• Szeretné elkerülni a fülzúgást? Fogadja meg a tanácsokat

        Szerző: Fül-orr-gége Központ - Dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus

        A fülzúgás tünetei gyakrabban jelentkeznek idősebbeknél, de nem a kor az egyetlen rizikótényező.

        Ciripelés, zümmögés, sípolás

        A fülzúgás tüneteit változatosan írják le a betegek, és a kiváltó tényezők is eltérőek lehetnek. A kor előrehaladtával jelentkező fülzúgás gyakori panasz, de a tünetek fiatalabb korban is jelentkezhetnek – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus. A betegség jelentősen rontja az érintettek életminőségét: zavarja az éjszakai alvást, emiatt nappali fáradtság, koncentrációs zavarok jelentkezhetnek.

        A hallás folyamata

        A hallás meglehetősen bonyolult folyamatát leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a belső fülben található szőrsejtek és idegrostok megfelelő működése nélkülözhetetlen a létrejöttéhez. Amikor a szőrsejtek érzékelik a nekik megfelelő rezgést, az inger idegi impulzusok formájában elvezetődik az idegrostokon keresztül. Ezek az idegrostok szedődnek össze végül is a hallóideggé, amely az agyba szállítja az információt – foglalja össze dr. Fülöp Györgyi.

        A kor és a környezet

        Az évek múlásával az idegrostok száma is jelentősen csökken, ez pedig hozzájárulhat az idősebb korban megjelenő fülzúgáshoz. A hallás folyamatában szintén fontos szerepet játszó szőrsejtek károsodása azonban már fiatalabb korban is bekövetkezhet, rendszerint zajártalom következtében. Ezért bizonyos foglalkozási körökben – építkezésen, iparban dolgozóknál, zenészeknél, katonáknál – még nagyobb a fülzúgás kialakulásának rizikója.

        Hirdetés

        Genetika és betegségek

        A fülzúgás férfiak körében gyakrabban fordul elő, de kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, a stresszes életmód, a magasvérnyomás-betegség és az érszűkület is. Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik poszttraumatikus stressz szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül-vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett. Fülzúgást okozhatnak a nyaki csigolyák elváltozásai, fogászati rendellenességek, élvezeti szerek is, de jelentkezhet fülkürthurut vagy középfülgyulladás és fülműtét szövődményeként is.

        Megelőzhető a fülzúgás?

        A munkavédelmi előírások betartása, a zajvédő használata hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak.

        A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.

        Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása, mely a már kialakult fülzúgás kezelésében is lényeges. A rendszeres, túl hangos zenehallgatás sem javasolt, ha szeretnénk megőrizni ép hallásunkat.

        (Fül-orr-gége Központ - Dr. Fülöp Györgyi, fül-orr-gégész, audiológus)

        Módosítva: 2020.05.03 22:06, Megjelenés: 2018.03.10 15:01
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        F. Zs., fordító

        Egyszer majd szezonálissá vál- hat, addig azonban folyamato- san, egész évben terjedni fog.

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        Új tájékoztató videó jelent meg a maszkhasználattal kapcsolatos főbb tudnivalókról.

        Fülzúgás: van megoldás

        A felnőtt lakosság 3-5 százalékát érinti a szubjektív, belsőfül vagy idegrendszer eredetű krónikus fülzúgás – leggyakrabban a nők panaszkodnak tinnitusra. A különböző okok miatt kialakult tünet sokaknál okoz stresszt, jelent mindennapi problémát, ezáltal jelentősen ronthatja az életminőséget.

        A fülzúgás okai és kezelése

        A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengő, csiripelő, esetleg zakatoló hang hallása külső hang hiányában. Lehet egy- vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha belülről szólna.

        SCDS - Felsőívjárat-dehiszcencia szindróma (ablak szindróma)

        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.

        Fülzúgás: egy gyakori panasz

        A fülzúgás jelenségével szinte minden ember találkozott már életében. Zömmel röviden jelentkezik, spontán elmúlik, de ha 1-2 napnál tovább áll fenn, akkor érdemes szakorvost fölkeresni.

        Fülzúgás: hogyan készüljünk az orvosi vizsgálatra?

        A fülzúgás, fülcsengés gyakori panasz, melynek több kiváltó oka is ismert. A kezelés eredményesebb lehet, ha nem halogatjuk a problémát, nem várunk arra, hogy magától elmúljon, hanem már az első tünetek megjelenése után rövid idővel orvoshoz fordulunk. Az orvosi kivizsgálásra érdemes néhány dolgot átgondolni, melyek fontos információk lehetnek a diagnózishoz.

        Orrsövényferdülés tünetei, kezelése

        Az orrsövény egy olyan fedett, az orrüreg középvonalában húzódó, porcból és csontból álló lemez, ami elválasztja a bal és jobb oldali orrüreget egymástól. Meglehetősen gyakori azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, az orrsövény növekedése pedig gyorsabb, mint az orr alapjáé és oldalsó részéé.

        Zajártalom - Meddig sípol a fülem?

        Pár napja diszkóban voltam, ahol eléggé nagy hangerővel bombázták a fiatalokat. Én kb. 1 órát bírtam ki, és muszáj volt elhagynom a helyiséget. Mikor kint voltam, azt tapasztaltam, hogy zúg, sípol a fülem. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatában feltett kérdések közül.

        Mi a teendő fülzúgás esetén? - Amikor nyaki eredetű a probléma

        A fülzúgás sajnos 100 emberből négyet-ötöt is érint, megkeserítheti a mindennapokat, és gyakran teszi lehetetlenné a nyugodt pihenést is. Az esetek jó részében a tünetek mögött stressz, zajártalom, fertőzés vagy fül-orr-gégészeti probléma áll, de gyakran előfordul, hogy mozgásszervi okokra, leginkább a gerinc nyaki szakaszának érintettségére vezethető vissza az idegőrlő búgó, zúgó vagy zakatoló hang jelentkezése.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Készülj fel a második hullámra!
        Az elővigyázatosság szerves részét képezi a kézmosás és a kézfertőtlenítés.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások