Hallásveszteség témájú cikkek

A kor előrehaladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

Minden szülő legfontosabb kívánsága, hogy gyermeke egészségesen szülessen – s ha mégis adódna valamilyen probléma, akkor azt mielőbb felismerjék az orvosok. Az újszülöttek hallásvizsgálata a rutinvizsgálatok közé tartozik Magyarországon, ám akadnak szakemberek, akik a babák számára a teljes körű hallásszűrés bevezetését sürgetik.

A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

Zsófiék olaszos temperamentumú családjában mindig nagy a hangzavar. Mindenki sokat és hangosan beszél, a családtagok jól artikulálnak. Egy ilyen környezet általában nagymértékben segíti a kicsik beszédfejlődését. Boróka is mindent megfigyelt, s reagált, közreműködött a játékokban. Épp ezért a család a gyermek három éves koráig nem gyanakodott, hogy probléma lehet a hallásával. Zsófi ma már pontosan tudja, hogy amit Boróka viselkedésében az első években megfigyeltek, azok bizony a hallásveszteség jelei voltak.

Boróka nyolc éves, hallássérült kislány. Bár születésétől fogva hallásveszteséggel él, csak öt és fél éves kora után bizonyosodott be, hogy valóban komoly gond van a hallásával. Hogyan lehetséges az – kezelések, orrmandulaműtét és különböző vizsgálatok hosszú sora után –, hogy csak több év elteltével, hosszú kálváriájuk nyolcadik állomásán derült fény az igazságra, és ekkor lehetett megkezdeni a gyermek hallásgondozását?

Minden viccet félretéve, ha azt vesszük észre az ünnepi családi összejövetelen, hogy Béla bácsi nem hall minket, akkor valami probléma lehet. A karácsonyi szezon gyakran az első alkalma annak, hogy a hallással kapcsolatos problémákat észrevesszük.

A halláskárosodás, legyen szó valamilyen zaj okozta formájáról, gyógyszeres kezelést igénylőről vagy bármilyen forrásból eredőről, nagyon nyomasztó, frusztráló, stresszes, idegesítő tényező lehet a mindennapi életben. Így is elég stressz érhet minket, épp ezért senkinek sincs szüksége egy újabb bosszantó dologra mellé.

Tény, hogy idős korban gyakrabban fordul elő halláscsökkenés, mint a fiatalok esetében. Modern világunkban azonban 65 éves kortól fölfelé is jóval aktívabbak az emberek, sokan közülük szeretnének az élet minden területén ugyanúgy helyt állni, mint a fiatalabbak. Ma már nem szükségszerű, hogy ebben a törekvésükben a halláscsökkenés megakadályozza őket, hiszen van megoldás.

A fülhallgatóval zenét hallgató tiniktől a zajos munkakörülmények között dolgozókig, egyre több ember szenved valamilyen mértékű nagyothallásban. Ezt a tendenciát szeretnék csökkenteni amerikai kutatók, egy vitaminokból és magnéziumból álló étrend-kiegészítővel.