Fülzúgás és halláskárosodás COVID-19 elleni vakcinák után?

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta - WEBBeteg
megjelent: 2022.05.09.

A WHO jelenleg vizsgálja a COVID-19 elleni védőoltással kapcsolatos lehetséges hallásproblémákat, mivel egyes esetekben fülzúgásról, fülcsengésről vagy halláskárosodásról számoltak be világszerte olyan emberek, akik COVID-oltást kaptak.

A nemzetközi közegészségügyi ügynökség a honlapján közzétett hírlevélben közölte, hogy felhívják a figyelmet a hirtelen fellépő hallásproblémákra, különösen a fülzúgásra vagy a fülcsengésre, amelyek összefüggésbe hozhatóak a COVID-19 elleni védőoltással. A WHO 367 fülzúgásos esetről számolt be. Világszerte pedig jelenleg 164 olyan halláskárosodásos esetről tudni, ami a COVID-19 elleni védőoltásban részesült emberek között fordult elő, általában az oltást követő egy napon belül. Ez a világszerte beadott több mint 11 milliárd COVID-19 elleni oltásból számított jelenlegi összes eset, így a hallásproblémák – statisztikailag a jelenlegi ismert esetszámok alapján – rendkívül ritkák, de az adatokat jelenleg is gyűjtik.

Cikkünkben a COID-19 elleni védőoltás hallásra gyakorolt lehetséges káros hatásainak okairól olvashat bővebben.

Mi tudható most ezekről az esetekről?

Azok, akik fülzúgásról számoltak be, 19 és 91 év közöttiek voltak, és közel háromnegyedük nő volt. A jelentések 27 országból érkeztek, köztük Olaszországból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból. Több mint egyharmada az ismert hallásproblémáknak az egészségügyben dolgozók között fordult elő.

A jelentéseket az Uppsala Monitoring Centre azonosította, egy független, nonprofit szervezet Svédországban, amely együttműködik a WHO-val.

A jelentés szerint sok beteg meggyógyult. Mások korábban azt mondták az NBC Newsnak, legalábbis „anekdotikusan”, hogy az oltás után kialakult fülzúgás hónapok óta könyörtelen és megváltoztatta az életüket, jelentősen rontva az életminőségüket. Az állapotot csengő, zümmögő vagy sziszegő zajként írták le, mely az egyik vagy mindkét fülben jelentkezik.

A WHO, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ és a vakcinákat gyártó cégek szerint a fülzúgásnak nincs jelenleg igazolt oka, és egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vakcinák okozhatták a hallásproblémákat, ezért indult a vizsgálat.

Az üggyel kapcsolatos kutatások korlátozottak. Egy februárban közzétett tanulmány megvizsgálta a COVID-19 elleni oltást követő hallásproblémákról szóló jelentéseket, de megállapította, hogy ezek a problémák nem gyakoribbak az oltást követően, mint az egyébként is várható lenne a lakosság körében.

Becslések szerint például az Egyesült Államok lakosságának akár 10 százaléka tapasztal bármilyen okból fülzúgást.

Egy másik, szintén a múlt hónapban közzétett tanulmány viszont kimutatta, hogy a Pfizer-BioNTech COVID-19 elleni vakcinája beadását követően minimális mértékben növekedett a hallásproblémák száma.

Ezt támasztja alá a WHO hírlevele is, mely szerint a bejelentett fülzúgásos esetek 80 százaléka a Pfizer-vakcina beadása után alakult ki. Ennek azonban az lehet az oka, hogy sok jelentés olyan egészségügyi dolgozóktól származott, akik elsőként kapták a védőoltásokat, méghozzá a Pfizer-vakcinát, mert ez volt az első elérhető oltóanyag. Továbbá az egészségügyi dolgozókat szigorúan monitorozták a lehetséges mellékhatások tekintetében is.

A Pfizer szóvivője azt mondta az NBC News-nak, hogy a vállalat „nem talált ok-okozati összefüggést” a COVID-19 elleni oltás és a fülzúgásról szóló jelentések között.

A WHO hírlevele viszont azt írta, hogy a lehetséges kapcsolat az orvosok és a betegek figyelmét is felkeltette.

"Mivel az irodalomban még mindig csak korlátozott adat áll rendelkezésre, amely bizonyítékot szolgáltat erre a kapcsolatra, további monitorozásra van szükség" – írják a WHO szerzői.

Mit mutatnak más kutatások?

