• A méhtestrák tünetei, kezelése

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos

        A méhbetegségeket általában olyan állapotok hozzák létre, melyek magas ösztrogén- és alacsony progeszteronszinttel járnak. Ilyenek a petefészek-daganatok, az elhízás, az ovuláció elmaradása, valamint az úgynevezett policisztás ovárium szindróma, de gyakori a változókort megelőző időszakban is.

        A méhnyálkahártya rosszindulatú daganata - az endometriumkarcinóma – Európában a leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A gyakoriság növekedésében szerepet tulajdonítanak az átlagéletkor növekedésének és az elhízás nagyobb arányának. A betegek több mint 90%-a 50 évnél idősebb, a betegség kialakulásának az átlagos életkora 63 év.

        Az endometrium-hiperpláziához hasonlóan az endometriumrák gyakran társul olyan állapotokhoz, melyek fokozott ösztrogénhormon-szinttel járnak (például nagyfokú elhízás, a változó kor miatt ösztrogéntartalmú gyógyszerek szedése, stb.). Az emlőrák kezelésében széles körben alkalmazott tamoxifen szintén növeli a méhtestrák kialakulásának kockázatát.

        Ön tudta?

        Azokban a nőkben, akik nem voltak terhesek, a daganat előfordulása 2-3-szor gyakoribb.

        Milyen tünetek utalhatnak a betegségre?

        A méhnyálkahártya daganata esetében fő tünet a rendellenes vérzés, mely már a betegség korai stádiumában jelentkezik, és menopauza után feltűnő igazán, hiszen a már nem menstruáló nő újra vérezni kezd. Ha valaki még nem érte el a változókort, de vérzése a szokottnál bővebbé válik, vagy ha két menzesz között lép fel a vérzés, az is fel kell, hogy hívja a figyelmet a betegségre! Minden ilyen vérzést komolyan kell venni és ki kell vizsgáltatni. Egyéb tünetek még a bűzös, híg folyás, a görcsös alhasi fájdalom. A betegség előrehaladásával láz, gyengeség és fogyás is fellép.

        Hirdetés

        A daganat növekedése során ráterjedhet a méhnyakra, a hüvelyre, a medencecsontokra, a petefészkekre, adhat áttétet az aorta körüli illetve a kismedencében elhelyezkedő nyirokcsomókba. Késői, előrehaladott stádiumban tüdő-, máj-, csont-, és agyáttét is kialakulhat, így a tünetek skálája szélesedhet.

        A méhnyakrák

        A diagnózis felállítását a nőgyógyászati vizsgálat, a hüvelyi és a hasfalon keresztül végzett ultrahang-vizsgálat, valamint a kaparék szövettani vizsgálata biztosítja. Ha az endometriumkarcinóma jelenléte bizonyított, akkor meg kell állapítani a tumor nagyságát, valamint, hogy van-e áttét valahol a szervezetben. Ehhez MR-CT-, PET-CT-vizsgálatra, hólyag- és/vagy végbéltükrözésre lehet szükség.

        Méhnyálkahártya hiperplázia vagy rák?

        Méhnyálkahártya hiperplázia alatt azt értjük, amikor a méhnyálkahártya mirigyei és kötőszövete túlságosan felszaporodik, megvastagodik.

        Fontos tudni

        Menopauza körüli betegekben azonban - főleg, ha ismétlődik a vérzészavar - a méheltávolítás lehetősége is szóba jön a méhtestrák megelőzése céljából, ugyanis az endometrium-hiperpláziának többféle szövettani típusa van, melyek közül egyeseknél nagy az endometriumrák kialakulásának a veszélye.

        A méhnyálkahártya-megvastagodás leggyakoribb tünete a vérzési rendellenesség, mely az endometriumkarcinómának, a méhtestráknak is jellemző tünete. A kezelés és a kimenetel szempontjából nagyon fontos a két állapot egymástól való elkülönítése, ezért rendellenes vérzés jelentkezése esetén curette azaz kaparás, és a kaparék szövettani vizsgálata végzendő. Ez utóbbi szolgáltatja a biztos diagnózist.

        Ha a magas ösztrogénszinttel járó alapbetegség - például az anovuláció, azaz az ovuláció elmaradása - megszűnik, akkor a méhnyálkahártya-hiperplázia általában spontán meggyógyul.

        Mik a terápiás lehetőségek? Milyen a várható kimenetel?

        Ön tudta?

        Bár az endometriumkarcinóma gyakoribb, mint a petefészek- és a méhnyarák, mégis kevesebb beteg hal meg endometriumrák miatt, mint a másik két daganatféleségben.

        A daganat kiterjedésétől függően különböző műtéti eljárások állnak rendelkezésre. A betegek nagy részét korai stádiumban ismerik fel, ekkor a hasfalon keresztül méheltávolítást végeznek a petevezetékekkel és a petefészkekkel együtt. Indokolt esetben a kismedencei nyirokcsomók eltávolítására is sor kerül. Kiegészítő sugárkezelésre csak akkor van szükség, ha szövettani vizsgálattal több nyirokcsomóban is áttét igazolható. Műtétet követően egyes esetekben - ha a tumor érzékeny a progeszteronra - hormonterápiára is sor kerül.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ha a daganat nem távolítható el műtéti úton a beteg állapota, a tumor nagy kiterjedése, vagy az áttétek miatt, akkor sugár- vagy kemoterápiás kezelés alkalmazható. Műtétet követően egyes esetekben - ha a tumor érzékeny a progeszteronra - hormonterápiára is sor kerülhet.  Ha a méhtestrákot korai stádiumban felfedezik és a beteg a megfelelő terápiát időben megkapja, a prognózis, a kimenetel, a betegek túlélése nagyon jó.

        Dr. Soltész Annamária Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
        Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2019.01.31 13:03, Megjelenés: 2017.09.16 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Stroke után

        Stroke után

        Dr. Bessenyei Mónika

        Milyen kérdések merülnek fel a hozzátartozókban szerettük stroke-ja után?

        Sport

        Sport

        Dr. Kónya Judit

        A sportolás elkezdése, illetve az újrakezdése a legnehezebb. Hogyan kezdjen hozzá?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.