Az érszűkület 4 stádiuma

szerző: Dr. Telegdy Margit, belgyógyász - Oxygen Medical
frissítve:

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mind a betegek valódi életmódváltása. Dr. Telegdy Margit belgyógyász szerint az elhanyagolt érszűkület fekélyhez, infarktushoz és stroke-hoz is vezethet!

Érszűkület - A téma cikkei

5/1 Az érszűkület tünetei és okai
5/2 Az érszűkület 4 stádiuma
5/3 Az alsó végtagi érszűkület szűrése, kivizsgálása
5/4 Az érszűkület kezelése
5/5 Diétás tanácsok érszűkületes betegeknek

Elhanyagolt érszűkület esetén súlyosak a szövődmények

Az érszűkület az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése miatt kialakuló szűkület. A panaszok és a szövődmények gyakran a lábakban jelentkeznek, ugyanakkor az artériák az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük esetén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Mindig generalizált érbetegségről van szó, csak a lánc mindig a leggyengébb pontján szakad el és kialakulnak az aktuális klinikai tünetek.

Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, a stroke kialakulásának. Már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő, akár végzetes kimenetellel.

Felismerése ugyanakkor nehéz, mert a szűkület egy bizonyos fokozatig nem jár panaszokkal, sok beteg a kezdeti tünetekkel sem fordul orvoshoz. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület azonban igen súlyos következményekkel járhat, amelyek kezelése nehéz.

Az érszűkület négy stádiuma

Az alsóvégtagi érszűkületet súlyossága alapján a leggyakrabban használt Fountain stádiumok szerint osztják fel. A beosztás alapján az állapot lehet tünetmentes, a következő stádium a fájdalom nélkül megtett 200 méteres járástávolság, a harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

1. Tünetmentes érszűkület

Eleinte még nincs panasz, ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de az úgynevezett Doppler-vizsgálat még sokszor negatív. A Doppler-ultrahangos vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.

A negatív Doppler-eredmény megnyugtató, mégis a rizikótényezők fennállása esetén már ilyenkor el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon a betegség. Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magasvérnyomás betegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület elkerülése és sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

2. Járáskor jelentkező fájdalom

Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ez a stádium az „intermittáló sántítás”.

Az érszűkület súlyosságát jelzi, hogy milyen távolság megtétele után jelentkezik a fájdalom, ezért a járáspróba az érszűkület kivizsgálásának is fontos módszere. A Fountain-beosztás szerint a 200 méter fontos választóvonal, jelentős korlátozottság esetén már mérlegelendő a műtét.

3. Nyugalomban is jelentkező lábfájás

A harmadik fokozatban a járás már rövid távok megtételekor is fájdalommal jár és már nyugalomban is fennmarad. A fájdalomra jellemző, hogy főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül. Ennek oka, hogy vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.

A harmadik és negyedik stádiumban az érműtét, katéteres értágítás a javasolt kezelés. Az elzáródás elhelyezkedése vagy a beteg állapota miatt a beavatkozás nem mindig lehetséges, erről kivizsgálást követően érsebész tud dönteni. A kezelés meghatározásához először érfestés (angiográfia) elvégzése szükséges.

4. Szövetelhalással járó érszűkület

Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor lábszárfekély, szövetelhalás (gangréna), üszkösödés alakul ki. A cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, ilyen esetben a későn megkezdett kezelés gyakran vezet amputációhoz.

Érszűkület (a kép felső részén)

Életmódváltás és orvosi kontroll

Az életmód-terápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az orvosi, gyógyszeres terápia önmagában nem elég. Tehát nem fog gyógyulni a beteg, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog.

Érelmeszesedés esetén a séta és más könnyű testmozgás elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. A hirtelen kezdett testedzés veszélyes lehet.

Lásd még Az érszűkület és az egyes rizikótényezők kapcsolatáról:

(Oxygen Medical - Dr. Telegdy Margit, belgyógyász)

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Bodócsi Réka

Dr. Bodócsi Réka

Belgyógyász, kardiológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Dancs Tamás

Dr. Dancs Tamás

Kardiológus, Belgyógyász

Budapest

Cikkajánló

Érszűkület
Az érszűkület az érbetegségek egyik leggyakoribb és legveszélyesebb, kezdetben nehezen felismerhető formája. A panaszok legtöbbször a lábakban jelentkeznek, vagy a nyaki erek szűkületét ismerik fel egy vizsgálat során, de ilyenkor legtöbbször az érrendszer egészét és más szerveket is érintő betegségről van szó.