A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

Dr. Tóth Sára Rebeka
szerző: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász - WEBBeteg
frissítve:

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek érintettsége sem, így okozhat különböző elváltozásokat a szívben és az érrendszerben is.

Létrejöhet károsodás alapvetően egészséges szíven, illetve ismert szívbetegségeket is súlyosbíthat. Számos tanulmány támasztja alá, hogy összefüggés van a meglévő szívbetegség és a koronavírus-fertőzés lefolyása között, gyakran súlyosabb tünetekkel és rosszabb prognózissal kell számolni. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők mindenképpen egy rizikópopulációnak számítanak a koronavírus-fertőzés szempontjából.

Kardiológiai érintettség esetén az alábbi tünetek is jelentkezhetnek:

  • mellkasi fájdalom,
  • heves szívdobogásérzés (palpitáció),
  • lábdagadás,
  • szédülés, eszméletvesztés,
  • nehézlégzés.

A nehézlégzés lehet önmagában „csak” tüdőgyulladás következménye, de lehet helyette/mellette szívelégtelenség tünete is. Ezek a panaszok bármilyen kombinációban felléphetnek a többi COVID-tünettel (láz, köhögés, elesettség, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, szaglás- és ízérzésvesztés stb.) együtt, illetve azok nélkül is.

Milyen klinikai formákban jelentkezhet a koronavírus-fertőzés szív- és érrendszeri manifesztációja?

COVID-19-ben látható lehet szívizomsérülés (úgynevezett ’myocardial injury’), ami olyan különböző állapotokat foglal magában, melyek a szívizomsejtek károsodásával, elhalásával járnak. A szívizomsérülés és az erre jellemző eltérések különböző klinikai formákban jelenhetnek meg.

A sérülés általános jelzője a laborvizsgálattal látható kardiális biomarker- és nekroenzimszint-emelkedés – főleg troponin (troponin I, troponin T), de a szívizomsérülés megnyilvánulásától függően a CK-MB, GOT, GPT, LDH is emelkedett lehet. Gyakran észlelhető továbbá nátriuretikus peptid (BNP, NT-proBNP) emelkedés is, mely a szív fokozott terhelését, feszülését jelzi.

Egy olaszországi tanulmányban 397 kórházban ápolt koronavírusos beteget vizsgáltak. Azt tapasztalták, hogy a halálozási arány (mortalitás) magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknél felvételkor látható volt troponin (hs-TnI)- és/vagy BNP-szint-emelkedés. Hasonló eredményt állapítottak meg amerikai és kínai tanulmányok is a troponinszint emelkedése és a halálozási mutatók összefüggése között.

Az említett laborparaméterek változásához a klinikai megjelenés függvényében társulhat még EKG-eltérés, illetve különböző elváltozások szívultrahangon, szív-MR-en.

Szívizomgyulladás (myocarditis)

A szívizomgyulladás oka gyakran különböző vírusfertőzés. Több esettanulmány is született a COVID-19-hez köthető szívizomgyulladásról. A lefolyás súlyossága egyéb myocarditisekhez hasonlóan széles skálán mozoghat: az egészen enyhe lefolyástól, akár a végzetes fulmináns myocarditisig is terjedhet.

Stresszhez köthető cardiomyopathia (takotsubo cardiomyopathia)

Megtört szív szindrómaként’ is ismert állapot. Egy friss tanulmány szerint eddig 12 egyértelműen COVID-19-hez köthető esetet regisztráltak.

Szívelégtelenség

Az ismert szívelégtelenségben szenvedő betegek esetében a koronavírus-fertőzés eredményezhet akut állapotromlást (akut dekompenzációt) – egyéb fertőzésekhez hasonlóan. Egy amerikai kutatás eredményei azt mutatják, hogy az ismert szívelégtelen betegek kórházban töltött napjainak száma több volt, gyakrabban szorultak mesterséges lélegeztetésre és a halálozási arány is magasabb volt közöttük.
Több Kínában végzett retrospektív vizsgálat szerint az elhalálozott betegeknek kb. 50%-ában volt kimutatható a szívelégtelenség, míg a túlélő betegeknek csupán 3-12%-ában.

A relatíve kis esetszámok miatt egyelőre nincs elég információ ahhoz, hogy egyértelműen megállapítható legyen a COVID-19-hez köthető „újdonsült” szívelégtelenség előfordulási aránya (incidenciája).

Ismerve a COVID-19-re jellemző tüdőérintettséget, az akut jobbszívfél-elégtelenség, ’cor pulmonale’ külön figyelmet érdemel. A COVID-19-ben gyakran megjelenő akut tüdőembólia, vagy ARDS (akut respiratorikus distressz szindróma) hirtelen megnövekedett kisvérköri nyomásemelkedést okoz, mely akut jobbszívfél-elégtelenséget eredményezhet.

Szívritmuszavarok (arritmiák)

A COVID-19-ben szenvedő betegek gyakran számolnak be heves szívdobogásérzésről (palpitációérzésről), melynek hátterében specifikus ritmuszavar csak ritkán azonosítható. Azonban előfordulhat akár súlyosabb ritmuszavar is, akár különösebb szubjektív panasz megélése nélkül. A COVID-19-ben előforduló láz, csökkent oxigénszint (hipoxia), elektroliteltérések elősegíthetik a különböző szívritmuszavarok kialakulását. Ezek típusa és súlyossága is széles skálán mozoghat: a felgyorsult alapritmustól (sinus tachycardia), a pitvarfibrilláción át, egészen az azonnali újraélesztést igénylő kamrafibrillációig, szívmegállásig terjedhet.
A ritmuszavarok többsége az infekció gyógyulását követően megszűnik, de bizonyos arritmiák megmaradhatnak, vissza-visszatérhetnek (úgynevezett paroxizmális jelleggel).

A fertőzés jelenlétén kívül a terápiában használatos gyógyszereknek is lehet arritmiát fokozó hatása.

Iszkémiás szívbetegség (ISZB), szívinfarktus

Ismert, hogy a COVID-19 fokozott vérrögképződési hajlammal járhat, úgynevezett hypercoagulabilitási állapotot eredményezhet. Ehhez társulhat a fertőzésre jellemző heves szisztémás gyulladásos reakció (citokinvihar), láz, felgyorsult szívfrekvencia (tachycardia), melyek együttesen megnövelik a szív oxigénigényét. Gyakran egyidejűleg hipoxia is fennáll, így a megnövekedett oxigénigényt nem tudja a szervezet kielégíteni, iszkémia alakulhat ki.

Meglévő stabil koszorúérplakkok megrepedhetnek, vérrögök (trombusok) alakulhatnak ki, akut koronária szindrómát (ACS), szívinfarktust eredményezve az ismert iszkémiás szívbetegekben.

Kialakult akut koronária szindróma és tünetes COVID-19 társulása esetén a prognózis várhatóan rosszabb.

Fontos Mi a teendő szívinfarktus esetén?

Kardiológiai vizsgálat jelentősége

COVID-19 esetén magasabb a kockázata a szívet érintő szövődmények kialakulásának, melyeknek akár hosszú távú következményei is lehetnek. Megfelelő kezeléssel, életmóddal az esetleges szövődmények is hatékonyan kezelhetők. A koronavírus-fertőzésen átesett ismert szívbetegeknek – a COVID-19 tüneteinek súlyosságától függetlenül – feltétlenül ajánlott felkeresni kardiológusukat, kontrollvizsgálatra jelentkezni. Akiknek nincs ismert szívbetegségük, de átestek a fertőzésen és a gyógyulás után 3-4 héttel is azt tapasztalják, hogy jelentősen romlott a terhelhetőségük, heves szívdobogásérzésük van, állandó fáradékonyság, esetleg nehézlégzés maradt fent, szintén javasolt a kardiológiai kivizsgálás. Rendszeresen komolyan sportoló érintetteknél is indokolt a „visszatérés” előtti kardiológiai vizsgálat.

Fontos

Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász szakorvosjelöltWEBBeteg.hu
Orvos szerzőnk: Dr. Tóth Sára Rebeka, belgyógyász

Források:

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Nem alkoholos zsírmáj Nem alkoholos zsírmáj

Az egyik leggyakoribb májbetegség. Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A máj fontossága A máj fontossága

Szervezetünk legnagyobb és egyik legösszetettebb szerve.

A SARS-CoV-2 egyik újabb variánsa: a „Kraken”

Jelenleg a koronavírus (SARS-CoV-2) újabb, az XBB elnevezésű leszármazási vonalának egyik mostanában kifejlődött ága: az XBB.1.5 jelű alváltozata...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 tünetei

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.