A korai embrió viselkedése jelzi a vetélés kockázatát

MTI
megjelent:

A megtermékenyített petesejt osztódásáról készülő gyorsított felvételek segíthetik az orvosokat annak eldöntésében, hogy mely embriókat ültethetik be a vetélés kisebb kockázatával a mesterséges megtermékenyítés során.

Amerikai kutatóknak a Nature tudományos folyóiratban közzétett eredménye szerint a sejtosztódás time-lapse videón való nyomon követése lehetővé teszi, hogy megállapítsák, melyek az egészséges genetikai állományú sejtek, és melyek hordoznak abnormális számú kromoszómát.

Örökítő anyagunk, a hosszú DNS-molekula kompakt csomagokba szerveződve van jelen a sejtekben, ezek a kromoszómák. Az embernek normális esetben 23 pár kromoszómája van, ám genetikai baleset következtében előfordul, hogy valamelyik kromoszómából több van (például a Down-kór esetében), de lehet kevesebb is. Vannak olyan kromoszómaszám-változások is, amelyek összeegyeztethetetlenek az élettel, ilyenkor vetélés vagy halvaszületés következik be.

A kutatók szerint a többlet vagy hiányzó kromoszómák meglepően nagy arányban fordulnak elő, akár az embriók háromnegyedét is érintheti ilyen rendellenesség. Ez lehet az oka annak, hogy a terhességek 50-75 százaléka nem valódi, hanem úgynevezett kémiai terhesség, ami azt jelenti, hogy az embrió abortálódik közvetlenül a méhfalba való beágyazódása után. Sok nő ilyenkor nem is szerez tudomást arról, hogy egyáltalán teherbe esett.

Csökkenthető a vetélés kockázata

A természetes megtermékenyülés esetében ezzel nincs mit tenni, ám a mesterséges megtermékenyítésnél igen fontos lenne, hogy genetikailag egészséges embriókat ültessenek be az anya méhébe, hogy minél kisebbre csökkentsék a vetélés kockázatát.

Renne Reijo Pera, a Stanford Egyetem őssejtkutatója csoportjával 75 korábban egysejtes állapotban lefagyasztott embrió osztódását fotózta négy napon át.

A mikroszkóp segítségével készült felvételeket 5 percenként kattintották el, majd ebből állították össze a time-lapse videót.

A 75 megtermékenyített petesejt közül 53 élte túl a négy napnyi osztódást, amely vége a zigóta állapotot jelenti az embrionális fejlődésben. Ezek közül 45 zigótát tudtak genetikai elemzésnek alávetni, és kiderült, hogy 75 százalékukban (34 zigóta) hibás volt a kromoszómák száma.

A videó megmutatta, hogy az egészséges sejtek nagyjából azonos ütemben osztódtak, míg az abnormális sejteknél az osztódás hol gyorsabb volt, hol lassabb. Az osztódást nyomon követve, majd a kapott adatokat összevetve más, abnormalitásra utaló jelekkel, megbízhatóan meg lehet állapítani, hogy mely sejtekben tér el a kromoszómák száma a normálistól - idézte a kutatókat a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.

(MTI)

Cikkajánló

Kalciumszükséglet
Kalciumszükséglet

Milyen természetes forrásai vannak?

Magzatmozgások
Magzatmozgások

Mikor és mennyi a normális?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Szimuly Bernadett, általános orvos
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.