Szív témájú cikkek

Még azok is hallottak az EKG-vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

A lapockafájdalommal az a baj, hogy az okok nem mindig nyilvánvalóak. Ez a tünet lehet egy komoly betegség jele, mint a szívrohamé vagy a tüdőráké, vagy valami egyszerű probléma, mint a rossz alvás vagy testtartás következménye is. Sok más lehetséges oka is lehet a lapockafájdalomnak, az arthritistől az epehólyag-betegségig vagy akár övsömörig. Mit kell tudni, ha fájdalmat tapasztal a lapocka területén, milyen kérdéseket tehet fel az orvos, és milyen teszteket javasolhat?

Az úgynevezett cardiomyopathiák a szívizom betegségei közé sorolhatók. A szívizomzat szerkezetileg és funkciójában károsodik, oka lehet örökletes, de kialakulhat valamilyen külső tényező, alkohol, méreg, fertőzés, koszorúér-betegség következtében is.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

A defibrillátor egy életmentő eszköz, de nem pótolja az újraélesztést. Hogyan működik a szerkezet, és mikor szükséges használni?

Az EKG-vizsgálat során a szív elektromos feszültségváltozását regisztrálják. A vizsgálat nem igényel nagyobb előkészületet és nem terheli meg a szervezetet, nem fájdalmas, ugyanakkor nagyban hozzájárul a szívinfarktus és szívritmuszavarok diagnosztizálásához.

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.