• Szívbetegség és sportolás

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Nagy Gabriella, kardiológus

        A sport, a rendszeres mozgás nagyon fontos az egészséges életmód kialakításában, az egészséget megőrző-fejlesztő hatását szerencsére egyre többen ismerik fel.

        Sport és egészség a WEBBetegen

        A rendszeres mozgás jótékony hatása nagyon összetett, a teljesség igénye nélkül a legfontosabb közülük:

        • csökkenthető a vérnyomás, tehát határérték közeli (normál vérnyomás felső határa: 140/90 Hgmm) vagy enyhe magas vérnyomásban évekre elodázhatja a gyógyszeres kezelés bevezetésének szükségességét.
        • testsúlycsökkentő hatású, segít az ideális testsúly megtartásában, a súlyfeleslegtől való megszabadulás pedig mozgás nélkül nehezen kivitelezhető.   
        • kedvezően befolyásolja az anyagcserét (zsír, cukor):
          • az úgynevezett „jó koleszterin” (HDL) szintje emelkedik
          • a  triglicerid szintje csökken
          • javul a glükóztolerancia (a működő izmok cukrot használnak fel, tehát csökken a vércukorszint)
        • hangulatjavító hatású, a depresszió és a szorongás csökkentésének fontos, nem gyógyszeres eszköze.

        szív-érbetegségek legfőbb kockázati tényezői ellen teszünk, ha a rendszeres testmozgást beiktatjuk az életünkbe. Lehet, de nem feltétlenül kell méregdrága fitnesz-wellness központokba menni. Sétálni, gyalogolni, kocogni, futni, tornázni szinte csak elhatározás kérdése. De a legtöbb család rendelkezik kerékpárral is.

        Hirdetés

        Kiindulópont: a semmittevéshez képest minden mozgás jótékony hatású!

        Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés

        Azoknak az embereknek, akik csupán egyféle mozgásformához - például a televízió távirányítójának felemeléséhez - szoktak hozzá, kellően elővigyázatosnak kell lenniük, ha aktívan edzeni kezdenek. Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés

        Egészséges fiatal vagy az idősebb korosztály is (kb. 40 éves korig, feltételezve, hogy az iskolai, ill. munkaalkalmassági, háziorvosi vizsgálatok során a komoly betegség már ismertté vált volna) bizonyos szabályok betartása mellett bátran kezdheti a sportot.

        Melyek ezek a szabályok?

        • fokozatosság: aki korábban nem, vagy alig mozgott, kezdje kis intenzitású, rövid ideig tartó mozgással (pl. napi 1-2 alkalommal  5-10, esetleg 10-15 perc, melyet  hetente növelhet mondjuk 5-10 perccel), és fokozatosan szoktassa a testét a terheléshez
        • a  sport legyen kedvelt mozgásforma (az egészségmegőrzést az egész testet megmozgató dinamikus mozgás szolgálja, pl.: megfelelő intenzitású gyaloglás, kocogás, futás, úszás, kerékpár, tánc, labdajáték stb.)
        • rendszeresség: heti 4-5 nap (ideálisan minden nap)
        • fontos a bemelegítés és a levezetés
        • a mozgás intenzitását célszerű pulzusszámolással meghatározni. Többféle mód lehetséges, a kiszámításra egy viszonylag egyszerű példa: a funkcionális kapacitásnak (220 mínusz az életkor) kb. 60 %-a (növelhető).
        Élsport: Kimutatható a hirtelen szívhalálra utaló hajlam?

        Az elmúlt években történt tragikus sportolói halálesetek kapcsán átfogó szűrőprogram indult, amelynek során eddig kétszáz élsportoló, köztük 133 olimpikon teljes körű kardiológiai és sportélettani kivizsgálására került sor a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központja által két éve életre hívott Semmelweis Híd Projekt keretében. Élsport: Kimutatható a hirtelen szívhalálra utaló hajlam?

        40 éves kor felett mielőtt rendszeres sportolást kezdünk, célszerű orvosi vizsgálaton részt venni, ahol felmérik egészségi állapotunkat, fény derülhet esetleges szív-érrendszeri eltérésre (pl. hypertonia), anyagcsere-eltérésre (pl. cukorbetegség), és a mozgásszervi  állapot felmérése is megtörténik.

        Egyidejűleg tisztázható, hogy milyen további vizsgálat szükséges, és milyen  sporttevékenység végezhető.

        Szívbetegség és sportolás

        A szív- és érrendszeri eltérés vagy betegség esetén is lehet sportolni, természetesen ez esetben a "mit?, mennyit?" kérdések pontos körvonalazása szükséges.

        Ha valaki panaszmentes, de a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül egy vagy több kimutatható (magas vérnyomás, emelkedett vérzsír, emelkedett vércukor stb.), az érbetegség jelenléte vagy kizárása érdekében kardiológiai szakvizsgálat (EKG, terheléses EKG, szívultrahang-vizsgálat) szükséges, ahol a további teendők meghatározása mellett, a terhelés eredménye alapján, a terhelés mértékére is adnak felvilágosítást.

        A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál

        A hirtelen szívhalált szenvedők számára a leghatékonyabb segítség az újraélesztés mielőbbi megkezdése, a mentők értesítése és a defibrillátor alkalmazása. A szívinfarktus és a hirtelen szívhalál

        Ha valaki ismert koszorúérbeteg (pl. akár korábban szívinfarktuson esett át), de az állapota stabil, azaz nincsenek anginái, nincs szívelégtelenségi tünete, rendszeresen szedi gyógyszereit, és részt vesz az előírt állapotellenőrző vizsgálatokon, a terheléses vizsgálat alapján megállapított határokon belül sportolhat (erről a kardiológusa részletes felvilágosítást tud adni).

