Vetélés téma

A hivatalos orvosi megnevezése a spontán vetélés. Magyarországon vetélésnek hívjuk a terhesség betöltött 24. hete előtti megszakadását, amikor 500 gramm súly alatti, életjelenséget nem mutató magzat születik.

A vetélések döntő többségében az első tünet a vérzés és az alhasi görcs szokott lenni. Azonban nem mindig jelentkeznek panaszok, vagy egészen más jellegű tünetek miatt fordulnak orvoshoz a kismamák.

A meddőség és a pajzsmirigyműködés közötti kapcsolat már bizonyított. Ennek ismerete és kivizsgálása alapvetően fontos meddő párok esetében. A sokszor tünetmentes elváltozások felismerésével és kezelésével a várt gyermekáldás is létrejöhet.

Vetélés után elég nagy feladat lehet önmagában a vetélés tényével megbirkózni, de néha ezt a folyamatot megnehezítheti, hogy átmeneti ideig kisebb-nagyobb terhességre utaló jelek, tünetek még jelentkezhetnek. Néha kifejezetten megzavarhatják a pácienst is, ezért jó tudni, hogy a panaszok néhány hét alatt csökkenni szoktak.

Minden nő életében nagyon nehéz időszak a vetélés utáni néhány hét, néhány hónap. Visszarázódni a mindennapi életbe, miközben igyekszik mindenki feldolgozni a történteket, nagy feladat lehet, mivel egy ilyen eseményre nem sokan vannak felkészülve.

Ahogyan egy korábbi cikkünkben is említettük, a vetélés egyik fő típusa a fenyegető vetélés, amikor hüvelyi vérzés és alhasi görcsök jelentkeznek, de a méhszáj nem nyílik ki, és a terhesség tovább fejlődik.

A vetélés esélye hétről hétre változik a terhesség során. Azt általánosságban megállapíthatjuk, hogy minél több hét telik el, minél fejlettebb és életképesebb a terhesség, annál kisebb az esélye a terhesség elvesztésének.

Az esetek döntő többségében nem derül ki, mi is volt egy vetélés pontos oka. Különösen igaz ez a korai terhességben bekövetkező első vetélés esetén. Ilyenkor kivizsgálás nem szükséges, a korai vetélések gyakorisága miatt.

Gyakori, hogy ilyenkor a kismama a hormonális változásokat már határozottan érzékeli. A mellérzékenység, a gyakori vizelési inger, a kimerültség megviselhet, és ha eddig nem tapasztaltál reggeli rosszullétet, most az is jó eséllyel jelentkezik. Mindennek oka az, hogy a növekvő baba agya, idegrendszere, szíve és egyéb szervei gyorsan fejlődnek.

Friss kutatások szerint a korán érkező menstruáció, a korai menopauza és a vetélés is a szívbetegségek rizikófaktorainak számíthatók. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a további hajlamosító tényezőkről és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt.