Véralvadási zavar a meddőség, vetélések hátterében

Szerző: nogyogyaszatikozpont.hu

Az antifoszfolipid, vagy más néven Hughes-szindróma elsősorban a 40 év alatti nőknél fordul elő. A betegségre gyakran az ismétlődő, koraterhességi, de a terhesség bármely időszakában bekövetkező magzati elhalások, vetélések hívják fel a figyelmet. Tüneteiről és kezeléséről dr. Turi Zsuzsanna, a problémás terhességek gondozására specializálódott szülész-nőgyógyász nyilatkozott.

A betegség tünetei

Vérzékenység

A vérzékenység tág fogalom, a kissé elhúzódó banális vérzésektől az életveszélyes betegségekig terjed. A véralvadási folyamatokat több szinten, egymással szoros kapcsolatban lévő rendszerek szabályozzák a szervezetben, ezek bármelyike sérülhet, így a véralvadás elhúzódását vagy elmaradását, ezzel vérzékenységet okozva. Vérzékenység lehetséges okai

Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult, fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábakban, de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát, vagy agyi érelzáródást is. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, esetükben főként a gyakori vetélések hívhatják fel a figyelmet ezen véralvadási zavar jelenlétére.

A véralvadás folyamata

Kisebb hétköznapi balesetek során is tapasztalhatjuk, hogy a friss sebnél jelentkező, kezdetben erős vérzés idővel csillapodik, majd alábbhagy. Mindez a véralvadás folyamatának köszönhető, melyben fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, valamint a véralvadási faktorok aktiválódása, melynek végeredményeképpen létrejön a fibrin háló. A foszfolipidek jelentősége, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Amennyiben ezek a feltételek optimálisak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

Gyakran társul autoimmun betegségekhez

APS esetében a szervezet ellenanyagok, ún. antifoszfolipidek termelését kezdi meg, melyek foszfolipidek ellen termelődő antitestek. Az antifoszfolipidek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve a betegnél a trombózishajlamot.

Dr. Turi Zsuzsanna elmondta, hogy a betegség megjelenhet önállóan – primer, elsődleges APS – vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk.

Ajánlott vérvizsgálat

Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét. Véralvadási betegség a vetélés mögött?

Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupust. E betegeknél különösen nagy arányú, mintegy 40 százalékra tehető az APS előfordulása.

Meddőséget, vetélést, koraszülést is okozhat

Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió, vagy a magzat méhen belüli elhalását. Okozhat koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is. „A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben, vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.”

A Nőgyógyászati Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is, ilyen esetben sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15 százalékban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, jóllehet egyéb klinikai jele még nem jelentkezett a betegségnek.

Kezeléssel a kockázat elkerülhető!

APS esetén, kezelés nélkül a terhességek közel 90 százaléka magzati veszteséggel fejeződik be. Mindez azonban részben elkerülhető, vagy jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár az első vetélést követően – orvoshoz fordul a beteg.

Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban erről van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet.

Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban.

Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető, rendszeres orvosi felügyelet mellett.

(Forrás: nogyogyaszatikozpont.hu)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A stressz nőgyógyászati...

A koronavírus megjelenése az életünkben sok mindent megváltoztatott. Van, aki a korlátozások miatt egy kicsit lassabbra tudta venni a pörgést és...

A passzív dohányzás növeli a...

Ha az eddigi figyelmeztetések még mindig nem győzték meg a dohányzás ártalmairól, talán most sikerül. A Rochester Medical Center tudósai arra a...

Hatással van-e a fogamzásgátló a...

Mikor fogamzásgátlási módszert választ, sok nő aggódik a mellékhatások miatt. A hormonális fogamzásgátlók megváltoztatják a női reprodukciós...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.