A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei
frissítve:
A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek érintettsége sem, így okozhat különböző elváltozásokat a szívben és az érrendszerben is.
Létrejöhet károsodás alapvetően egészséges szíven, illetve ismert szívbetegségeket is súlyosbíthat. Számos tanulmány támasztja alá, hogy összefüggés van a meglévő szívbetegség és a koronavírus-fertőzés lefolyása között, gyakran súlyosabb tünetekkel és rosszabb prognózissal kell számolni. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mindenképpen egy rizikópopulációnak számítanak a koronavírus-fertőzés szempontjából.
Kardiológiai érintettség esetén az alábbi tünetek is jelentkezhetnek:
- mellkasi fájdalom,
- heves szívdobogásérzés (palpitáció),
- lábdagadás,
- szédülés, eszméletvesztés,
- nehézlégzés.
A nehézlégzés lehet önmagában „csak” tüdőgyulladás következménye, de lehet helyette/mellette szívelégtelenség tünete is. Ezek a panaszok bármilyen kombinációban felléphetnek a többi COVID-tünettel (láz, köhögés, elesettség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, szaglás- és ízérzésvesztés stb.) együtt, illetve azok nélkül is.
Milyen klinikai formákban jelentkezhet a koronavírus-fertőzés szív- és érrendszeri manifesztációja?
COVID-19-ben látható lehet szívizomsérülés (úgynevezett ’myocardial injury’), ami olyan különböző állapotokat foglal magában, melyek a szívizomsejtek károsodásával, elhalásával járnak. A szívizomsérülés és az erre jellemző eltérések különböző klinikai formákban jelenhetnek meg.
A sérülés általános jelzője a laborvizsgálattal látható kardiális biomarker- és nekroenzimszint-emelkedés – főleg troponin (troponin I, troponin T), de a szívizomsérülés megnyilvánulásától függően a CK-MB, GOT, GPT, LDH is emelkedett lehet. Gyakran észlelhető továbbá nátriuretikus peptid (BNP, NT-proBNP) emelkedés is, mely a szív fokozott terhelését, feszülését jelzi.
Egy olaszországi tanulmányban 397 kórházban ápolt koronavírusos beteget vizsgáltak. Azt tapasztalták, hogy a halálozási arány (mortalitás) magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknél felvételkor látható volt troponin (hs-TnI)- és/vagy BNP-szint-emelkedés. Hasonló eredményt állapítottak meg amerikai és kínai tanulmányok is a troponinszint emelkedése és a halálozási mutatók összefüggése között.
Az említett laborparaméterek változásához a klinikai megjelenés függvényében társulhat még EKG-eltérés, illetve különböző elváltozások szívultrahangon, szív-MR-en.
Szívizomgyulladás (myocarditis)
A szívizomgyulladás oka gyakran különböző vírusfertőzés. Több esettanulmány is született a COVID-19-hez köthető szívizomgyulladásról. A lefolyás súlyossága egyéb myocarditisekhez hasonlóan széles skálán mozoghat: az egészen enyhe lefolyástól, akár a végzetes fulmináns myocarditisig is terjedhet.
Stresszhez köthető cardiomyopathia (takotsubo cardiomyopathia)
’Megtört szív szindrómaként’ is ismert állapot. Egy friss tanulmány szerint eddig 12 egyértelműen COVID-19-hez köthető esetet regisztráltak.
Szívelégtelenség
Az ismert szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a koronavírus-fertőzés eredményezhet akut állapotromlást (akut dekompenzációt) – egyéb fertőzésekhez hasonlóan. Egy amerikai kutatás eredményei azt mutatják, hogy az ismert szívelégtelen betegek kórházban töltött napjainak száma több volt, gyakrabban szorultak mesterséges lélegeztetésre és a halálozási arány is magasabb volt közöttük.
Több Kínában végzett retrospektív vizsgálat szerint az elhalálozott betegeknek kb. 50%-ában volt kimutatható a szívelégtelenség, míg a túlélő betegeknek csupán 3-12%-ában.
