"Karbantartás miatt zárva?" - Agyműködésünk és az alvás

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró, lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna

Az alvás velejárója, hogy közben védtelenné válunk, mintegy kiszakadunk a környezetből. Nemcsak a mozgékonyságunk csökken, hanem agyműködésünk is jelentősen megváltozik. Dr. Bódizs Róbert (Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet) Az alvás, az idegi oszcilláció és a kogníció címmel tartott online előadást az SE Szenior Akadémia programsorozatának keretében.

Alvás közben sajátos testtartásban vagyunk, nagyon lecsökkent mozgékonysággal. A felvett testhelyzet emberenként változó, egyedi. Az állatoknál is rájuk jellemző (fajtafüggő) póz figyelhető meg – mondja az egyetemi docens, és a jellegzetes humán testtartásokról mutat képeket az online hallgatóságnak: oldalfekvés (hashoz húzott térddel, vagy nyújtott lábbal), háton (miközben a végtagok négy irányban lazán kinyúlnak), vagy hason (egyenesen elterülve, illetve összegömbölyödve).

Alvás alatt megnő az ingerküszöbünk, azaz nem adunk választ a környezeti hatásokra, illetve az ébrenlétben megszokotthoz képest csak sokkal nagyobb inger hatására reagálunk. A szemhéjak lecsukódása nyomán bezáródik a legfontosabb ingerbemeneti kapu. Ezen állapotnak fiziológiai jegyei vannak: „megváltozik az agyi szinkronizáció, aktivitás, csökken az önreflexió, a vegetatív (a szubjektív, az egyénre jellemző) jegyek ’offline üzemmódban’ vannak” – fogalmaz a Kolozsvárott végzett orvos-pszichológus.

Az agyi oszcillációkat (ritmusokat) frekvenciájuk alapján kezdte kategorizálni a biológiatudomány, az orvoslás. Ezt a történeti osztályozást árnyalja, hogy pontosan milyen egyedben (állat, ember), illetve annak melyik agyterületén mutatkozik. Az oszcillálás, valamely stabil állapot(ok) körüli, időben ismétlődő változás. A vibráció, a rezgés fogalma szintén az oszcillációra utal. A kifejezés főleg mechanikai szerkezetekre vonatkozik, de nem csak fizikai, hanem biológiai rendszerekkel kapcsolatosan is használják. Így persze az idegtudományban is. A köznyelvben ezt EEG ritmusként, agyhullámként ismerjük.

Elektroenkefalogramm
Az elektroenkefalográfia kifejezés Hans Berger német fiziológustól származik. Kísérleteit az 1920-as években kezdte. Vele azonos időben mások is foglalkoztak a skalpon (fejbőr) végezhető elektromos vizsgálati technikával. Az első EEG-nek tekinthető mérést Vladimir Vladimirovics Pravdics-Neminsky kutyán végezte és 1913-ban publikálta. Az egyes agyhullámok egymást követő sorozatait nevezzük EEG elvezetéseknek, melyet a következő hullámparaméterekkel lehet jellemezni: frekvencia, amplitúdó, lokalizáció. morfológia, időtartam, reagibilitás.

Agyhullámok

Az agy elektromos aktivitását mutató – frekvenciák szerint megkülönböztetett – hullámok egy bonyolult rendszer alapjait képezik. A hullámokat frekvenciatartományuk alapján nevezték el, melyek értékei emberben: alfa: 8-13/ sec; béta: 13-40/ sec ; gamma > 40/sec ; theta: 4-7/ sec; delta: <4/ sec. Az egyes hullámaktivitások adott személyben életkor-specifikusan, fiziológiásan bizonyos határokon belül állandóak, ugyanakkor egyéni különbségeket is mutathatnak.

A 8-13 Hz frekvenciájú alfa hullám a nyugodt, koncentrált állapothoz kapcsolódik, ekkor domináns. Becsukott szem esetén automatikusan megnő, így relaxációban magas. A „high alfa” (11-12 Hz frekvenciájú) ébrenlét esetén, figyelő állapotunkban aktív, ekkor az agy vérellátása optimális. Ez a frekvencia kiváló feltételeket biztosít a tanuláshoz. E hullámhossz elérésére törekszenek az agykontrollban is. Aki nem képes lazítani, annak csökkenhet az alfa aktivitása is. Amikor az alacsony (8-9 Hz frekvenciájú) alfa hullám aktív, az agy vérellátása csökken, ez jellemzi a mély meditációt, s leginkább a csukott szem esetén jelenik meg, kifejezetten a látókéreg felett. Erőssége elalváskor, vagy a szem kinyitásakor csökken. Mesterségesen is kiváltható (e téren ismert a kannabisz hatása).

A kis amplitúdójú béta oszcilláció (béta hullám) éber állapotok idején, aktív viselkedés, cselekvés idején (például munka, játék), a feladatok végrehajtásakor, az öt érzékszerv által befogadott információk (látvány, hang, szag, ízlelés, tapintás) feldolgozása alatt domináns. Ezt különféle szerek, általában a stimulánsok (pl. a kis mennyiségű alkohol, a cigarettában lévő nikotin, a koffein) is kiválthatják. A béta hullámnak (13-40) három fajtája különböztethető meg. Az alacsony (low) béta (12/5-20 Hz) éber fókuszálás esetén aktív. A magas (high) béta 18-40 Hz-es frekvenciájú hullám – ennek túlzott aktivitása erőteljes stressz jelenlétére utalhat, illetve túlpörgést, szorongást jelezhet. Minden esetben célszerű csökkenteni a magas béta hullámokat.

