• SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        Szerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma (ablak szindróma) ritka, a lakosság mindössze 1-2%-ánál diagnosztizálják. A férfiakat és nőket egyformán érinti, akik általában a 40-es éveikben fedezik fel a betegségüket. Mivel nem minden érintettnél jelentkeznek a tünetek, a betegek száma valószínűleg valamivel magasabb.

        Tünetek

        Az SCDS esetén az alábbi, leggyakoribb tünetek valamelyike, vagy ezek közül akár több is tapasztalható:

        • a  hangok visszhangja evés vagy beszéd során (autofónia)
        • a fülek teltségérzete
        • halláskárosodás
        • a belső zajokat, mint például a szívverés, a beteg hangosabbnak hallja az átlagosnál
        • a szemek gyors oldalirányú vagy fel-le történő mozgása (nystagmus)
        • fülcsengés, fülzúgás
        • a beteg hallja a pulzusát a fülében
        • egyensúlyzavar
        • vertigo vagy szédülés
        • a beteg úgy észleli, hogy a különben mozdulatlan tárgyak mozognak (oscillopsia)

        Ezeket a tüneteket az alábbiak válthatják ki:

        • köhögés vagy tüsszentés
        • légnyomásváltozás
        • hangos zaj
        • nehéz tárgy emelése
        • erőlködés
        Hirdetés

        Okok

        A belső fülben három hurkos szerkezet, úgynevezett ívjáratok vannak, melyekben a folyadék mozgás hatására szintén mozog, az itt található apró szőrsejtekkel együtt. Mindez információt ad az agynak arról, hogy a test milyen pozícióban van, majd az agy utasítja az izmokat, hogyan reagáljanak az egyensúly megtartása érdekében.

        A legfelül elhelyezkedő félkör alakú csatornát (felső ívjárat) a halántékcsont fedi, ám SCDS esetén ez lyukas, elvékonyodott vagy sérült, ami befolyásolja, hogy hogyan reagálunk a mozgásra.

        Az SCDS kialakulásának okai:

        • genetikai - egy gén megakadályozza, hogy a csont kellő vastagságúra növekedjen
        • fertőző betegség
        • a csont trauma általi sérülése

        Az SCDS bármely fülben kialakulhat, vannak, akiknél mindkét fül érintett. Ilyen esetben az egyik fül több tünet okoz, mint a másik.

        Diagnózis

        Az orvos a fizikális vizsgálat mellett kérdéseket tesz fel a tünetekről, illetve arról, hogy azok mikor jelentkeznek. Előfordulhat, hogy videonystagmográfia (VNG) vizsgálatra kerül sor, mely során a szemmozgást figyelik és az egyensúlyproblémával kapcsolatos tüneteket vizsgálják. A teszt során egy olyan speciális szemüveget kell viselnie, ami rögzíti a szemmozgást. Különböző tárgyakat kell követnie a szemével, miközben a fejét is különféle pozíciókba helyezik. Emellett levegő vagy víz használatával a fülcsatorna hőmérsékletét is enyhén megváltoztathatják. Rövid ideig úgy érezheti, hogy a szeme rángatózik.

        A VNG vizsgálat mellett az orvos vesztibulárisan kiváltott myogen potenciál (VEMP) tesztet is végezhet. Ez ellenőrzi a nyaki izom reflexét, mely reagál a hangra. Az izomra elektródot helyeznek, majd az egyik fülben alacsony és közepes erősségű hangot hall, míg az orvos az eredményeket egy monitoron figyeli. Ha az orvos SCDS-re gyanakszik, CT-vizsgálatot kérhet, hogy megkeressék a felső ívjáratot fedő csonton a lyukat. Ez a típusú vizsgálat különböző szögekből érkező röntgensugarakat használ a teljesebb kép érdekében.

        Kezelés

        Ha a tünetek kismértékűek, előfordulhat, hogy elég az olyan triggerek kerülése, mint a hangos zaj vagy a magasságváltozás. Ha az SCDS miatt halláskárosodást tapasztal, az orvos hallókészülék használatát javasolhatja.

        Ha egyes tünetek, mint például az oscillopsia, autofónia vagy egyensúlyproblémák súlyosak, műtétre van szükség. Az SCDS kezelésére használt leggyakoribb műtét során az orvos a koponyából vett kis szövet vagy csont segítségével tömi be a lyukat.

        Olvasson tovább! A szédülés típusai és lehetséges okai

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító;
         What Is Canal Dehiscence Syndrome? (WebMD.com)
        Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos

        Módosítva: 2020.03.02 16:05, Megjelenés: 2020.03.02 16:05
      • Cikkajánló

        Szájbetegség

        Szájbetegség

        Dr. Lajtos Melinda

        A szájüregi gyulladások hátterében sokszor más megbetegedés is állhat.

        Merevedési probléma

        Merevedési probléma

        Szponzorált tartalom

        A prosztata gyulladásos betegsége is állhat a probléma hátterében.(x)

        Hogyan kezeljük a szédülést?

        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        Zajártalom - Meddig sípol a fülem?

        Pár napja diszkóban voltam, ahol eléggé nagy hangerővel bombázták a fiatalokat. Én kb. 1 órát bírtam ki, és muszáj volt elhagynom a helyiséget. Mikor kint voltam, azt tapasztaltam, hogy zúg, sípol a fülem. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdések közül.

        A Meniére-betegség

        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások