Az életmódbeli változtatások lassíthatják az agy öregedését

A rendszeres testmozgást, egészségesebb táplálkozást, kognitív tréninget és társas aktivitást magában foglaló életmódprogram segíthet lassítani az agy fehérállományának változásait az idősebb, kognitív hanyatlás szempontjából fokozott kockázatú embereknél. Egy amerikai vizsgálat eredményei szerint ez a hatás különösen a 70 évesnél fiatalabbaknál volt kimutatható.

A POINTER kutatásról

Az amerikai POINTER vizsgálatban 959, átlagosan 68 éves, kognitívan ép, de az időskori kognitív hanyatlás szempontjából fokozott kockázatú személyvett részt. A résztvevők egyik csoportja két éven keresztül személyre szabott, strukturált életmódprogramban vett részt. Ennek része volt:

• rendszeres aerob és erősítő tornagyakorlatok
• hajlékonyságot fejlesztő mozgás
• étrendi tanácsadás a MIND-diéta alapelvei szerint
• kognitív tréning (agytorna)
• társas aktivitás
• szakember rendszeres támogatása

A másik csoport ugyanazokról az életmódbeli lehetőségekről kapott oktatási anyagokat, de személyre szabott támogatás nélkül.

A kutatók ezalatt MRI-vizsgálatokkal vizsgálták azt, hogy a program hatással van-e az agy fehérállományára. Különösen az agyi szabad vízmennyiségét vizsgálták, amely az agy fehérállományának elváltozásait jelezheti. A magasabb FW-érték együtt jár a fehérállomány egyes eltéréseinek későbbi gyorsabb romlásával és agyi mikrovérzések kialakulásának nagyobb valószínűségével.

A két év alatt a 70 év alatti résztvevőknél a strukturált életmódprogramban kisebb mértékben növekedett a fehérállomány szabadvíz-tartalma, mint azoknál, akik önállóan követték az életmódbeli tanácsokat. A 70 éves vagy idősebb résztvevőknél ezt a különbséget nem tudták kimutatni. A vizsgálatban ugyanakkor a többi vizsgált MRI-jellemzőben nem találtak egyértelmű különbséget a két csoport között.

Az eredmények értékelése

A kutatás eredménye arra utal, hogy az egészséges életmód több területét egyszerre célzó, strukturált program már viszonylag rövid időn belül kedvezően befolyásolhatja az agy fehérállományának állapotát, különösen 70 éves kor előtt.

Az eredmények azonban nem jelentik azt, hogy a program bizonyítottan megelőzi a demenciát, továbbá az sem következik, hogy 70 éves kor felett ne lenne érdemes életmódot változtatni. A vizsgálat elsősorban egy korai markert, nem pedig a demencia kialakulását vizsgálta. További, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy a fehérállományban megfigyelt kedvező változások hosszú távon valóban együtt járnak-e a kognitív hanyatlás és a demencia kisebb kockázatával.