A relatíve kis esetszámok miatt egyelőre nincs elég információ ahhoz, hogy egyértelműen megállapítható legyen a COVID-19-hez köthető „újdonsült” szívelégtelenség előfordulási aránya (incidenciája).
Ismerve a COVID-19-re jellemző tüdőérintettséget, az akut jobbszívfél-elégtelenség, ’cor pulmonale’ külön figyelmet érdemel. A COVID-19-ben gyakran megjelenő akut tüdőembólia, vagy ARDS (akut respiratorikus distressz szindróma) hirtelen megnövekedett kisvérköri nyomásemelkedést okoz, mely akut jobbszívfél-elégtelenséget eredményezhet.
Szívritmuszavarok (arritmiák)
A COVID-19-ben szenvedő betegek gyakran számolnak be heves szívdobogásérzésről (palpitációérzésről), melynek hátterében specifikus ritmuszavar csak ritkán azonosítható. Azonban előfordulhat akár súlyosabb ritmuszavar is, akár különösebb szubjektív panasz megélése nélkül. A COVID-19-ben előforduló láz, csökkent oxigénszint (hipoxia), elektroliteltérések elősegíthetik a különböző szívritmuszavarok kialakulását. Ezek típusa és súlyossága is széles skálán mozoghat: a felgyorsult alapritmustól (sinus tachycardia), a pitvarfibrilláción át, egészen az azonnali újraélesztést igénylő kamrafibrillációig, szívmegállásig terjedhet.
A ritmuszavarok többsége az infekció gyógyulását követően megszűnik, de bizonyos arritmiák megmaradhatnak, vissza-visszatérhetnek (úgynevezett paroxizmális jelleggel).
A fertőzés jelenlétén kívül a terápiában használatos gyógyszereknek is lehet arritmiát fokozó hatása.
Iszkémiás szívbetegség (ISZB), szívinfarktus
Ismert, hogy a COVID-19 fokozott vérrögképződési hajlammal járhat, úgynevezett hypercoagulabilitási állapotot eredményezhet. Ehhez társulhat a fertőzésre jellemző heves szisztémás gyulladásos reakció (citokinvihar), láz, felgyorsult szívfrekvencia (tachycardia), melyek együttesen megnövelik a szív oxigénigényét. Gyakran egyidejűleg hipoxia is fennáll, így a megnövekedett oxigénigényt nem tudja a szervezet kielégíteni, iszkémia alakulhat ki.
Meglévő stabil koszorúérplakkok megrepedhetnek, vérrögök (trombusok) alakulhatnak ki, akut koronária szindrómát (ACS), szívinfarktust eredményezve az ismert iszkémiás szívbetegekben.
Kialakult akut koronária szindróma és tünetes COVID-19 társulása esetén a prognózis várhatóan rosszabb.
Fontos Mi a teendő szívinfarktus esetén?
Kardiológiai vizsgálat jelentősége
COVID-19 esetén magasabb a kockázata a szívet érintő szövődmények kialakulásának, melyeknek akár hosszú távú következményei is lehetnek. Megfelelő kezeléssel, életmóddal az esetleges szövődmények is hatékonyan kezelhetők. A koronavírus-fertőzésen átesett ismert szívbetegeknek – a COVID-19 tüneteinek súlyosságától függetlenül – feltétlenül ajánlott felkeresni kardiológusukat, kontrollvizsgálatra jelentkezni. Akiknek nincs ismert szívbetegségük, de átestek a fertőzésen és a gyógyulás után 3-4 héttel is azt tapasztalják, hogy jelentősen romlott a terhelhetőségük, heves szívdobogásérzésük van, állandó fáradékonyság, esetleg nehézlégzés maradt fent, szintén javasolt a kardiológiai kivizsgálás. Rendszeresen komolyan sportoló érintetteknél is indokolt a „visszatérés” előtti kardiológiai vizsgálat.
Fontos
- A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót
- Poszt-COVID: minden tizedik embert érint, 8 hónappl a megbetegedést követően is
WEBBeteg.hu
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász
Források:
