Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Mit tehetünk laikusként, ha környezetünkben, szeretteink körében valaki az öngyilkosságot fontolgatja?

A WEBBeteg elkötelezett a segítségnyújtás és a tájékoztatás mellett. Oldalunkon számos cikket talál az öngyilkossággal kapcsolatban, azonban a téma mellett nem lehet elmenni, hiszen bár a kilencvenes évektől fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott, a KSH legfrissebb adatai szerint 2020-ban ismét jelentősen emelkedett a szándékos önártalom miatt bekövetkezett halálozások száma hazánkban. Európában csak Litvániában, Lettországban és Szlovéniában vetnek többen véget az életüknek, mint Magyarországon. Bár az elmúlt években kifejezetten javult az elérhető magyar lelkisegély szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetősége, a segítségnyújtás mégis a közvetlen környezetünkben kezdődik. Ebben a cikkben praktikus tanácsokat, gyakorlatias gondolatokat igyekszünk összegyűjteni azzal kapcsolatban, hogy mit tehet valaki laikusként, vagy éppen ön, ha környezetében, szerettei körében valaki az öngyilkosságot fontolgatja.

Az öngyilkosság megelőzhető!

Az öngyilkosság egy folyamat eredménye. Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szociokulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője is lehet, de feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai tényezők megléte is. Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról, és a legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi is a szándékát a környezete felé. Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek. Nagyon fontos, hogy az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni. A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával a tettét illetően és igyekszik akár rejtetten segítséget kérni, melyeket, ha felfog és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető.

Az öngyilkosságot megelőző állapot

Az öngyilkosságot megelőző állapotot preszuicidális szindrómának nevezzük. Szakaszai:

1. Fokozódó, dinamikus beszűkülés, aminek során az érintett az életének csak a negatív dolgait veszi észre, az adott problémájára ,,fókuszál", a múlt pozitív élményei jelentőségüket vesztik számára, a külvilági kapcsolatait pedig elkezdi leépíteni.

2. Agresszivitása gátolt, befelé fordul: már nem okol, nem vádol senkit, nem keres bűnbakot magán kívül. Ám az önvádlása kifejezetten erős.

3. Egyfajta fantáziavilágba menekül: jellemző lehet ravatal, síró hozzátartozók, és a saját temetésének egyre gyakoribb, hosszas elképzelése.

Az öngyilkosságot megelőző időszakban egyre konkrétabbá válik a tett elkövetésének módja, miközben teszteli környezetét, megjelenhetnek a: ha én követném el, így és így tenném..., ha én nem lennék, minden megoldódna... típusú gondolatmenetek. Miközben készülni kezd az öngyilkosságra: búcsúlevelet vagy végrendeletet ír, gyógyszereket szerez be vagy fegyvert, kötelet stb. vásárol.

Hogyan bánjunk a krízisben lévőkkel? Milyen legyen az attitűdünk? Mit kell és mit nem szabad tenni a krízisben vagy öngyilkossági veszélyben lévő személyekkel?

Általánosságban elmondható, hogy kerüljük a túlzottan ítélkező, vagy védekező, visszautasító reakciókat. Érdemes lehet úgy értékelni az illető felénk irányuló kommunikációját, mint egyfajta átmeneti állapotot, ne vegyük magunkra a kritikát.

Az érzelmileg megterhelő helyzetekben is az őszinte, együttérző és odaforduló attitűd a kifizetődő, figyelem és bátorítás szükséges. Próbáljuk biztatni az ismerősünket, hogy az általa átélt élményekhez fűződő gondolatait, érzéseit és a cselekedeteit válassza szét egymástól, ezzel perspektívát kínálva.

Nem szabad sürgetni, kerüljük a „szedd össze magad”, „ igyekezz”, „tedd túl magad rajta” jellegű kijelentéseket, mert ezek bagatellizálóan hathatnak, kevéssé empatikusak. Ezáltal méginkább erősíthetjük az „engem senki sem ért meg” „jobb lesz nélkülem” típusú téves gondolatokat, fokozva a beszűkült állapotot. Ne adjunk tanácsot: például „menj szabadságra”, „vizsgáltasd ki magad” stb.

