A vetélés kockázata összefügg az embrió fejlődési ütemével

Az embrió korai növekedési üteme összefüggésben van a későbbi vetélési kockázattal. Az átlagtól elmaradó fejlődés ugyanakkor nem valószínűsíti azt, hogy a várandósság

A vetélések jelentős része nem váratlanul következik be, hanem az embriók fejlődése már a várandósság korai szakaszában jelzi, ha magas a kockázat.

Az egyik ilyen korai jel a lassú növekedés a fogantatás utáni első 12 hétben, az embrionális, majd a kora magzati szakaszban. Az ultrahang segítségével nyomon követhető a testhossz (fejtető-far távolság), a test térfogata és az egyes testrészek, szervek meghatározott sorrendben történő kifejlődése is. Amennyiben ezek a mutatók tartósan elmaradnak, növekszik a vetélés kockázata.

A Nottinghami Egyetem kutatói 247 egyes és 264 iker, lombik eljárással megfogant embrió sorsát követték nyomon. A vizsgálat eredményei szerint, melyeket a BBC ismertetett, a vetéléssel végződő egyszeres terhességek 78 százaléka a legkisebb embriók - az alsó 5 százalék - közül került ki. A normál ütemben növekedő embriók 98,1 százaléka megszületett.

Egy 2023-ban a Human Reproduction szakmai folyóiratban publikált kutatás 600 terhesség 7-11. hét közötti nyomon követése alapján arról számolt be, hogy a vetélés kockázata 1,5 százalékkal nő a fejlődés minden egy napos késésével, a vizsgálatban szereplők átlagosan 4 napos elmaradása tehát 6 százalékos relatív rizikónövekedéssel járt.

A fejlődés és a terhesség kimenetele

A kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a statisztikai összefüggések könnyen félreérthetőek, és egyéni szinten nem alkalmasak a terhesség kimenetelének a pontos előrejelzésére. A gyakorlatban a kapcsolat jóval árnyaltabb.

• A kockázatnövekedés a fejlődés néhány napos elmaradása esetén rendkívül kicsi. Bár statisztikailag értelmezhető az eltérés, ugyanakkor a 4 napos késében lévő magzatok közel 95 százaléka megszületik. (A 6 százalékos relatív rizikónövekedés azt jelenti, hogy az 5 százalékos vetélési arány 5,3 százalékra nő, nem 11-re). A vetélések többsége a jelentős fejlődési hátrányban lévő magzatoknál következik be, azonban még itt is van esély a sikeres kihordásra.
• A fejlődés üteme meghatározóbb tényező, mint az egyszer mért kis méret. Ha az embrió kezdetben kisebb, de később normál ütemű fejlődés tapasztalható, a terhesség kilátásai nem rosszabbak.
• Természetes úton történő fogantatás esetén nem állapítható meg pontosan a megtermékenyítés napja, így nem szabad a terhesség létrejöttére meghatározott nap alapján számítani az elvárt méretet. A kutatások jelentős része ezért mesterséges megtermékenyítéssel létrejött várandósságokat vizsgál, mivel itt pontosan meghatározható a terhesség kora. Ebben a tekintetben ugyanakkor nincs különbség a kétféle terhesség között, a lombik embriók nincsenek hátrányban a hasonló ütemben fejlődő más embriókhoz képest.
• Az ikerterhességekre az összefüggés nem vonatkozik, ott több más körülmény befolyásolja a vetélés kockázatát és az embriók méretét.

Fontos azt is tudni, hogy a lassú magzati szívhang (a 100 alatti szívfrekvencia) a 6-8. héten még erősebb jel a vetélés kockázatának meghatározására, mint a magzat mérete és növekedési, fejlődési üteme. A szülés-nőgyógyász szakorvos több tényezőt értékel az embrió egészséges fejlődésének ellenőrzése során. Ebben az egyik legfontosabb tényező a növekedés üteme, azonban nem az egyetlen előrejelző, és önmagában nem valószínűsíthető és nem is zárható ki ezalapján a vetélés.

Áttekintés A vetélés okai, hajlamosító tényezői | A magzat fejlődése a harmadik hónapban

(WEBBeteg összeállítás - MTI, Human Reproduction)