• Vascularis encephalopathia

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Az encephalopathia az agy azon állapotára utal, melyben az agy normális működése átmenetileg vagy idülten károsodik. Okai igen különbözőek.

        Jelenlegi közleményemben a vascularis encephalopathiáról osztanék meg néhány a páciensek számára fontos információt.

        Mi okozhat vascularis encephalopathiát?

        A vascularis encephalopathiák az agy nem megfelelő vérellátásának következményei, melyek az agysejtekben nem gyulladásos jellegű károsodást okoznak. Ezek az encephalopathiák klinikai szempontból nem egységesek és számos belgyógyászati betegség talaján alakulhatnak ki.

        Vascularis enceophalopathiát leggyakrabban a következő betegségek okoznak: magas vérnyomás (hypertonia), agyi erek arteriosclerosisa (érszűkület (szerzett és veleszületett (Burger-kór))), és néhány autoimmun betegség (lupus erythematosus, óriássejtes arteriitis, arteriitisek).

        A magas vérnyomás okozta encephalopathiák és krízis tünetei, kezelése

        A leggyakoribb vascularis encephalopathia a magas vérnyomás szövődményeként jelentkező hypertenzív encephalopathia. 

        A magasvérnyomás-betegségben kialakuló krízisek idegrendszeri következményeit nevezzük acut hypertoniás encephalopathiának. Ezt a fogalmat Oppenheimer és Fishberg 1928-ban vezette be. 

        A krízis alatt az alsó, úgynevezett diasztolés vérnyomás meghaladhatja a 130-as értéket. A krízis heves, legtöbbször homloktáji fejfájással, hányingerrel indul és végül tudatzavar, tájékozatlanság és görcsroham is előfordulhat. A tünetek a vérnyomás rendeződésével megszűnnek, de a hirtelen vérnyomáscsökkentés nem megengedett, mert ilyenkor az agy autoregulációja (önszabályozása) elégtelen és a vérnyomás drasztikus csökkentése az agyi vérellátás drasztikus elégtelenségéhez vezethet, ami agylágyulással járhat. Ezért fokozatos vérnyomáscsökkentés mellett agynyomást és agyvizenyőt csökkentő infúziókat alkalmazunk az encephalopathia rendezésére.

        Hirdetés

        Hogyan diagnosztizálható a vascularis encephalopathia?

        A diagnózishoz a magas vérnyomás megállapításán kívül elkerülhetetlen a neurológiai és koponya-CT vagy -MR-vizsgálat, illetve szükség lehet EEG (elektroencephalographia) elvégzésére és gerincvízvizsgálatra, mert a CT- és MR-vizsgálaton látható eltérések nem specifikusak, valamint részletes laborvizsgálatra.

        A krónikusan magas vérnyomással élőknél 50-65 éves kor között alakul ki a krónikus vascularis encephatopathia. Ennek neuropathológiai alapja az agy fehérállományában, a különböző erek ellátási határterületein kialakult apró kis elhalt területek, ugynevezett lakunák.

        A vascularis encephalopathia klinikai tünetei

        Klinikai tünetei is változékonyak: memóriazavar (felidézés zavara), beszédzavar, fokozott izomtónus, járászavar, kényszersírás, alvászavar, végtagremegés,  nyelészavar, vizelettartási zavar. Gyakori a viselkedészavar: a beteg indítékszegény, viszont indulatai szélsőségesek, időnként paranoid tünetek jelentkeznek.

        Avascularis encephalopathia kezelése és megelőzése

        A vascularis encephalopathiák megelőzése azoknak a belgyógyászati betegségeknek a kezelése, melyek következményeként jelentkeznek. Elengedhetetlen a vérnyomásértékek szoros ellenőrzése és 140/85 Hgmm alatt tartása, valamint a szívelégtélenség és agyérbetegségek korai felismerése és kezelése. A hypertoniás krízis alatt kialakuló encephalopathiák visszafordíthatóak agyvizenyőt csökkentő gyógyszerekkel, de az idülten kialakultak esetében csak tüneti kezelés lehetséges (keringésjavító gyógyszerek, izomlazítók, pszichiátriai és epilepsziaellenes gyógyszerek), annak érdekében, hogy a beteg további agykárosodását megakadályozzuk.

        Olvasson tovább! A stroke és tünetei

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2019.01.25 09:36, Megjelenés: 2019.01.24 12:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Belgyógyászati vizsgálat

        Belgyógyászati vizsgálat

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi történik konkrétan a belgyógyászati vizsgálaton férfiak esetében?

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.