• Vajon hallássérült-e a gyermek? - Boróka igaz története III. rész

        Szerző: Siemens Hallásközpont

        Minden kisgyerek beszédfejlődése más, de ha óvodás korára még mindig nem beszél jól, a szülők aggódni kezdenek. Boróka édesanyja is a kislány három éves kora körül gondolta úgy először, hogy túl sok már a halandzsa, ideje lenne a fejlettebb beszédnek. Elvitte a gyermeket szakorvoshoz. Hihetetlen, de igaz: a kivételesen magas intelligenciájú kislány akaratán kívül megtévesztette a szakorvosokat, audiológusokat, a logopédust is. Nagyon jó hallásteszt-eredményeket produkált az összes szubjektív vizsgálaton, amelyek így nem igazolták a hallásveszteségét.

        Boróka igaz története

        6/1 Mami, én a szememmel hallok! - Boróka igaz története I. rész
        6/2 Halandzsa vagy kommunikáció? - Boróka igaz története II. rész
        6/3 Vajon hallássérült-e a gyermek? - Boróka igaz története III. rész
        6/4 Ha egy anya úgy érzi, baj van, annak utána kell menni... Boróka igaz története IV. rész
        6/5 Hallókészülékkel hallani - Boróka igaz története V. rész

        Boróka bátyjának ki kellett venni az orrmanduláját. A műtét után hirtelen megjavult a hallása, mindent sokkal hangosabban hallott, sokszor rászólt a családtagjaira, hogy „Miért kiabáltok?”. Borókát is ekkor vitte el először szakorvoshoz az édesanyja. Javasolták, hogy a kislány járjon arcüregöblítésre, amit el is kezdtek, de a kezelések nem hoztak változást.

        A szubjektív hallásvizsgálatok kudarca

        Magánrendelés után az egyik kórházban folytatták a kezelést, Zsófi itt is többször jelezte, hogy szerinte gond lehet Boróka hallásával. Az ottani kiváló fül-orr-gégész lelkiismeretesen megvizsgálta a kislányt. Úgy vélte, valószínűleg túl élénk a fantáziája és túl elmélyülten koncentrál a tevékenységére, csupán ezért nem reagál a hozzá intézett szavakra pl. rajzolás közben. Nem gondolt nagy problémára, hiszen a kislány szépen, tisztán és választékosan beszélt, jól reagált, ami egy hallássérültre többnyire nem jellemző. Hallásvizsgálatra is elvitte a gyermeket. Ennek a szubjektív vizsgálatnak az a lényege, hogy egy zárt, „süketszobában” kézfelemeléssel kell jelezni, ha a vizsgált személy hallja a hangot. Boróka esetében az összes ilyen típusú vizsgálaton tökéletes hallást diagnosztizáltak. Az édesanyja szerint a gyerek a mai napig be tudja csapni az őt nem ismerő audiológusokat. Elképzelhető, hogy a várakozást látja az arcukon, amikor megszólal a hang, vagy talán a rezgéseket érzi, mindenesetre mindig kitalálja, mikor kell jelentkeznie.

        Hirdetés

        „Mami, nem vagyok ügyes?”

        A halláscsökkenés korai felismerése

        Minden szülő legfontosabb kívánsága, hogy gyermeke egészségesen szülessen – s ha mégis adódna valamilyen probléma, akkor azt mielőbb felismerjék az orvosok. Az újszülöttek hallásvizsgálata a rutinvizsgálatok közé tartozik Magyarországon, ám akadnak szakemberek, akik a babák számára a teljes körű hallásszűrés bevezetését sürgetik. A halláscsökkenés korai felismerése

        Boróka sokáig úgy érezte a szubjektív vizsgálatok alkalmával, hogy teljesítenie kell a feladatot, amire megkérik. Édesanyja gyakran rászólt, hogy csak akkor jelentkezzen, ha tényleg hallja a hangokat. Mire a kislány visszakérdezett: „miért, nem vagyok ügyes?” A szakemberek ugyanis gyakran mondják a gyerekeknek, ha jókor jelentkeznek, hogy „ügyes vagy!” Boróka is azt szerette volna, ha megdicsérik, ezért nem értette, hogyha tudja, mikor szól a hang, miért ne jelentkezzen akkor?... Ebből következik, hogy a hozzá hasonló gyerekek esetében a szubjektív vizsgálatok eredményeiből a szakemberek olykor teljesen téves következtetésre juthatnak. A kicsiknek előbb meg kell tanulniuk, hogy mi a különbség a között, hogy érzik vagy hallják a hangot.

        A logopédus is tévedhet

        Zsófi elmondta a logopédusnak az óvodában, hogy Boróka „elmismásolja” a hangokat, amikor beszél, különösen a ty, sz, c, f, h hangokat. A logopédus más véleményen volt. Mivel a kislány tökéletesen megtanult szájról olvasni, ha szépen artikulálva elmondták neki a „cica” vagy a „szalma” szót, akkor azokat vissza tudta mondani. Anyukája szerint csoda, hogy minden hangot megtanult kiejteni, annak ellenére, hogy sosem hallhatta azokat. Így viszont a logopédus nem gyanakodott arra, hogy gond lehet a gyerek hallásával. Ha eltakarta volna a kezével a száját a szavak kimondásakor, azonnal fény derült volna arra, hogy valami baj van.

        A IV. részben elmeséljük, hogyan igazolódott be a hallássérülés gyanúja Borókánál, csaknem három év elteltével az első vizsgálat után.

        (Siemens Hallásközpont)

        Módosítva: 2015.07.01 11:25, Megjelenés: 2015.07.01 11:25
      • Cikkajánló

        Allergiás?

        Allergiás?

        Szponzorált tartalom

        Néhány egyszerű szabályt betartva csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket. (x)

        Autoimmun betegség

        Autoimmun betegség

        Dr. Brugós László

        Milyen tünetekkel járnak az autoimmun betegségek? Mire figyeljünk?

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        Hallókészülékek - Fontos tudnivalók

        A mai kor modern vívmányaival a részleges halláscsökkenésben szenvedők is lehetőséget kapnak, hogy beszédértésük, kommunikációjuk javuljon. Cikkünkben a hallókészülékek működését és azok mechanizmusát vetettük górcső alá.

        Ha egy anya úgy érzi, baj van, annak utána kell menni... Boróka igaz története IV. rész

        A kislány már öt éves volt, az anyukáját még mindig kételyek gyötörték. Vajon Boróka csupán elmerül a fantáziavilágában és nem figyel, vagy tényleg nem hall? Zsófi érezte, hogy valami nem stimmel, vitte tovább a gyermeket más szakorvosokhoz. Egy váratlanul rossz eredményt hozó szubjektív hallásvizsgálat, majd a többszöri halasztás után elvégzett objektív vizsgálat végül igazolta gyanúját: csaknem három évvel a legelső vizsgálat után kiderült, hogy a kislány hallássérült.

        Mami, én a szememmel hallok! - Boróka igaz története I. rész

        Boróka nyolc éves, hallássérült kislány. Bár születésétől fogva hallásveszteséggel él, csak öt és fél éves kora után bizonyosodott be, hogy valóban komoly gond van a hallásával. Hogyan lehetséges az – kezelések, orrmandulaműtét és különböző vizsgálatok hosszú sora után –, hogy csak több év elteltével, hosszú kálváriájuk nyolcadik állomásán derült fény az igazságra, és ekkor lehetett megkezdeni a gyermek hallásgondozását?

        Hallássérültek az orvosképzésben

        Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.