Siket beteg az orvosnál: egyedül még nem megy

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Belegondolt már abba, hogyan kommunikál a siket páciens a háziorvosnál vagy a felülvizsgálat alkalmával a rendelőintézetben? Tolmáccsal – érkezik a praktikus válasz. Talán egy nap elérjük azt is, hogy az orvos a jelnyelv segítségével ad tanácsokat a betegének. A Semmelweis Egyetem orvostanhallgatói a hallássérültek társadalmáról, kultúrájáról és kommunikációjáról is tanulnak.

Hazánkban közel 60 ezer siket és 300 ezer nagyothalló él, közülük a legtöbben anyanyelvként használják a jelnyelvet. Ennek a közösségnek a tagjait megilleti az anyanyelv használatához való jog, így többek között az anyanyelvén való oktatás, információkhoz, tájékoztatáshoz, szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés. Nos, ebben vannak még lemaradások.

Gyakoriak a félreértések

Megosztotta velünk tapasztalatait Éva és Tamás, akik siketek.

„A legjobb tolmáccsal menni a vizsgálatra, nélküle nagy felelősség a félreértés és elértés miatt, ami ebben a helyzetben akár végzetes is lehet.”

„Amikor köszönök az orvosnak, akkor van, aki felismeri, hogy ez egy a „siket” hang és akkor már tudja, hogyan kell kommunikálni velem. Ha mégsem, akkor jelzem, hogy hallássérült vagyok és szájról olvasok.”

„Néhány orvos hajlandó lassan vagy artikuláltabban beszélni, viszont ha én valamit kérdezek, akkor azt már nem mindig érti. Ekkor írásban tudom megoldani a kommunikációt, ami nehézkes és nem mindig célravezető. Gyakran a páromtól kérek segítséget a tolmácsolásban vagy tolmácsot hívok.” Tegyük hozzá, hogy nem minden esetben szereti a beteg, ha ott van az orvosnál egy harmadik ember, nem tartozik rá az adott probléma, a felülvizsgálat menete.

„A kommunikáció akadályozottsága miatt nem kapok elég információt. Általában 2-3 szóban elintézi az orvos a vizsgálatot és már kint is vagyok a rendelőből. Jellemző a szemkontaktus hiánya és a túl kevés, rövid információ.”

kommunikáció siketekkel

Jelnyelvi tolmácsokat kérdeztünk a jelenlegi helyzetről

„A rendelőbe való bejutás is problémás egy hallássérült számára. Ahol sorszámos megoldás van, a kijelzőn követhető, hogy mikor kerül sorra. Ahol ez nincs, ott a nővérek névbemondással hívják be a betegeket. Tolmács jelenlétében ez nem gond, de tolmács nélkül könnyen előfordulhat, hogy a hallássérült kiszolgáltatva várakozik az ajtó előtt.”

„Az egészségügyben dolgozók nincsenek felkészülve az ilyen helyzetekre. Erőteljesen támaszkodnak a kísérő családtag vagy a tolmács közreműködésére, többnyire az érintett siket beteg "kihagyásával". Néhány orvos sértésnek veszi a tolmács jelenlétét, ennek hangot is szoktak adni.”

„Többszöri találkozás alkalmával vannak pozitív példák is: szemkontaktus keresése, tagolt artikuláció az orvos részéről.”

Összegezve, az orvos hozzáállása, nyitottsága, empátiája és legfőképpen türelme határozza meg a vizsgálattal töltött együttlét minőségét.

Jó tudni

A "hallássérültek” gyűjtőfogalom, a kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja, függetlenül a hallássérülés okától, súlyosságától, a hallásállapot milyenségétől. A „siketek” nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselnek hallókészüléket, állapotuk hallókészülékkel sem korrigálható, többségük a jelnyelvet használja. A „nagyothallók” hallásmaradvánnyal rendelkeznek, hallókészüléket használnak, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel jól kapcsolódnak a halló világhoz. (sinosz)

A cél az esélyegyenlőség

Az alapfokú jelnyelvi kommunikáció elsajátításával az érdeklődő orvostanhallgatók megtanulnak különbséget tenni abban is, hogy a beteg nem értelmileg sérült, hanem siket. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a siket és a nem siket betegek ellátása közötti különbség felszámolásához, az esélyegyenlőséghez – hangsúlyozta prof. dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem Kórélettani Intézet igazgatója, aki elindította az oktatást és annak kreditpontos akkreditációját az intézményben.

Az orvos-siket beteg kommunikáció akadálymentesítése segíti a hatékony együttműködést, a bizalmi kapcsolat kialakulását, a gyógyítást és a gyógyulást. A hallgatók maguk is közreműködhetnek a tananyagfejlesztésben, amelynek célja a különböző orvosi szakterületek speciális jeleinek létrehozása.

A képzésről

2011 tavaszán indult el a „Jelnyelvi kommunikáció I.” tantárgy képzési anyagának kidolgozása a Semmelweis Egyetemen, a szavak, mondatok kiválasztásával kezdődött, majd az oktatófilm forgatásával és az utómunkálatokkal folytatódott. A tárgyat az Általános Orvosi Kar Kórélettani Intézete hirdette meg szabadon választható 1 kreditpontos tantárgyként. Az első szemeszterben 100 hallgató jelentkezett, 88-an kezdték el, 71 hallgató sikeres vizsgával zárta a kurzust. A tanév második szemeszterében szintén 100 hallgató vette fel a tantárgyat, ebből 85-en kezdték el a kurzust.

A jelnyelvi kommunikációt tapasztalt, siket gyakorlatvezetők oktatják és egy siket családból származó, tolmácsként is dolgozó, „halló” ember, Bertus Tímea szervezi. Rosivall László lapunknak elmondta, hogy a jelnyelvi képzés az orvos beteg találkozásának eljátszására épül, ennek megfelelően párbeszéd és gyakorlat centrikus. Mivel vizuális nyelvről van szó, a jegyzetet gyakorló DVD egészíti ki, biztosítva az otthoni, szabadidős gyakorlás lehetőségét. Az oktató film minden órához külön fejezetet tartalmaz összesen 227 mondattal és 502 kifejezéssel. Ezen kívül külön menüpontokban találhatóak a jelek ABC sorrendben. Tematikusan elkülönítve találhatók a színek, a számok, az évszámok, a hónapok, a napok, valamint a testrészek és a szervek.

A tananyag önálló, saját fejlesztés eredménye, amely két orvos, három jelnyelv használó siket és egy jelnyelvi tolmács közös munkájának eredménye – tudtuk meg az igazgatótól.

Abszolút pozitív kezdeményezés

Habán Zsuzsa, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) szakmai vezetője a WEBBetegnek a képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy szükséges és indokolt lenne a már gyakorló orvosok kötelező továbbképzésébe is beilleszteni, szerinte nagyon jó kezdeményezés, hogy az orvosok jelnyelvet tanuljanak.

A SINOSZ rendelkezik jelnyelvi, kommunikációs programokkal és nyitott minden megkeresésre. Habán Zsuzsától megtudtuk azt is: anyanyelvi oktatók várják a jelnyelv iránt érdeklődőket a szövetségnél, ez a lehetőség az egészségügyi intézmények előtt is nyitva áll.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

Cikkajánló

A penészgomba
A penészgomba

Hogyan előzhetjük meg a megtelepedését?

Kobalt
Kobalt

Milyen szerepet tölt be a szervezetben?

WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész
WEBBeteg - Dr. Lengyel Csongor, fül-orr-gégész, fej-nyaksebész
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.