• Rendetlen szív - Idősebb korban sem természetes

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

        Komolyan kell venni a jeleket

        Ki ne érezte volna néha, hogy majdnem kiugrik a szíve egy-egy komolyabb fizikai megterhelés vagy nagyobb izgalom hatására? A felgyorsult szívverés ilyen körülmények közt normális, azonban nyugalmi állapotban nem szabad természetesnek venni csak azért, mert elhagytuk az ötödik vagy hatodik X-et. A felgyorsult szívverésnek ugyanis számos oka lehet, amelyek közt néhány akár szívritmuszavarhoz is vezethet.

        Hirdetés

        - Ha bedobban, vagy éppen kihagy a szívünk, ezt ne tekintsük a korral járó „rendetlenkedésnek”, hanem feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tegyük ezt akkor is, ha gyengeséget, mellkasi fájdalmat, szorítást, légszomjat, szédülést tapasztalunk, vagy ha azt vesszük észre, hogy levegőért kapkodunk, ha fel kell gyalogolnunk néhány emeletet, vagy pár métert szaladnunk kell a busz után. A teljesítőképesség saját magunkhoz mért csökkenését mindig figyelmeztető jelnek kell tekintenünk - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

        A mozgás csökkenti a szívritmuszavar esélyét az idősebb nőknél is

        Sok esetben előfordul, hogy a szív működésében tapasztalt tünetek még nem igényelnek orvosi kezelést, de életmódbeli változtatást mindenképp. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent publikáció szerint, ha növeljük a mozgásunk intenzitását vagy mennyiségét, csökkenthetjük a pitvarfibrilláció (ez a szívritmuszavar egy formája) rizikóját.

        A Stanford Egyetem kutatói 81 ezer, menopauzán túli hölgyet vizsgáltak, akik 50 és 79 év közöttiek voltak. Arról kérdezték őket, milyen gyakran edzenek, mozognak. Az edzés mennyiségének és hatékonyságának kifejezésére a MET egységeket használták. A MET vagy "metabolikus együttható" kifejezi, hogy bizonyos gyakorlatok elvégzéséhez mennyi energiára van szükség az üléshez, mint alaptevékenységhez viszonyítva. Az egy hétre vonatkoztatott 9 MET például megfelel 30 percnyi fürge sétának a hét 6 napján, vagy egy órányi könnyedebb biciklizésnek kétszer egy héten. A kutatók 11 éven keresztül vizsgálták az érintett nőket és arra következtetésre jutottak, hogy azok, akik 9 MET egységnyi vagy annál több edzést végeztek hetente, 10 százalékkal csökkentették a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Még a 3 MET egységnyi mozgásnak is volt értelme: ez 6 százalékkal redukálta a rizikót. Ez a mozgásmennyiség kb. félórányi tempós sétának felel meg egy héten kétszer.

        Vagyis az idősebb hölgyek mozgásának bizonyított szívvédő hatása van, és még fokozottabban igaz ez a túlsúllyal rendelkezőkre, akik a fizikai aktivitás más előnyeit is tapasztalhatják.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

        A mozgást is a kivizsgálás után ajánlott elkezdeni

        Idősebb korban sincs olyan panasz, ami természetesnek tekinthető, így nagyon fontos, hogy ha valaki szívritmuszavarra gyanakszik, vizsgáltassa ki magát. A kardiológiai vizsgálat elsődlegesen a páciens panaszainak és az előzményeknek a megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, hogy mozog-e rendszeresen, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot az életét. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist - ismerteti dr. Sztancsik Ilona.

        - A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter-EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, pl. elektrofiziológiai vizsgálatokra. Ha bebizonyosodik, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, és megtaláltuk ennek okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód, mozgásprogram kialakítása. 

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri megbetegedésekről a WEBBetegen!

        dr. Sztancsik Ilona
         Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Módosítva: 2019.10.12 15:05, Megjelenés: 2017.10.05 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ekcéma

        Ekcéma

        Dr. Vincze Ildikó

        Mi okozhatja, és hogyan kezeljük? Tanácsok a mindennapokra.

        Olvassunk mesét!

        Olvassunk mesét!

        Szponzorált tartalom

        Érdemes mesélni gyermekünknek, mert számos jótékony hatással bír! (x)

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        A szívnagyobbodás

        A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

        Ezek jelezhetik előre a szívritmuszavart

        Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

        Ön tudja, hogy hány éves a szíve? Mi az, ami öregítheti?

        Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve öregebb, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

        6 tünet, amellyel kardiológushoz kell fordulni

        Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

        A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

        A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

        11 szív-érrendszeri tünet, amelyre a nőknek figyelniük kell

        Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a tünetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket ajánlott kivizsgáltatni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.