A nagyvárosi élet befolyásolja az agyműködést

DRportal
megjelent:

Sok pozitívuma ellenére a nagyvárosi létnek vannak bizonyos káros következményei a mentális egészségre nézve. A városlakók hajlamosabbak a stresszre, a lelki zavarokra, és a pszichiátriai megbetegedésekre

A föld népességének mintegy fele városokban él, és sokan nem szívesen cserélnék fel az urbanizált környezet kínálta kényelmet és az állandó pezsgést.

Sok pozitívuma ellenére azonban a nagyvárosi létnek vannak bizonyos káros következményei a mentális egészségre nézve. A városlakók hajlamosabbak a stresszre, a lelki zavarokra, és a pszichiátriai megbetegedésekre, például skizofréniára, mint a vidéki vagy külvárosi környezetben élők. A kutatók azt állítják, hogy a városi élettel összefüggésbe hozható pszichés zavarok az agyműködésben bekövetkezett változásokkal magyarázhatók.

A University of Heidelberg és a Douglas Mental Health University kutatói a Nature magazinban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy a városlakóknál bizonyos agyterületek működése pontosan kivehető eltéréseket mutat a nem városlakókhoz képest. A városban élők esetében a félelmek és a szorongás kialakulásában szerepet játszó agyterület, az amygdala működése fokozottabb, ami azt sugallja, hogy a városlakók a stresszes szituációban ingerlékenyebbek és érzékenyebben reagálnak a vidékieknél vagy a külvárosban lakóknál.

A tanulmány azt is feltárta, hogy azoknál az embereknél, akik életük első 15 évét városi környezetben töltötték, fokozott aktivitást mutat az anterior cingulate nevű agyterület is, amely a stressz globális szabályozását végzi. Jens Pruessner, a Douglas Institute kutatója és a tanulmány társszerzője szerint, az ő esetükben az agyterület fokozott aktivitása tartósan megmarad, mivel ezeket az embereket a városi létből fakadó káros pszichés hatások a fejlődés meghatározó szakaszában érték. A kora gyermekkorban élt városi élet eredményeképpen, a későbbiekben az egyén az anterior cingulate megváltozott működése miatt hajlamosabbá válik a stresszre.

A kutatók feltételezésük alátámasztására önként jelentkezőkkel bonyolult matematikai feladványokat végeztettek, amit folyamatos stresszhatás alatt kellett megoldaniuk. A stresszort a feladat megoldására adott szűk időkeret, vagy a megoldás ideje alatt a résztvevő teljesítményét becsmérlő kritika jelentette. Eközben folyamatosan MRI készülékkel vizsgálták a különböző agyterületek aktivitását.

Ezt követően, a kutatók a résztvevők teljesítményének és lakóhelyének összefüggését vizsgálva megállapították, hogy az amygdala aktivációja a résztvevők lakhelyén élő populáció sűrűségével egyenes arányban nőtt, így tehát a legkisebb aktivitást a vidéki, falusi környezetben, a legnagyobbat a nagyvárosokban élők mutatták.

A kutatók feltételezik, hogy a városi élet társadalmi velejárói - a stresszes élet, a nagy tömeg, állandó izgatottság, félelem és fenyegetettség érzése, nem beszélve a városi élet egyéb rizikófaktorairól, mint a légszennyezettség és zajártalom - magyarázzák a stresszre adott heves agyi választ.

Bár sokan azt hiszik, ha valaki sokszor szembesül a stresszel, előbb-utóbb könnyebben megbirkózik vele, azonban a kutatók szerint ennek pont az ellenkezője az igaz, vagyis a stresszt kiváltó toleranciaküszöb alacsonyabb lesz, és az emberek a városi életet követően még évekkel később is ingerlékenyek és hajlamosabbak a szorongásra.

Mindezek miatt nem kell feladni a városlakó létet, azonban tudatában kell lennünk emberi pszichére gyakorolt potenciális veszélyeivel, és életünket ennek megfelelően kell irányítani.

(DRportal.hu)

Cikkajánló

Hogyan rombol a mindennapi stressz?

Dr. Borsi-Lieber Katalin
Stressz
A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stresszbetegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.
Gyógyszerkiváltás
Gyógyszerkiváltás

Menjen biztosra Ön is! (x)

Töredezett haj
Töredezett haj

Hogyan kezelhető a hajtöredezettség?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Németh Ágnes
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.