Nem szabad kétségbe vonni az illető érzéseit, élményeit, akár téves eszméit sem. Illetve nem szabad azt állítani, hogy már a javulás útjára lépett, mielőtt az valóban bekövetkezett volna.

Semmiképpen se fogalmazzunk meg irreális, elérhetetlen célokat a jövőre nézve.

Mit fejezzünk ki mindenképp: Fogadjuk el ismerősünket, szerettünket olyannak amilyen, legyünk kívácsiak és próbáljuk megérteni a kiváltó okokat, lehetőleg ítélkezésmentesen. Támogassuk a rövid távú tervezését. Segítsünk összeállítani egy „segítők listáját”, és vegyük sorra a segítségnyújtás egyéb „pilléreit", ezáltal megnyerhetjük az együttműködésnek, az életnek.

Gyakori tévhitek

Sokakban él az a tévhit, hogyha beszélünk az öngyilkosságról, vagy egyenesen rákérdezünk az öngyilkossági szándékra, akár ötletet is adhatunk valakinek, hogy megtegye. A segítő szakmában dolgozóknak tanítják, hogy a krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, szándékra, mert ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót. A kimondott szó struktúrát ad a belső káosznak, így válhat a belső monológ megoszthatóvá, egy dialógus alapjává. Elmondható tehát, hogy nem kell tartanunk attól, hogy beszéljünk az öngyilkosságról.

Sokan úgy gondolják, hogy aki túlélt egy öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja. Ez tévhit. Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között sokkal nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban.

Talán önben is felmerült, hogy az öngyilkosság végigkísérheti az egész életet és az érintett egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni. Ez szintén egy tévhit. A lelki érzékenységnek (úgynevezett vulnerábilitásnak) vannak periódusai, amelyek krízisállapotokban jelentkezhetnek, de ezekben egy hatékony intervenció csökkenti az öngyilkossági rizikót.

Az öngyilkosság megelőzésében – a kívánatos társadalmi, gazdasági változások, politikai intézkedések, szemléletváltozás mellett – nagyon nagy szerepe van a megfelelő megelőző szolgáltatások működésének, másrészt az öngyilkossági veszély korai felismerésének, illetve az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett csoportokkal való fokozott törődésnek.

Megelőző szolgáltatások

Krízishelyzetben nem vagyunk képességeink teljes birtokában, ezért nem szabad ilyenkor döntéseket hozni. Hazánkban számos elérhető telefonos lelkisegély-szolgálat működik sikerrel, mivel krízis esetén a legjobb, amit tehet, hogy egy külső szemlélővel átbeszéli mindazt, ami foglalkoztatja. Ezek jellemzően anonim módon és ingyenesen hívható telefonszámok, ahol jól kiképzett segítők látják el az éjjel-nappali szolgálatot. A névtelenség természetesen nem információhiányt vagy személytelenséget jelent, hiszen az élettörténeti adatok ismerete, a jelen érzelmi válsághelyzethez vezető dinamikai, kontextuális, kapcsolati és pszichológiai tényezők feltérképezése elengedhetetlen feltétele a segítségnyújtásnak. Gyakorlati tapasztalat egyébként az is, hogy krízishívások esetén a hívók gyakran bemutatkoznak, sőt lakóhelyüket is megjelölik.

Ha ön, vagy a környezetében valaki krízisben van, hívja, vagy ajánlja az alábbi ingyenesen hívható telefonszolgálatok egyikét:

Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok: 116-123 Éjjel-nappal, mobilról és vezetékes telefonról is hívható.

Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat (Ingyenes) 06-80-505-503, 18 órától 6 óráig, csak vezetékes telefonról hívható.

Meleg Háttér Telefonszolgálat (Ingyenes) 137-37 vezetékesről és mobilról is hívható. Minden nap este 6 és 11 közt.

HIV-vonal HIV-pozitívoknak (Normál tarifával hívható) 06-70-94-97-666 vezetékesről vagy mobilról. Éjjel-nappal.

Kék vonal gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat (Ingyenes) 116-111 Éjjel-nappal, csak vezetékes telefonról hívható.

NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyerekeknek telefonszolgálat. 06-80-505-101 vezetékesről, ingyenesen hívható. (06-1) 267-4900 mobilról vagy vezetékesről is hívható, normál tarifával. Szerda kivételével este 6-tól 10-ig.

Délután telefonszolgálat: lelkisegély időseknek. (Vonalas telefonról ingyenes.) 06-80-200-866 Este 6-9-ig.

Ifjúsági Lelki Elsősegély (Ingyenes) 137-00 Hétfőtől szombatig 9-21 óra között vezetékes számról és 30-as mobiltelefonról hívható.

EMMA vonal: szüléshez, kismamasághoz kapcsolódó problémákra szakosodott segélyvonal 06 80 414 565 Minden hétköznap 10-12 és este 21-23 óra között. E-mail: [email protected]

Bár külföldön olyan szolgálatok is működnek, ahol hívásra a krízisbe került otthonába mennek ki a segítők, s ott segítő beszélgetés, krízisintervenció formájában nyújtanak segítséget, hazánkban ez nem elterjedt. Ha úgy látja viszont, hogy valaki bajban, krízisben van, hívja a 112-t, a mentőszolgálatot. Javasolt lehet az is, ha ön kerül az elsődleges segítő szerepébe, és észleli a szuicid krízist – például anonim internetes oldalon, chatszobákon keresztül –, akkor a beszélgetés során a megértő, segítő attitűd mellett kérjen az érintett személytől olyan adatokat, ami alapján a személy vagy a tartózkodási helye beazonosíthatóvá válik, és haladéktalanul hívja a 112-t.

Próbálja a lelkisegély szolgálatok felé terelni az érintettet, hisz a telefonbeszélgetés már közvetlenebb a chatnél, a felkészült segítők könnyebben irányítják mentálegészségügyi ellátásba a krízisben lévőt.

Ha ismeri az érintett személy háziorvosát, bármely hozzátartozóját, érdemes lehet őket is értesíteni a gyanújelekről, inkább egy „felesleges figyelemfelhívás”, mint egy elmulasztott.

Több országban kiképezik a rendőröket, fodrászokat, panaszirodákban dolgozókat az öngyilkosság szempontjából veszélyeztetett személyek felismerésére, a velük való bánásmódra, teendőkre is, ez hazánkban szélesebb körben szintén a hatékony prevenciót szolgálhatná.

Tovább

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

  • Csürke József, Vörös Viktor, Osváth Péter, Árkovits Amaryl: Mindennapi kríziseink, Oriold és társai Kiadó 2014

  • Szabóné Kármán Judit: Családgondozás és krízisprevenció, Medicina 2004

  • onlinepszichologus.net

  • ksh.hu

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

MR-vizsgálat MR-vizsgálat

Mit lehet vizsgálni MR segítségével? Hogyan kell felkészülni a vizsgálatra?

Teltház van a gyermekpszichiátrián...

Teltházzal működik a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia. Idén a 2019-es, vagyis COVID előtti őszi időszakhoz...

Hogyan előzhetjük meg az...

Az önismeret, a tudatos jelenlét mellett az egyik legfontosabb a megelőzésben az öngondoskodás és az önegyüttérzés. Az önmagunkkal kapcsolatos...

Az öngyilkosságra készülők...

Minden krízishelyzetbe jutott ember leadja a figyelmeztető jelzést a környezetének, hogy bajban, rossz mentális állapotban van. Ennek egyik formája a...

Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel...

Hazánkban sajnálatos módon kiugróan magas az öngyilkosságok száma. Ismerjük fel az árulkodó jeleket és szükség esetén segítsünk bajba jutott...

Öngyilkosság - A sötétbe vivő út

A pszichiátria egyik legproblematikusabb területe az öngyilkosság. Nem önálló betegség, mégis talán az egyetlen olyan pszichiátriai vonatkozású...

Öngyilkossági szerződés

Az öngyilkosságnak ez a formája általában 2-3 embert érint, akik együtt, vagy külön helyszínen, de azonos időben halnak meg. A szerződő felek...

Öngyilkosság - Megakadályozható...

Ismeretes, hogy Magyarország a befejezett öngyilkosságok területén mindig előkelő helyen állt, bár az elmúlt 20 évben a statisztika javult. Ettől...

Folyamatos felügyelet szükséges

Az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indított kártérítési perek egyik típusügye az olyan öngyilkossági eset, ami a beteg pszichiátrián...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.