Hogyan előzhető meg a hirtelen szívhalál? Szűrés és előjelek
frissítve:
A hirtelen szívhalál legtöbbször kiszámíthatatlan, ráadásul sokszor egészségesnek tűnő sportolóknál következik be. Pánik helyett ismerjük meg azokat a módszereket, amelyekkel megelőzhetjük a tragédiát. A legfontosabb az előjelek és a fokozott kockázatot jelentő állapotok felsimerése.
Hirtelen, de nem előzmények nélküli a szívhalál
A szívizmok összehúzódását és az oxigénnel telített vér sejtekhez juttatását a szív saját ingerképző központjai irányítják. A szív számára az elsődleges ingerképző a szinusz csomó. Az ingerületet speciális szívizomsejtek juttatják tovább a szív minden egyes sejtjéhez. Hirtelen szívhalálnál az elektromos tevékenység zavara miatt (pl. kamrafibrilláció, vagy az ingerületvezetés blokkolódása miatt) hirtelen leállhat a szív pumpaműködése. A szívmegállás több lehetséges kórfolyamat legsúlyosabb szövődménye.
A vérkeringés hirtelen leállása miatt bevezető tünetek nélküli eszméletvesztés következik be. Ilyen esetekben a mielőbbi újraélesztés megkezdése az egyetlen lehetséges segítség, aminek a sikere elsősorban az azt végzők szakmai felkészültségétől függ. A halál bekövetkezte után átlag 4 perccel a sikeresség esélye rohamosan csökken.
A hirtelen szívhalál sokszor bevezető tünetek nélkül, hirtelen eszméletvesztés formájában jelentkezik, azonban minden esetben áll mögötte olyan megbetegedés, amely korábban lehet, hogy csak egészen enyhe tüneteket okozott, vagy teljes panaszmentesség mellett „néma” kórkép formájában állt fenn. Számtalan veleszületett vagy szerzett szívgyógyászati megbetegedés (anatómiai eltérések, billentyűhibák, szívizombetegségek, vezetési zavarok, érbetegségek stb.) végződhetnek a keringés hirtelen leállásával.
Mit tehetünk a hirtelen szívhalál megelőzéséért?
A szívmegállás több okból is gyakran váratlan:
- Egyes szívbetegségek némák, az első jelük gyakran maga a hirtelen szívhalál. Ezek gyakran csak intenzív fizikai megterhelés hatására jelentkeznek. Ez a magyarázat arra, hogy a szívmegállás gyakran sportolás közben következik be.
- Más szívbetegségeknél gyakran hetekkel korábban jelentkezhetnek tünetek, ezek azonban sokszor jelentéktelennek tűnnek. Ilyen pl. a fáradékonyság, a korábbinál gyengébb teljesítőképesség. (Természetesen az ismert, típusos panaszok mellett, mint a terhelés során jelentkező mellkasi, toroktáji - akárcsak enyhe, pár perces - nyomó, szorító jellegű fájdalom, légszomj, szívdobogásérzés.)
- A szívbetegségek megelőzésében fontos az életmód (egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, káros szokások mellőzése), azonban ez nem minden szívbetegségben meghatározó. Egyes szívfejlődési rendellenességek, örökletes szívbetegségek, fertőzéses eredetű gyulladások miatt egészséges életmódot folytató emberek is lehetnek szívbetegek.
Ebből következik, hogy a legfontosabb, amit tehetünk az esetleges rejtett szívbetegségek felismerése szűrővizsgálatokkal. Fontos, hogy különösen akiknél a családban már előfordult hirtelen haláleset, vagy nagyobb fizikai és/vagy pszichés stressz terhelésnek vannak kitéve, időnként akkor is vegyenek részt kardiológiai vizsgálatokon, ha egyébként panaszmentesek.
Ugyanígy fontos felfigyelni a sokszor jelentéktelennek tűnő panaszokra is. Minden panasz fontos lehet, különösen azok, amik pihenésre enyhülnek.
Minden további lépés, mint például az orvosi kezelések, a sportolásra vonatkozó javaslatok, a feltárt kockázatok függvénye, nem határozható meg mindenkire érvényes szabály a hirtelen szívhalál megelőzésére. Ismert, például szívinfarktuson átesett betegek kardiológusukkal egyeztetve folytassák a rehabilitációt, és csak fokozatosan kezdjenek fizikai megterheléssel járó tevékenységekbe.
Szűrési lehetőségek
Az anatómiai eltérések felderítése szívultrahang (echokardiográfia) vizsgálattal történik, az eljárással felismerhetőek például a billentyűhibák, szívizombántalmak (cardiomyopathia).
Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából nyugalmi, terheléses EKG (elektrokardiográfia) vagy Holter-vizsgálat (24 órás EKG) készül.
| Az EKG-görbe előrejelző szerepéről |
| A hirtelen szívhalál hátterében legtöbbször ritmuszavar áll, ami EKG-vizsgálatokkal sok esetben időben felismerhető. Az időnként mindenkinél előforduló korai szívdobbanásra az egészséges szív a hatásokat kompenzálandó gyorsabb és nagyobb összehúzódással válaszol. Ha ez nem így észlelhető, a csökkent turbulencia kóros és veszélyes következményekkel járhat. A hirtelen szívhalál szempontjából az EKG-görbe egyik hullámának, a T-hullámnak az alakja és változása van szoros összefüggésben az életveszélyes szívritmuszavarok kockázatával. (MTI) |
Ezt követően, időben megtehető minden szükséges óvintézkedés a hirtelen szívhalál megelőzése érdekében. A betegségek idejében felfedezve gyógyíthatók, vagy gyógyszeresen, esetleg műtétileg kezelhetők. Szükség esetén életvédő műszerek beültetésével (pacemaker) szívleállás esetén az azonnali újraélesztés műszeres feltétele megteremthető. Ilyenkor a műszerek vagy maguk veszik át a leálló szív működtetését vagy a halálos ritmuszavart vagy vezetési zavart pillanatok alatt, a beteg számára sokszor észrevétlenül megszüntetik, ezzel a beteg életkilátásait, életben maradási esélyeit hatványozottan megnövelik.
(Oxygen Medical - Dr. Marton Anna, belgyógyász, kardiológus, diabetológus)
