Szív téma

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a halálozások több mint felét. Jó tudni, hogy a megelőzés, vagy időben történő beavatkozás életet menthet. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa azokról a tünetekről beszélt, amelyek okát feltétlenül ki kell vizsgáltatni.

Idősebbek gyakran természetesnek tekintik, ha be-bedobban, kihagy a szívverésük vagy mellkasi fájdalmat tapasztalnak. Holott Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint csak a kivizsgálás döntheti el, hogy nincs-e szívritmuszavar a tünetek hátterében.

A lapockafájdalommal az a baj, hogy az okok nem mindig nyilvánvalóak. Ez a tünet lehet egy komoly betegség jele, mint a szívrohamé vagy a tüdőráké, vagy valami egyszerű probléma, mint a rossz alvás vagy testtartás következménye is. Sok más lehetséges oka is lehet a lapockafájdalomnak, az arthritistől az epehólyag-betegségig vagy akár övsömörig. Mit kell tudni, ha fájdalmat tapasztal a lapocka területén, milyen kérdéseket tehet fel az orvos, és milyen teszteket javasolhat?

Az úgynevezett cardiomyopathiák a szívizom betegségei közé sorolhatók. A szívizomzat szerkezetileg és funkciójában károsodik, oka lehet örökletes, de kialakulhat valamilyen külső tényező, alkohol, méreg, fertőzés, koszorúér-betegség következtében is.

Az akár végzetes kimenetellel járó szívmegállásról leginkább azt gondoljuk, semmilyen előjele nincs. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa azonban olyan amerikai kutatási eredményekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint lehetnek előzetes tünetek.

A szívben levő billentyűk a szelepekhez hasonlóan működnek - egy irányba terelik a vért, bezáródva megakadályozzák annak visszafelé áramlását.

A szívnagyobbodás diagnózissal a páciens gyakran a mellkasi röntgenfelvétel leletét olvasva találkozik először. A mellkasröntgen vizsgálata során a szív árnyéka látható két dimenzióban, ez azonban nem alkalmas a szívnagyság pontos megállapítására.

A percenként mért szívverés számát nevezzük pulzusnak, amely akkor nyugalmi, ha éppen nyugalomban vagyunk, tehát nem mozgunk, nem élünk meg stresszhelyzetet. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa szerint, ha a nyugalmi pulzusszámunk is magas, azt mindenképpen ajánlatos kivizsgáltatni.

A szívritmusunkat számos természetes jelenség is befolyásolhatja, de bizonyos állapotok már kórosnak tekinthetők. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta segít megérteni, mi vezethet a normális szívveréstől a szívritmuszavarig.

A szívünket érintő panaszokkal érdemes időben cselekednünk. Lássuk, mely esetekben jobb orvosi segítséget, véleményt kérni.