

Mivel nincsenek olyan tünetek, amelyek kizárólag erre a betegségre lennének jellemzőek, fontos, hogy kizárjunk más, hasonló emésztőrendszeri betegségeket.

A sok tekintetben zseniálisat alkotó emberek életét viszonylag gyakran kísérik különféle mentális betegségek, amelyek miatt életük egyes szakaszaiban vagy akár egész életükben is súlyosan depressziósak lehetnek. A depresszió ugyan gyakran hozzásegíti őket olyan művek megalkotásához, amelyre a búskomor lelkiállapotok átélése nélkül nem lettek volna képesek, sokuk élete azonban tragikusan, életük önkezükkel történő kioltásával végződik, amikor lelki szenvedéseiket már nem képesek többé ép ésszel elviselni.

A 2000-es évek környékéig a bipoláris zavar diagnózist döntően felnőtt pszichiátriai esetekben alkalmazták, így gyerek- és serdülőkorúak esetén viszonylag újonnan vizsgált problémáról van szó. Komoly differenciáldiagnosztikai kérdések merülnek fel körülötte, amikre a gyermek- és serdülőkor gyors változásokat hozó, sérülékeny éveiben szinte lehetetlen biztos választ adni. A legfontosabb, hogy hol kezdődik az egészségesen élénk gyerek és a terápiát igénylő, kóros állapot közötti határ.

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínűleg egy okra nem is vezethető vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

A párom elvesztette a munkáját, állandóan kimerült, rosszkedvű, sehová nem akar menni (orvoshoz pláne nem), senkivel nem akar beszélni, és a szex sem érdekli. Ez már depresszió? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz.