A szívnagyobbodás

Dr. Molnár Dóra
Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A szív valódi nagyságának megállapításához szív-ultrahangvizsgálat szükséges, amely a kardiológiai szakvizsgálat részét képezi, háziorvosi beutaló, esetleg a tüdőgondozó beutalója alapján.

Milyen tényezők befolyásolják a szív méretét?

A szív nagysága számos tényezőtől függ: befolyásolja az életkor, a testmagasság, a testsúly, és különbség van férfiak és nők között is. A szívárnyék elhelyezkedése függ a szív mellkasban elfoglalt helyzetétől is. Fontos tudni azt is, hogy sportol-e aktívan a páciens. Természetesen állhat az eltérés hátterében szívbetegség és más rendellenes állapot is.

A szív átlagosan 250-350 g, általában egy összeszorított ököl nagyságával egyezik meg. A szív négy üregből áll- jobb kamra, bal kamra, jobb pitvar, bal pitvar, ezek bármelyike megnagyobbodhat. Általában a szív maximális elernyedt állapotában (végdiasztolé) a kamra 140-145 ml vért tartalmaz, melynek egy részét a maximális összehúzódással (végszisztolé) kilöki a keringésbe, ez kb. 65-80 ml vér – ez a pulzustérfogat.

Nem kóros általában a nehéz fizikai munkát és aktív dinamikus sportot végzők kissé nagyobb szívmérete, hiszen az élettani igénybevételhez alkalmazkodik a szív. A szervezet vérellátási igénye megnő és ezt nagyobb pulzustérfogat révén tudja biztosítani a szív. Részletes kardiológiai vizsgálat adhat választ arra, hogy a méret növekedése hátterében a nagyobb terheléshez történő fiziológiás alkalmazkodás, vagy kóros folyamat áll. Általában az intenzív fizikai aktivitás megszűnését követően néhány hónappal a bal kamra falvastagsága visszatér az átlagos értékre.

Mi okozhat szívmegnagyobbodást?

A szívnagyobbodás leggyakoribb oka általában a nem megfelelően beállított magasvérnyomás-betegség következményeként kialakuló bal kamrai fal koncentrikus megvastagodása. A szívizomsejtek végleges száma magzati fejlődés során alakul ki, ezek a sejtek később már nem osztódnak. A nyomásterhelés következtében a szívizomrostok megvastagszanak. Amennyiben további terhelésnek van kitéve a szív, a szívizomrostok megnyúlnak, a szív üregei kitágulnak, amely a pumpafunkció romlásához vezet.

Amennyiben a szív extrém módon megnagyobbodik, úgynevezett ökörszív /cor bovinum/ jön létre, melynek tömege meghaladja a 600 g-ot. A szív munkáját kóros mértékben fokozhatja többféle billentyűbetegség is, amely szintén szívnagyobbodást eredményez.

Szívinfarktust követően is megnagyobbodhat a szív, a vérellátási zavar következtében a szív egy része elhal, a szívfal hegesen átalakul, ezért az ép izomzatra nagyobb munka hárul. Szívizom betegségek – gyulladás, anyagcsere betegségek – is okozhatják a szívüregek kitágulását, párhuzamosan ezzel a szívizomsejtek elgyengülését.

Felvetődik a kérdés, hogy amíg a sportolóknál előnyt jelentő enyhe szívnagyobbodás javítja a fizikai teljesítményt, miért baj a kóros állapotban létrejövő szívfal megvastagodás. A válasz: a sportolóknál az edzés tevékenység következtében a koszorúerekben - a szív saját vérellátásáért felelős érrendszer - javul a véráramlás, jobb lesz a szívizomzat vérellátása. Betegség esetén nem tud lépést tartani a megnövekedett izomzat megnövekedett vérellátási igényével a koszorúérrendszer, ezért az izomzatban oxigénhiányos állapot jön létre, amely hosszú távon károsítja a sejteket.

  • A jobb kamra megnagyobbodásához tüdőembólia - amely a tüdő verőereibe került vérrög miatt alakul ki -, illetve a tüdőszövet betegsége vezethet.

  • A bal pitvar megnagyobbodásához gyakran ritmuszavar, illetve a bal pitvar-kamrai billentyű szűkülete vezet.

A szívburokban felgyülemlő folyadék is állhat a kóros szívárnyék hátterében, ez kórokozók miatti szívburok gyulladás esetén, illetve pajzsmirigy betegségben és bizonyos daganatos betegségekben szokott előfordulni ritkán.

Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit jelent, ha valakinek "sportszíve" van?

A szívnagyobbodás kezelése

A szívnagyobbodás kezelése az alap problémától függően lehet gyógyszeres, vagy műtéti. A kezelések célja a szív funkciójának lehető legteljesebb helyreállítása, melyre az orvostudomány mai állása szerint jók a kilátások. Nagyon fontos azonban a szívizomsejtek funkciójának megőrzése az igen gyakori magas vérnyomás betegség megfelelő kezelésével, mely részben gyógyszeres terápiával részben pedig az életmód megfelelő átalakításával érhető el.

Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyászForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Időskor Időskor

Az elesés vagy egyensúlyi problémák az Alzheimer-kór korai jelei lehetnek.

COVID-19 COVID-19

Mi történik, ha az oltás két dózisa között alakul ki?

Szedhetik-e a szívbetegek az...

Az ACE-gátlók és az ARB-k (angiotenzinreceptor-blokkolók) általánosan alkalmazott gyógyszerek szívbetegeknél a vérnyomás csökkentésére és...

Ezek jelezhetik előre a...

Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik...

Rendetlen szív - Idősebb korban sem...

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai...

A szívbillentyűk leggyakoribb...

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

Ön tudja, hogy hány éves a szíve?...

Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve öregebb, mint a valós életkora. Dr. Vaskó...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.