• Nyomás alatt: hogyan lépjünk vissza a demencia előszobájából?

        Szerző: Dr. Fekete Émi

        A vérkeringésünk különös kapcsolatban áll az agyunkkal. Bár az emberi agy a teljes testtömegnek átlagosan csak 4,5 százalékát teszi ki, mégis a szíven percenként áthaladó vérmennyiség 15-20 százalékára van szüksége. Ebből is látszik, hogy milyen komoly munka folyik az agyban: az emberi test és szellem szuperszámítógépéről van szó, aminek működését számos tényező - köztük a vérnyomásunk is jelentősen befolyásolja.

        Ha magas a vérnyomásunk, hajlamosak vagyunk minden figyelmünket a szívműködésünkre terelni – és valóban az első egészségmegőrző lépés, amit egy magas vérnyomás diagnózissal meg kell tennünk, az a vérnyomásunk célértékének elérése. Itt viszont nem áll meg a történet. Amellett, hogy célértéken tartjuk a vérnyomásunkat és vigyázunk a szívünkre, fontos, hogy a „szuperszámítógépünk” működésére is figyelmet fordítsunk.

        Valószínűleg sokan ismerik a magas vérnyomás és az agyvérzés (stroke) kockázata közti kapcsolatot. Az agyvérzés veszélye mögött főként az agyi erek állapota és a kiugróan magas vérnyomásértékek állnak. Azt már kevesebben tudják, hogy a krónikus magas vérnyomás sokkal kevésbé látványos módon is kihívás elé állítja az agyunkat: csendben, hosszú távon károsítja a szellemi funkciókat. Ennek hátterében az agyszövet komoly anyagcsere igénye és érzékenysége állnak. Az érzékenységből következik az, hogy a társbetegségek és az egyéb rizikófaktorok jelenléte különösen sérülékennyé teszi az agyat.

        Hirdetés

        Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem csak az anyagcsere betegségek jelentenek fokozott veszélyt. Az életkor előrehaladtával az ereink is korosodnak. Ez a folyamat már 40 éves korban elindul, nem mindegy viszont, hogy milyen ütemben halad!

        Az időskori szellemi hanyatlás sem egyik napról a másikra kopogtat be az ajtón

        Előfutáraként a szellemi hanyatlás enyhe tünetei jelentkeznek, melyeket időben felismerve és orvosi segítséget kérve lassíthatjuk a szellemi funkciók romlását! A testi-szellemi működés védelme pedig két hasonlóan fontos pillérre építhető fel: az agyi keringés és az idegsejtek védelmére, illetve a szív-érrendszeri betegségek kezelésére.

        Demenciának nevezzük azt a tünetegyüttest, ahol az emlékezés, tanulás és a gondolkodás képességei jelentős kárt szenvednek. A krónikus magas vérnyomás és a szellemi (kognitív) funkciózavarok közötti összefüggéseket régóta vizsgáljuk. A szellemi hanyatlásnak egyik fő oka az agyi vérkeringés károsodása.

        Mi is történik tulajdonképpen magas vérnyomásban?

        Tartósan magas vérnyomás esetén egyrészről folyamatosan „nyomás alatt van” az agy, ez a krónikus stressz pedig az agyi erek gyulladásával, az érfalak károsodásával és érelmeszesedéssel jár. Ezzel párhuzamosan károsodik az agy keringésszabályozó képessége is. Mindez odáig vezet, hogy a megvastagodott érszakaszokon keresztül nem tudnak az idegsejtek elég oxigénhez és energiához jutni, míg a roncsolódott szakaszokon az agyszövetre káros anyagok jutnak át.

        Rendkívül fontos tehát, hogy magasvérnyomás-betegségben mindezt lehetőleg megelőzzük, megtaláljuk a megfelelő gyógyszeres kezelést és célértéken tartsuk a vérnyomásunkat – ezzel jelentősen késleltetve a szellemi képességek hanyatlását.

        A magas vérnyomás kezelése mellett pedig külön figyelmet fordíthatunk az agyi keringés és az agysejtek védelmére is. Háziorvosa tud Önnek segíteni, a gyógyszeres kezelés lehetősége hosszú évtizedek tapasztalatain alapul, és világszerte nagy biztonsággal alkalmazzák, igazoltan javítva a a kezdődő szellemi hanyatlás tüneteit.

        Szerző: Dr. Fekete Émi

        Felhasznált irodalom:

        • Kovács Tibor (2016) A hipertónia, az agyi hipoperfúzió és a demencia kapcsolata. Magyar családorvosok lapja. 2016/3., 41-43.
        • Szegedi Róbert (2018) Időskori hipertóniához társuló demencia. Magyar családorvosok lapja. 2018/6., 13-14.
        Módosítva: 2020.11.06 12:48, Megjelenés: 2020.11.06 12:48
      • Cikkajánló

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Hüvelyfolyás terhesen?

        Szponzorált tartalom

        Vegyük komolyan! A leendő anyukának a saját egészségére is fokozottan figyelnie kell! (x)

        Korai menopauza

        Korai menopauza

        Cs. K., fordító

        Mik a tünetei? Hogyan diagnosztizálják? Mire számíthat? Hogyan kezelhető?

        Nyomás alatt: hogyan lépjünk vissza a demencia előszobájából?

        A vérkeringésünk különös kapcsolatban áll az agyunkkal. Bár az emberi agy a teljes testtömegnek átlagosan csak 4,5 százalékát teszi ki, mégis a szíven percenként áthaladó vérmennyiség 15-20 százalékára van szüksége. Ebből is látszik, hogy milyen komoly munka folyik az agyban: az emberi test és szellem szuperszámítógépéről van szó, aminek működését számos tényező - köztük a vérnyomásunk is jelentősen befolyásolja.

        Hogyan kapcsolódik egymáshoz a demencia és a magas vérnyomás?

        A demencia (elbutulás) egy olyan betegség, mely általában idősebb korban jelentkezik és a kor előrehaladtával nő az előfordulási gyakorisága. Hogyan függ össze a hipertóniával?

        Demencia és étkezés: megoldások táplálkozási nehézségek esetére

        A szellemi leépülés előrehaladásával egyre nagyobb gondot jelent a betegek táplálása. Az agyban található idegsejtek károsodásával elvész az evőeszközök használatához szükséges motoros koordináció, csökken az étvágy, majd a nyelési folyamatok zavara miatt egyre nehezebb lesz a betegek táplálása, ami rengeteg odafigyelést és türelmet igényel a hozzátartozóktól és az ápoló személyzettől.

        Sétával az elbutulás ellen

        A Neurology című orvosi hetilapban megjelent tanulmány azt bizonyítja, hogy a különféle fizikai gyakorlatok segítenek elodázni néhány időskori, testben és mentális képességekben bekövetkező leépülési folyamat kialakulását.

        Mit tehet memóriaromlás esetén?

        Ha a beteg vagy a hozzátartozói memóriaromlást tapasztalnak, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. Ismerje meg, hogy milyen probléma állhat még a háttérben, vagy van-e lehetőség a memóriaromlás megfékezésére!

        A demencia kivizsgálása, diagnózisa

        Ha valaki visszatérő feledékenységet tapasztal, szellemi leépülés, orvosi nevén demencia gyanúja merül fel. A szellemi leépülés, köztük az Alzheimer-kór, a közhiedelemmel ellentétben nem természetes része az öregedésnek. Oki kivizsgálása nagyon fontos, mert a memóriazavar mögött eltérő betegségek állhatnak, amelyek kezelése is jelentősen különbözik egymástól.

        Mi a demencia?

        A demencia a tévhittel ellentétben nem egy konkrét betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely olyan tüneteket foglal magába, melyek hátterében különböző betegségek állhatnak.

        Demens beteg a családban: hogyan befolyásolja egy család életét?

        Egy demenciában szenvedő rokon alapvetően változtathatja meg a család életét, hiszen a beteg ápolásával járó terhek mellett a családnak azzal a ténnyel is meg kell küzdenie, hogy szeretett hozzátartozója memóriája egyre inkább hanyatlik, azaz sok dolgot elfelejt, valamint a viselkedésében és személyiségében is gyökeres változások léphetnek fel, esetleg őket sem ismeri meg.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.