Az elhízás az agyműködést is befolyásolja
frissítve:
Az elhízásra ma már krónikus betegségként tekintünk. Régóta tudjuk, hogy nem pusztán testi problémával állunk szemben, hanem pszichés tényezők is jelentős szerepet játszanak benne.
Ismert az is, hogy hatással van az agyra, ezt több tudományos kutatás is alátámasztja, melyek közül az egyik legfrissebb arra utaló jeleket talált, hogy a tartósan magas testzsírszázalék befolyásolhatja a felnőttek agyi struktúráit, a különböző agyterületek összehangolását (agyi funkcionális konnektivitás) és kognitív teljesítőképességét.
A brit UK Biobank több mint 50.000 felnőtt személy adatait elemezve egyedülálló képet szolgáltat arról, hogy a túlsúly milyen módon fejt ki hatást a központi idegrendszerre. A kutatók 24.000 MR-felvételt és 22.000 kognitív tesztet értékeltek ki. Az alanyokat átlagosan kilenc éven át követték nyomon.
A tudósok az alábbi 5 csoportba osztották be a résztvevőket:
- tartósan alacsony testzsírszázalékkal rendelkezők
- tartósan mérsékelten emelkedett testzsírszázalékkal rendelkezők
- tartósan magas testzsírszázalékkal rendelkezők
- akik a vizsgált időszakban híztak
- akik a vizsgált időszakban fogytak
Az eredmények riasztóak: A tartósan magas testzsírszázalékkal rendelkező személyeknél jelentős elváltozásokat detektáltak elsősorban azokban az agyi régiókban, amelyek a jutalomfeldolgozásért, az önszabályozásért és a szenzoros feldolgozásért felelősek. Bár nem olyan nagy mértékben, mint az említett csoportnál, de a tartósan mérsékelten emelkedett testzsírszázalékkal és a növekvő testzsírszázalékkal rendelkezőknél is már kimutathatóak voltak ezek az elváltozások.
A kognitív teljesítőképesség romlása egyértelműen kimutatható volt a 3., a 2. és a 4. csoport tagjainál. Ők rosszabbul teljesítettek a gondolkodási képességeket, a munkamemóriát és a vizuális feldolgozási sebességet mérő teszteken.
Azoknál, akik fogytak, szinte érintetlenek maradtak az agyi struktúrák, ami arra utal, hogy a testsúlycsökkentés középkorúaknál is még protektív hatással van az agyra, különösen ha idejekorán elkezdik leadni a súlyfeleslegüket és tartósan meg is őrzik ideális testsúlyukat.
Az elhízás tartós stresszt gyakorol az agyra, a hatására bekövetkező strukturális és funkcionális változások felgyorsítják az öregedési folyamatait. Ezzel a szellemi teljesítőképesség is veszélybe kerülhet, olyan hosszú távú következményekkel, mint a demencia vagy más neurodegeneratív betegségek.
A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a vizsgálat alanyai túlnyomó többségükben európai személyek voltak, így más etnikumok esetében további vizsgálatok szükségesek.
Az egészséges agyműködés megőrzésének feltétele az egészséges életmód
A tartósan fennálló túlsúly közvetlen hatással van az agyra. A korai prevenció és az egészséges testsúly elérése és megőrzése döntő tényező lehet a szellemi képesség megőrzésében minden életkorban. Ez még egy ok arra, hogy odafigyeljünk az egészséges táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra.
Már régebbi kutatások is kimutattak összefüggéseket
Az elhízás hatással van az agy étvágyszabályozására
Amerikai kutatók a Scientific American című ismeretterjesztő folyóiratban megjelent tanulmánya szerint az elhízás és a magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja az agyműködést, különösen a hipotalamuszt és az étvágy szabályozását.
A hipotalamusz, ez a mandulaméretű agyterület részt vesz az éhség és a szomjúság szabályozásában, de befolyásolja az alvási ciklust és a testhőmérsékletet is. Ha működésében zavar támad, akkor előfordul, hogy akkor is éhesnek érzi magát valaki, amikor már elegendő ételt fogyasztott el.
A hipotalamusz körül lévő neuronok gyulladás miatt károsodtak. A vizsgálatból az derült ki, hogy az agyban zajló elváltozások igen gyorsan, akár 24 órán belül láthatóvá válnak a mágneses rezonanciás (MR) felvételeken.
Kisebb az elhízott emberek agya
Magspintomográfos felvételekkel bizonyították: minél többet nyom egy ember, annál könnyebb az agya. A világ számos klinikáján vizsgálták meg magspintomográfban a jelentkezőket, mérték meg agyukat, és hasonlították össze testsúlyukkal. A túlsúlyosak agyának bizonyos kulcsterületei a karcsúbb egyénekéhez képest négy százalékkal kisebbnek bizonyultak, a kórosan elhízottak esetében pedig kétszer ekkora volt a méretcsökkenés. Különösen a tervezésért felelős homloklebeny érintett. Emellett azonban a halántéklebeny és hippokampusz részei is zsugorodtak. Az agy mérete a korral csökken, ez normális; ám a folyamat sokkal korábban és gyorsabban bekövetkezik a testesebbeknél.
A túlsúlyos egyének agya nyolc évvel, a kórosan elhízottaké tizenhat évvel nézett ki öregebbnek, mint a normál testsúlyúaké. A felfedezés biológiai magyarázattal szolgál arra a jelenségre, amely már a pszichológusoknak is feltűnt: az elhízottak, különösen koruk előrehaladtával, észrevehetően rosszabbul teljesítenek az emlékezetet és gondolkodást próbára tevő feladatokban, mint átlagos testsúlyú kortársaik.
A túlsúly azonban nem csak a szellemi teljesítőképességet csökkenti, hanem nyilván fogékonyabbá is teszi az agyat a betegségek iránt. Az idegszövet eltűnésével együtt ugyanis a kognitív tartalékok is fogynak. Ezáltal sokkal inkább nő annak a kockázata, hogy valaki az Alzheimer-kór vagy más agybetegség áldozatává váljon.
A jó hír, hogy a túlsúly káros hatásait ki lehet védeni, mégpedig aktív mozgással. Aki mozog, agyát olyan fehérjékkel látja el, amelyek védik az idegszövetet, a hippokampuszban pedig még új idegsejteket is létrehoznak. Tehát már kevéske rendszeres mozgás testalkattól függetlenül megelőzi, hogy agyunk idő előtt elbomoljon.
Szerző: WEBBeteg/MTI
Felhasznált irodalom: Hinterlässt Adipositas Spuren im Gehirn? (DocCheck)