Egy – a neves Elseiver orvosi szaklapban megjelent – pakisztáni-quatari kutatócsoport áttekintő vizsgálata szerint viszont a COVID-19-ellenes vakcinák fülzúgással és halláscsökkenéssel való összefüggése statisztikailag szignifikáns. Adataik alapján a közelmúlt fülzúgásos esetei mind a vektoralapú, mind az mRNS-típusú COVID-19 elleni vakcina beadását követően jelentkeztek.

A Vaccine Adverse Event Reporting System ((VAERS) Oltási Szövődmények Jelentési Rendszere) szerint 12 247 fülzúgásos esetet jelentettek a COVID-19 elleni védőoltások beadása után.

A fülzúgás egy fülgyógyászati tünet, amelyet a hang tudatos észlelése jellemez külső hallási inger nélkül. A prevalencia populációnként változik.

Jong Kim és munkatársai tanulmánya, amely a Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat adatait használta fel, 20,7%-os fülzúgás-prevalenciáról számolt be a felnőttek, azaz a 20-98 évesek körében. A National Health and Nutritional Examination (Nemzetközi Egészség és Táplálkozástudományi Vizsgálat) adatai 16,5%-os előfordulást jeleztek a teljes népesség körében és 6,6%-os előfordulást az ázsiai amerikaiak körében. A fülzúgás változó prevalencia mellett számos kockázati tényezővel is összefüggésbe hozható, beleértve a férfi nemet, a halláskárosodást, a fülfertőzéseket, a stresszt, a munkanélküliséget, a katonai szolgálatokat, a diszlipidémiát, az oszteoarthritiszt, a rheumatoid arthritiszt, az asztmát, a depressziót, a pajzsmirigybetegséget, a zajterhelést, fejsérülést.

A háttérben álló lehetséges biológiai okok, kórélettan

A fülzúgás lehetséges okai

A fülzúgást időszakos vagy folyamatos, egyoldalú vagy kétoldali, pulzáló vagy nem pulzáló, akut vagy krónikus, valamint szubjektív vagy objektív panaszként határozzák meg. Számos osztályozás létezik, amelyek a fülzúgást számos típusba sorolják, és mindegyik típus többféle lehetséges etiológiához kapcsolódik. Ez a hallópálya elváltozásából eredhet. A lehetséges etiológiák közé tartozik a külsőhallójárat-gyulladás, a fülzsír benyomódása, az otosclerosis, a középfülgyulladás, a vestibularis schwannoma, a Meniere-kór, de akár a colitis, egyéb ideggyulladás és az ototoxikus gyógyszerek is. A fülzúgás jellege etiológiától függően változhat. Ezenkívül bizonyos nem fülészeti állapotok, például vaszkuláris anomáliák, myoclonus és nasopharyngealis karcinóma is hozzájárulhatnak jelentkezéséhez. Annak ellenére, hogy a COVID-19 elleni vakcinázást követően számos fülzúgásról számoltak be, a pontos patofiziológia még mindig nem világos.

Molekuláris mimikri

A COVID-19 elleni vakcina által kiváltott egyéb rendellenességek mögött meghúzódó mechanizmusok és a molekuláris mimikri jelensége alapján lehetséges a keresztreaktivitás a vírus tüskefehérjéje elleni antitestek és a fülgyógyászati antigének között. A koronavírus tüskés glikoproteinje és számos humán fehérje közötti heptapeptid-hasonlóság tovább igazolja a molekuláris mimikrit, mint egy lehetséges mechanizmust az ilyen vakcina által kiváltott rendellenességek mögött.

A tüskeellenes antitestek potenciálisan reagálhatnak antigénekkel bárhol a hallópálya mentén, és gyulladásos reakciót indíthatnak el, beleértve a dobhártyát, a hallócsontocskákat, a fülkagylót, a cochleáris ereket, a Corti-szervet stb. Nemcsak a fülzúgás, hanem az oltással összefüggő ritka halláskárosodás és egyéb fülgyógyászati megnyilvánulások mögött is hasznos lehet a lehetséges kezelést keresve erre gondolni.

Autoimmun reakciók

Az antitestek komplexeket képezhetnek egy vagy több antigénnel, ami III-as típusú túlérzékenységi reakcióhoz vezet. A keringő immunkomplexek és a vestibulo-cochlearis antitestek lerakódása szerepet játszhatnak az autoimmun belsőfül-betegségben. A már meglévő autoimmun állapotok, mint például a Hashimoto-thyreoiditis és a gastritis előfordulása a betegeknél még hajlamosabbá teszi a betegeket az immunrendszer működési zavarára, és így az abnormális immunválaszokra. A jövőbeli kutatásoknak azonban meg kell vizsgálniuk az oltás utáni fülzúgás előfordulását autoimmun betegségben szenvedő egyéneknél megfelelő kontroll mellett, mivel a jelenleg bejelentett betegek mindegyike ilyen állapotok ismert esete volt. Ezért a genetikai hajlam és az immunológiai utak szerepet játszhatnak az oltás utáni fülzúgásban.

Korábbi kórtörténet

A szakirodalom összefüggést sugall a glaukóma és a fülzúgás között, mivel a glaukómás betegeknek 19%-kal nagyobb az esélye a fülzúgásra. Az e rendellenességeket összekötő mechanizmus nem egyértelmű, de az érrendszeri diszreguláció jelentős szerepet játszhat mindkét rendellenesség kialakulásában.

Ezenkívül a nyaki vénák nitrogén-monoxid-szintjének csökkenéséről számoltak be fülzúgásos betegeknél, ami a fülek vérellátásának csökkenéséhez vezetett. Az eddig jelentett esetek közül kettő betegnek már volt glaukómája. Ezért minden lehetséges összefüggést meg kell vizsgálni a vakcinák és a nitrogén-monoxid szabályozási zavara között.

Egyes COVID-19 elleni vakcinákat összefüggésbe hoztak vakcina által kiváltott thromboticus thrombocytopeniával. A kialakuló thrombus csökkentheti a fül vérellátását és növelheti a fülzúgás kialakulásának valószínűségét.

Végül az oltások és az egyéb érrendszeri rendellenességek közötti összefüggést is értékelni kell, mivel az ilyen rendellenességek megzavarhatják a véráramlást és pulzáló fülzúgást okozhatnak.

Ototoxicitás

Számos gyógyszerről és vegyi anyagról tudott, hogy ototoxikusak, azaz hogy toxikusan károsítják a hallópályát és a hallásban részt vevő cochleáris szőrsejteket. Az ilyen anyagoknak való kitettség, beleértve az aminoglikozidokat, vankomicint (antibiotikum), platinaalapú rákellenes szereket, kacsdiuretikumokat (például furosemid), kinint, toluolt, sztirolt, ólmot, triklór-etilént és másokat, fülzúgáshoz, halláskárosodáshoz és egyéb fülészeti problémákhoz vezethet. Az ototoxicitás mögött meghúzódó mechanizmusok nem teljesen ismertek, de kémiai és elektrofiziológiai változásokkal járhatnak a belső fül szerkezetében és a nyolcadik agyidegben.

A nemszteroid gyulladásgátló szerek (NSAID) ototoxicitást válthatnak ki a hallószerv (cochlea) véráramlásának csökkentésével és az érzékszervi sejtek funkcióinak megváltozásával. Ezért nem zárható ki annak az esetleges lehetősége, hogy egy vagy több vakcinakomponens ototoxikus hatást fejt ki, és ez figyelmet igényel.

Bizonyos kockázati tényezők is fennállnak a gyógyszer által kiváltott ototoxicitással kapcsolatban. Például az életkor, a vér albuminszintjének csökkenése és az urémia jelentősen növeli az NSAID-ok által kiváltott ototoxicitás kialakulásának kockázatát. Hasonlóképpen, az eritromicinnel összefüggő ototoxicitás gyakrabban kapcsolódik máj- és veseelégtelenséghez, az életkor növekedéséhez és a női nemhez. Ezért a genetikai hajlamok és a kapcsolódó állapotok is jelentős szerepet játszhatnak a vakcina által kiváltott fülzúgás kialakulásának meghatározásában. Szerencsére az eddig jelentett esetek többsége átmeneti volt, ami a károsító szerek múltbeli alkalmazásának tudható be, ahogy az eritromicinnel, aminoglikozidokkal, vankomicinnel és NSAID-okkal összefüggő ototoxicitás esetén is megfigyelhető, amely a gyógyszerszedés abbahagyásával párhuzamosan a káros ingerlés korai leállításával megszűnt.

Pszichológiai állapotok

A szorongással összefüggő nemkívánatos események vakcinázást követően, a WHO meghatározása szerint, „olyan tünetek és jelek, amelyek az immunizálás körül jelentkezhetnek, és amelyek a szorongáshoz kapcsolódnak, nem pedig a vakcinához, a vakcina minőségi hibájához vagy hibához.

A hiperventilláció és a stresszhez kapcsolódó pszichiátriai reakciók, mint a szédülés, fejfájás és az oltás után gyorsan fellépő ájulás gyakori tünetei jelentkeznek ekkor. Számos feltételezés létezik az immunizálás utáni szorongásos reakciók mögött meghúzódó okokkal kapcsolatban. Mivel a legtöbb oltóanyagot tűvel juttatják be, lehetséges, hogy a tűfóbia (tripanofóbia), amely a világ lakosságának legalább 10%-át érinti, stresszt válthat ki, és így stressz által közvetített reakcióhoz vezethet. Ezen túlmenően, ha valaki más betegségéről hallunk vagy szemtanúi vagyunk annak, az hasonló tünetek, úgynevezett pszichogén betegség jelentkezéséhez vezethet (illetve olyan mellékhatás-bejelentéshez, ami valójában ehhez kötődik).

Ennélfogva lehetséges kapcsolat állhat fenn az emberek előrevetített félelmei és a közösségi média félretájékoztatása között, ami szorongáshoz és így az esetleges mellékhatások észleléséhez vezethet.

Számos tanulmány emellett kimutatta, hogy a szorongás és a stressz a fülzúgás kockázati tényezője. A jelentett esetek egyikében a páciensnek reaktív depressziója volt. Ezért a szorongásos és stressz-zavarok előfordulását is fel kell tárni, különös tekintettel az oltással összefüggő szorongásra, mint az oltást követően kialakuló fülzúgás lehetséges okára.

Covid-19 elleni vakcinák okozta halláskárosodás

A COVID-19 elleni oltást követően számos hirtelen szenzorineurális hallásvesztésről ((SSNHL) sudden sensorineural hearing loss) számolnak be a jelentések. Ezek a COVID-19 elleni oltást követő három napon belül fordultak elő. Az SSNHL egy megmagyarázhatatlan hallásvesztés, amely egyszerre vagy fokozatosan, néhány napon belül jelentkezik. Bár nincs bizonyíték az oltás és az SSNHL közötti összefüggésre, az SSNHL COVID-19 elleni oltás utáni nemkívánatos eseményét szem előtt kell tartani, mert ez egy azonnali szteroidkezelést igénylő fülgyógyászati vészhelyzet, bár a leggyakoribb oka valójában vírusfertőzés.

Nem találtak összefüggést

Az SSNHL és a COVID-19 elleni oltás kapcsolatával kapcsolatban Formeister és munkatársai arról számoltak be, hogy nincs összefüggés a két mRNS-típusú COVID-19 elleni oltás (a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna) és az SSNHL között (Formeister et al., 2021). A COVID-19 elleni oltástól eltérő oltást követően korábban bejelentett SSNHL-esetek etiológiája nem volt egyértelmű.

Az SSNHL a COVID-19 elleni oltás után is előfordulhat, de a mechanizmus nem tisztázott. Valószínűleg a vírusantigének a vakcinázást követően immunológiai választ indukálhatnak, ami antitestek és citokinek felszabadulását eredményezheti. Az immunkomplex mediáció autoimmun válaszreakciót okozhat, amely ellenanyagokat irányít a fülkagylóra. Az immunológiai és gyulladásos válaszok vasculitist és a cochlea vaszkuláris ischaemiáját okozhatják. Azonban ezek az etiológiák, beleértve a vírusfertőzést, a vaszkuláris ischaemiát és az autoimmun válaszreakciót, az SSNHL ismert gyanús okai, függetlenül az oltástól. Mindazonáltal, ha az SSNHL a COVID-19 elleni védőoltást követő három napon belül jelentkezik, fennáll annak a lehetősége, hogy az oltás a jelentős ok. A jelenlegi vizsgálatok a jelentett esetek miatt erre is kiterjedhetnek.

Arcbénulás mint oltási szövődmény

A COVID-19 elleni oltás és a Bell-féle arcbénulás között összefüggés van, amely az SSNHL-hez hasonló etiológiájú és egy akut idiopátiás – vagyis ismeretlen okú – perifériás arcbénulás. A COVID-19 elleni oltás után több Bell-bénulásról számoltak be, mint COVID-19 elleni oltás utáni SSNHL-ről. Az arcbénulás és a COVID-19 elleni védőoltás közötti összefüggés azonban sajnos továbbra is tisztázatlan.

Lehetséges kezelés

  • Fülzúgás esetén

Míg a nem vakcina által kiváltott fülzúgás kezelési lehetőségei jelentős mértékű eltérést mutatnak, a COVID-19 elleni vakcina által kiváltott fülzúgás kezelésében a kortikoszteroidok voltak a vezető kezelési lehetőségek. A kutatások eredményei alapján a szteroidok azonnali alkalmazását javasolják a COVID-19 elleni védőoltás után hirtelen fellépő fülzúgás esetén. Ennek oka a mögöttes immunszuppresszív mechanizmusban rejlik.

Bár a jelentett eseteknél négy betegből kettő javulást mutatott a gyógyszer beadását követően, a szteroidterápia hatékonyságát nagyobb populációkban még nem vizsgálták.

Sürgős szükség van az oltás utáni fülzúgásban beadható egyéb farmakológiai beavatkozások vizsgálatára is. A fülzúgás kezelésére számos nem gyógyszeres (tanácsadás, fülzúgásátképző terápia, hangterápia, hallási perceptuális tréning), valamint farmakológiai beavatkozást (nátriumcsatorna-blokkolók, antidepresszánsok, görcsoldó szerek, benzodiazepinek és sok más) értékeltek. Azonban nem áll rendelkezésre elegendő adat az oltást követő fülzúgásról, annak ellenére, hogy vakcina által kiváltott fülzúgást is jelentettek hepatitis B, veszettség, kanyaró és H1N1 (influenza A vírus altípus) elleni vakcina beadása után, amelyek a szenzorineurális halláskárosodáshoz (SSNHL) is kapcsolódnak.

  • Szenzorineurális hallásvesztés (SSNHL) esetén

Az oltással össze nem függő SSNHL-hez hasonlóan, azonnali szisztémás vagy intratympanikus (dobhártyába történő) szteroidbeadásra van szükség az SSNHL-ben a COVID-19 elleni oltást követően kialakult esetekben is.

Következtetés

Bár a COVID-19 elleni vakcinával összefüggő fülzúgás előfordulási gyakorisága ritka, rendkívül nagy szükség van a pontos patofiziológiára a megfelelő klinikai kezelés céljából. A nemkívánatos események előfordulása ellenére a COVID-19 elleni vakcina előnyei a kórházi kezelések és halálozások csökkentésében továbbra is felülmúlják a ritka mellékhatásokat.

Tekintettel a napjainkig jelentett esetek korlátozott számára, nagyon fontos a további adatgyűjtés, és értékelni kell a különböző COVID-19 elleni vakcinák hatását, a fülzúgás típusát, a hagyományos kezelési lehetőségekre adott választ és az állapot visszafordítható természetét. Másodszor, az összes vizsgált betegnél számos komoly kórállapot is szerepelt a megelőző anamnézisben, és magas volt az immunrendszeri diszreguláció kockázata; ezért a genetikai hajlam és az alapbetegségek szerepe speciális megközelítést igényel, ami segíthet a vakcina beadási kritériumainak újradefiniálásában a további esetek elkerülése érdekében.

Amennyiben ön bármilyen mellékhatást tapasztalt COVID-19 elleni védőoltás beadása után, bejelentését megteheti az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján ide kattintva.

Bővebben Mellékhatás-bejelentés és COVID-19 elleni oltás - A gyógyszerek biztonsága rajtunk is múlik!

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Étrend-kiegészítők Étrend-kiegészítők

Hogyan tájékozódjunk az étrend-kiegészítők útvesztőjében? (x)

Krónikus betegek Krónikus betegek

A téli szezon a légúti fertőzések nagyobb kockázatával jár. (x)

Vakcinált terhes, védett magzat

A terhesen felvett védőoltás elősegíti, hogy ellenanyag kerüljön át a magzatba - igazolják a kutatások. Emellett az elmúlt két évben...

Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik...

Prof. Szekanecz: a koronavírus, és nem a védőoltás okozhat autoimmun betegséget

Az autoimmun betegségekben a COVID-19 súlyosabb lefolyású, a vírus pedig autoimmunitást is provokálhat, ezért minden autoimmun beteget be kellene...

Vakcinák hatásossága - Összehasonlító táblázat

Az oltóanyagok hatásosságára irányuló vizsgálatok eredményei a teljesség igénye nélkül, annak érdekében, hogy a gyakran ellentmondásosnak tűnő...

Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt tudjuk most

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést...

Védőoltás felkészítő - Gyakori kérdések a COVID-19 elleni oltásról

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.