A gamma (40-100 Hertz) az érzékelésben, megismerésben játszhat szerepet (embernél, de patkánynál is).

A delta (4 Hertz-ig) a leglassabb oszcilláció, mély álomban figyelhető meg (illetve az alvás alatti hosszú periódusokban), vagy egyes agyterületek sérülésekor. A leglassabb delta oszcillációt a kéreg és a talamusz összjátéka idézi elő. Ezen állapotért altatók, erős nyugtatók is felelhetnek. Frekvenciája szerint az 1-3 Hertz hullámhosszú delta az alvás során a legaktívabb. Gyerekeknél 10 éves korig éber állapotban az agyi elektromos aktivitásnak alig tizedét (10%-nál kisebb részét) teszik ki a delta hullámok – ez számít „normálisnak”. Felnőtteknél a túlzott mértékű delta-aktivitás viszont abnormális. Amúgy 65 éves kor táján általában lecsökken.

A théta (4-7 Hz) hullám megjelenését az elalváshoz, illetve az alvás egyes szakaszaihoz (pl. a REM-hez) kötik a szakemberek, de hallucináció, illetve hipnózis alatt is mérhető. Hallucinogén szerek (így pl. az LSD is) képesek létrehozni. Patkányban ez az egyik leginkább kutatott oszcilláció, mert olyan fontos megnyilvánulásokban játszik szerepet, mint amilyen a tanulás, illetve mint amilyenek az affektív (érzelmi, indulati, külső hatásokra fogékony) és a kognitív (megismerési, gondolkodási, az információ feldolgozásában jelen lévő) folyamatok. A 4-7 Hz-es théta ébredéskor és elalváskor jellemző. Csecsemő- és kisgyermekkorban alvás előtt és alvás alatt jelentkezik. Felnőtteknél éber állapotban időszakosan, rendszertelenül fordulhat elő, túlzott aktivitása abnormálisnak tekinthető.

A szenzorimotoros ritmus (SMR) nem a mozgással, hanem a „fizikai jelenlét” érzetével kapcsolható össze, ugyanis ezt az oszcillációt csak nyugalomban lehet mérni. A 12-15 Hertzes frekvenciájú SMR nyugodt fókusz állapotnál aktív, amikor a lehető legkisebb energia-befektetéssel a legnagyobb koncentrációt tudjuk elérni. Növelése szinte minden tréningben előfordul. Az alacsony SMR olykor autizmusra, vagy figyelemzavarra (Attention Deficit Disorder) utal. (A felsoroltakon kívül még többféle hullámot ismer az orvostudomány.)

Az agyhullámok mintázata a különféle tudatállapotokban más és más

Akinek aktív az elméje, annak sekély az alvása – ez akár népi bölcsességként is hangozhat, pedig neurológusok megállapítását idéztük.

A szakemberek úgynevezett alvási orsókat is megfigyelnek. Ha az EEG-n sok ilyen mutatkozik, ezek az illető magas intelligencia hányadosára (IQ) utalnak. Az is jelentőséggel bír, ha a temporális lebeny körül aszimmetria jelenik meg az alvási orsózásban.

Ez is érdekelheti

WEBBeteg logó Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna
Felhasznált források: Semmelweis Egyetem Szenior Akadémia; Komoly Sámuel, Palkovits Miklós: Gyakorlati neurológia és neuranatómia. Medicina Könyvkiadó, Budapest 2012.

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Vashiányos vérszegénység Vashiányos vérszegénység

Mi okozhatja? Melyek a vashiány tünetei? Mennyi a vasszükségletünk?

Legyen a mozgás kortalan! Legyen a mozgás kortalan!

A Magyar Szabadidősport Szövetség ajánlása a szenior korosztálynak. (x)

Homoktövis - Mit érdemes tudnunk...

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) narancssárga bogyótermése elsősorban kiemelkedően magas C-vitamin-tartalmáról ismert, azonban számos egyéb...

A szerelem születésének és...

Emlékszünk még életünk első szerelmére? Vajon kíséri emléke az életünket a mai napig? Ha igen, bizonyos, hogy ő volt az első és örök szerelem...

Alvásproblémák? - Tippek a nyugodt...

Sokan szenvednek alváshiánytól, de kevesen tudják, hogy a helyes alvási higiéné kialakítása mellett akár gyógyszer nélkül is legyőzheti az...

Kielégítő alvás - Kiegyensúlyozott...

Az egészséges élet alappillére a kielégítő alvás. Napjainkban egyre inkább hangsúlyos szerepet kap a megfelelő fekvőhely kialakítása. Ha...

Az egészséges, pihentető alvás...

Amikor az alvás szót halljuk, legtöbbünk a pihentető, nyugodt éjszakai pihenésre gondol, amely testi-lelki regenerációnkat szolgálja. Sokan vannak...

Az alvászavar és típusai

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódáshoz, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi...

Élet alvási apnoeval

Számos esetben az obstruktív, illetve a centrális alvási apnoeval való együttélés szempontjából nagyon fontos, hogy Ön átgondolja saját...

Alvási apnoe - Miért fontos a...

Az alvási apnoét napjainkban súlyos betegségnek tartják, amely a mindennapokra és a párkapcsolatra gyakorolt káros hatása mellett számos...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.