• Rendetlen szív - Idősebb korban sem természetes

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

        Komolyan kell venni a jeleket

        Ki ne érezte volna néha, hogy majdnem kiugrik a szíve egy-egy komolyabb fizikai megterhelés vagy nagyobb izgalom hatására? A felgyorsult szívverés ilyen körülmények közt normális, azonban nyugalmi állapotban nem szabad természetesnek venni csak azért, mert elhagytuk az ötödik vagy hatodik X-et. A felgyorsult szívverésnek ugyanis számos oka lehet, amelyek közt néhány akár szívritmuszavarhoz is vezethet.

        Hirdetés

        - Ha bedobban, vagy éppen kihagy a szívünk, ezt ne tekintsük a korral járó „rendetlenkedésnek”, hanem feltétlenül forduljunk orvoshoz. Tegyük ezt akkor is, ha gyengeséget, mellkasi fájdalmat, szorítást, légszomjat, szédülést tapasztalunk, vagy ha azt vesszük észre, hogy levegőért kapkodunk, ha fel kell gyalogolnunk néhány emeletet, vagy pár métert szaladnunk kell a busz után. A teljesítőképesség saját magunkhoz mért csökkenését mindig figyelmeztető jelnek kell tekintenünk - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

        A mozgás csökkenti a szívritmuszavar esélyét az idősebb nőknél is

        Sok esetben előfordul, hogy a szív működésében tapasztalt tünetek még nem igényelnek orvosi kezelést, de életmódbeli változtatást mindenképp. A Journal of the American Heart Association című szaklapban megjelent publikáció szerint, ha növeljük a mozgásunk intenzitását vagy mennyiségét, csökkenthetjük a pitvarfibrilláció (ez a szívritmuszavar egy formája) rizikóját.

        A Stanford Egyetem kutatói 81 ezer, menopauzán túli hölgyet vizsgáltak, akik 50 és 79 év közöttiek voltak. Arról kérdezték őket, milyen gyakran edzenek, mozognak. Az edzés mennyiségének és hatékonyságának kifejezésére a MET egységeket használták. A MET vagy "metabolikus együttható" kifejezi, hogy bizonyos gyakorlatok elvégzéséhez mennyi energiára van szükség az üléshez, mint alaptevékenységhez viszonyítva. Az egy hétre vonatkoztatott 9 MET például megfelel 30 percnyi fürge sétának a hét 6 napján, vagy egy órányi könnyedebb biciklizésnek kétszer egy héten. A kutatók 11 éven keresztül vizsgálták az érintett nőket és arra következtetésre jutottak, hogy azok, akik 9 MET egységnyi vagy annál több edzést végeztek hetente, 10 százalékkal csökkentették a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét. Még a 3 MET egységnyi mozgásnak is volt értelme: ez 6 százalékkal redukálta a rizikót. Ez a mozgásmennyiség kb. félórányi tempós sétának felel meg egy héten kétszer.

        Vagyis az idősebb hölgyek mozgásának bizonyított szívvédő hatása van, és még fokozottabban igaz ez a túlsúllyal rendelkezőkre, akik a fizikai aktivitás más előnyeit is tapasztalhatják.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A szívritmuszavarok legjellemzőbb tünetei

        A mozgást is a kivizsgálás után ajánlott elkezdeni

        Idősebb korban sincs olyan panasz, ami természetesnek tekinthető, így nagyon fontos, hogy ha valaki szívritmuszavarra gyanakszik, vizsgáltassa ki magát. A kardiológiai vizsgálat elsődlegesen a páciens panaszainak és az előzményeknek a megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, hogy mozog-e rendszeresen, hogy mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen gyógyszereket szed az illető, illetve mennyire befolyásolja az adott állapot az életét. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist - ismerteti dr. Sztancsik Ilona.

        - A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter-EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, pl. elektrofiziológiai vizsgálatokra. Ha bebizonyosodik, hogy valóban szívritmuszavarról van szó, és megtaláltuk ennek okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A cél a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód, mozgásprogram kialakítása. 

        Olvasson tovább! Tudjon meg többet a szív- és érrendszeri megbetegedésekről a WEBBetegen!

        dr. Sztancsik Ilona
         Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Módosítva: 2019.10.12 15:05, Megjelenés: 2017.10.05 07:38
      • Cikkajánló

        A torokfájás

        A torokfájás

        Dr. Osikóczki Orsolya

        Torokfájás esetén otthon csak akkor kúrálja magát, ha nincs láza.

        Tudásteszt

        Tudásteszt

        WEBBeteg

        Ön ismeri a migrén okait és megelőzési lehetőségeit? Tesztelje tudását!

        Mennyit mozogjanak intenzíven a szívbetegek? Felmérés 32 ezer páciens adatai alapján

        Mint köztudott, a szív- és érrendszeri betegségek a világ első számú gyilkosai, évente 17,9 millió halálesetet okozva. Az sem újdonság, hogy a beavatkozás után minden orvos azt javasolja, hogy a páciens mozogjon, tartsa karban az érrendszerét és a szívizomzatot. Csakhogy: mennyit is mozogjunk?

        Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli szmog veszélyes

        Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai nagyvárosokból, sőt a napokban az indiai Mumbayban (korábban: Bombay) egy élelmes vállalkozótól 15 percnyi „tiszta levegőt” 5 dollárért lehetett megvásárolni, amelyet egy tartályból egy maszkon keresztül szívhatott be az utca fuldokló embere.

        Ezek jelezhetik előre a szívritmuszavart

        Bizonyos pótütések vagy az alkalmanként jelentkező erős szívdobogás érzése előre vetítheti a pitvarfibrilláció kialakulását. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok korai jeleire és a kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

        A szívnagyobbodás

        A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

        Ön tudja, hogy hány éves a szíve? Mi az, ami öregítheti?

        Ha valaki dohányzik, magas a vérnyomása és a koleszterinszintje, jelentős esélye van annak, hogy a szíve öregebb, mint a valós életkora. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa az összefüggésekre és a tennivalókra hívta fel a figyelmet.

        6 tünet, amellyel kardiológushoz kell fordulni

        Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

        A szívbillentyűk leggyakoribb szerzett betegségei

        A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

        11 szív-érrendszeri tünet, amelyre a nőknek figyelniük kell

        Egyre többen tisztában vannak vele, hogy a menopauzával megszűnik a nők korábbi relatív védettsége a szív-érrendszeri betegségekkel szemben. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta azokra a tünetekre hívja fel a figyelmet, amelyeket ajánlott kivizsgáltatni.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.