Véralvadási zavar a meddőség, vetélések hátterében

Az antifoszfolipid, vagy más néven Hughes-szindróma elsősorban a 40 év alatti nőknél fordul elő. A betegségre gyakran az ismétlődő, koraterhességi, de a terhesség bármely időszakában bekövetkező magzati elhalások, vetélések hívják fel a figyelmet. Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az antifoszfolipid szindróma jeleit kutatja.

Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult, fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábakban, de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát vagy agyi érelzáródást is. Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, esetükben főként a gyakori vetélések hívhatják fel a figyelmet ezen véralvadási zavar jelenlétére.

A véralvadás folyamata egy véralvadási kaszkád nevű rendszeren keresztül megy végbe, mely során a folyamatban lévő anyagok vízesésszerűen egymást aktivizálják, míg ki nem alakul a vérzést elállító fibrinháló. Antifoszfolipid szindróma (Hughes-szindróma) fennállásakor az antifoszfolipid antitestek miatt fokozódik a kaszkád működése, így az alvadás túlzott méreteket ölt, és vérrögök keletkeznek mind a vénás (mélyvénás trombózis, vetélés), mind pedig az artériás oldalon (szívinfarktus, stroke, TIA). Sajnos van, hogy a probléma hosszú ideig felderítetlen marad, pedig a mihamarabbi diagnózissal elkerülhetőek a lehetséges – akár életveszélyes – szövődmények.

A betegség megjelenhet önállóan – primer, elsődleges APS – vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupust. E betegeknél különösen nagy arányú, mintegy 40 százalékra tehető az APS előfordulása.

Meddőséget, koraszülést, vetélést is okozhat

Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió vagy a magzat méhen belüli elhalását, vetélést, terhességi toxémiát, illetve koraszülést, bár az sem ritka, hogy az állapot miatt már maga a teherbeesés is nehezített. A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsinóron keresztül történik. A méhlepényben vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.

Az antifoszfolipid antitest jelenlétében sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni.

Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15 százalékban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, jóllehet egyéb klinikai jele még nem jelentkezett a betegségnek.

Felkészüléssel és kezeléssel egészséges babát szülhet!

Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az antifoszfolipid szindróma eshetőségét, akár már az első vetélésnél. Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban erről van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet.

Jó hír tehát, hogy annak ellenére, hogy valakinél fennáll az antifoszfolipid szindróma, még kihordhat teljesen egészséges gyermeket – ám ehhez fokozott odafigyelés és gyógyszeres kezelés szükséges. Ez lehet alacsony molekolatömegű heparin (LMWH), illetve a vérlemezke működését gátló gyógyszerek, melyek dózisáról a kezelőorvos dönt.

Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban.

Fontos továbbá tisztában lenni azzal, hogy a terhesség és a gyermekágy már önmagukban is megnövelik a trombózis rizikóját, így akár jelen van a szindróma, akár nem, érdemes odafigyelni a bőséges folyadékfogyasztásra, a testmozgásra, az elhízás elkerülésére, valamint érdemes lehet kompressziós harisnyát is viselni – főleg akkor, ha vénás keringési zavarral és visszerekkel küzd.

Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető, rendszeres orvosi felügyelet mellett.

Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni.

(Szerzők: Dr. Turi Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász - Nőgyógyászati Központ; Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász; Dr. Szélessy Zsuzsanna, hematológus - Trombózsiközpont)