        A szervezet jelzőrendszere elég jó,  hiszen az elfáradás, a levegő elfogyása, esetleg mellkasi fájdalom kezdete időben „megálljt!” parancsol.

        Ha a szív- és érrendszeri betegnek különböző mértékű panaszai, tünetei vannak, nyilván kevesebbet, de valamennyit szinte minden beteg mozoghat. Hogy mennyit, arra vonatkozóan az echocardiographia (bal kamrai teljesítőképesség mérhető), az EKG monitorozás, a Holter vizsgálat (a veszélyes ritmuszavarok kiszűrése) és a terheléses vizsgálat alapján a kardiológus javaslatot tesz.

        Ha a szívbeteg kórelőzményében  veszélyes szívritmuszavar szerepel, ha a bal kamra funkciója rossz (szívultrahang kapcsán a bal kamra teljesítőképességét mutató paraméter (EF) kisebb mint 40 %), úgy számára  egyénileg  összeállított mozgás, gyógytornász, esetleg orvos által felügyelt mozgás javasolható.

        Tilos kondicionáló jelleggel sportolni heveny, lázas állapotokban, szívelégtelenség állapotában, gyakori anginák, ritmuszavarok idején, illetve olyan szívhibák (pl.: súlyos aortabillentyű-szűkület, hypertrophiás cardiomyopathia) esetében, amelyeknél a kezelőorvos erre külön fel is hívja a figyelmet.

        Ha sportolás közben valakinél mellkasi fájdalom, indokolatlan mértékű fulladás, szédülés, ájulásszerű érzés lép fel, függessze fel a mozgást, és haladéktalanul forduljon orvoshoz. A probléma tisztázásáig függessze fel a sporttevékenységet!

        Gyakoribb a hirtelen szívhalál az élsportolók között, mint hitték

        Noha számos élvonalbeli sportoló tragikus haláláról tudósított az elmúlt években a világsajtó, amerikai kutatók megállapították, hogy a megfeszített sportteljesítmények elérése még annál is többször okoz hirtelen szívhalált, mint ahogy eddig hitték a szakemberek. Gyakoribb a hirtelen szívhalál az élsportolók között, mint hitték

        Dr. Nagy Gabriella, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Nagy Gabriella, kardiológus

         
        Módosítva: 2016.10.19 21:05, Megjelenés: 2016.10.19 21:05
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Érdemes mesélni!

        Érdemes mesélni!

        Szponzorált tartalom

        A meseolvasásnak számos jótékony hatása van. Olvassunk mesét gyermekünknek!

        Psoriasis

        Psoriasis

        K. M.

        Pikkelysömöröm van, hogy lesz párom? Hogy merjek így szexelni?

        Eisenmenger-szindróma

        Az Eisenmenger-szindróma a ve­leszületett szívbetegségekhez köthető tüdőartériás hipertónia ritkán előforduló legsúlyosabb formája. Leggyakrabban a jobb és bal szívfél közötti sövényhiány áll a háttérben, de a kis és nagy vérkör erei közötti rendellenes összeköttetés vagy komplex veleszületett szívfejlődési hiba is okozhatja.

        Brugada-szindróma - Hirtelen szívhalálhoz vezethet

        A Brugada-szindróma egy olyan ritka, öröklődő elektromos eltérés a szívben, amely jellegzetes EKG-elváltozást okoz nyugalomban vagy speciális gyógyszeres provokációs tesztre és emelkedett hirtelen halál kockázattal jár kimutatható strukturális eltérés nélkül.

        Figyelmeztető jelek: mikor gondoljon szívbetegségre cukorbetegként?

        Cukorbetegeknél a szívbetegség kialakulásának kockázata fokozott: a diabéteszben szenvedőknél 2-4-szer nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedés miatti halálozásnak, mint a nem cukorbetegeknél.

        A szívfejlődési rendellenességekről

        A veleszületett szívfejlődési rendellenességek a relatíve gyakori fejlődési rendellenességek közé tartoznak. Az élveszületések körülbelül 1 százalékában fordulnak elő. Súlyosságukat, összetettségüket tekintve igen különbözőek lehetnek.

        Diabétesz és szívbetegség

        Cukorbetegség esetén nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulásának, ezért a diabéteszes betegeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a megelőzésre.

        Szívbaj kezelése az ideggyógyászaton?

        A szívbetegség a felnőttek fő haláloka szerte a világon, így hazánkban is. Nem véletlen hát, hogy naponta érkeznek hírek a kardiológia területéről a fogyasztott étel, gyógyszer, az életmód: a mozgás/fizikai aktivitás, a gének (a felsorolás még hosszan folytatható) szerepéről, arról, miként okozhatják vagy előzhetik meg a (szív)bajt. Ám azt eddig kevesen feltételezték, hogy a keringés egészségét vizsgálók és az idegtudományok képviselői közös kutatásba foghatnának.

        Miért veszélyes a nőkre az alváshiány?

        A napi hét óránál kevesebb alvás hosszú távon - szó szerint - szívügyünkké válhat - ám a szívbetegség kialakulásának kockázata csak a nőket érinti, a férfiakat alig.

        A fiú, akinek a mellkasán kívül van a szíve

        A négyéves kínai Zhang Weiyuan ún. Cantrell-pentalogiával született. Ez azt jelenti, hogy a szívét sem izmok, sem a szegycsont nem védi, csak a bőr fedi. A betegség igen ritka, egymillió születésből körülbelül öt ilyen eset fordul elő.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.