Hogyan okozhat zavart a stressz a menstruációs ciklusban?

Cikkünkben azt a kérdést járjuk körül, hogy hogyan befolyásolhatja a stressz a menstruációs ciklust.

A stressz lehet akut vagy krónikus és befolyásolhatja mind a testi, mind a lelki egészséget. A krónikus stressz változásokat idézhet elő a menstruációs ciklusban, például rendszertelenné teheti azt, vagy a vérzés erősebb és fájdalmas lehet miatta.

Az egészséges életmód rendszeres testmozgással, elegendő, pihentető alvással és önmagunkra való odafigyeléssel, tudatossággal segíthet csökkenteni a minket érő stressz káros hatásait. Ha úgy érzi, hogy a stressz kihatással van a munkájára és a magánéletére, javasolt pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kérni abban, hogy megtanulja kezelni, oldani azt, hatékonyabban megküzdeni vele.

Mindenkit érnek stresszhatások. A stressz nem feltétlenül rossz, hiszen létezik pozitív stressz is, az úgynevezett eustressz, utóbbinak tekinthető például egy normál intenzitású edzés is, ami természetesen előnyös az egészségre, de a pozitív stresszorok közé tartozhat például az is, ha új munkahelyre kerülünk és ez pozitív érzéseket generál bennünk, házasságra kerül sor, vásárolunk egy lakást, gyereket vállalunk, költözünk, nyaralni indulunk vagy új hobbit sajátítunk el.

A menstruációs zavar kapcsán azonban a negatív stresszről beszélünk, amely az érzelmi, fizikai, szociális és kulturális környezet negatív változásaira (pl. túl nagy iskolai vagy munkahelyi elvárások, családi konfliktus vagy egy szeretett személy elvesztése) adott pszichés és fizikai reakciót jelenti. Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a különböző stresszorok (stresszt kiváltó tényezők) a stresszhatás időpontjának függvényében megváltoztathatják a menstruációs ciklust.

Az extrém, illetve traumatikus szituációk, mint például háború vagy kényszerű migráció fiatalkorban, gyakran okozhatnak olyan zavarokat, mint például fájdalmas menstruáció, erős vérzés vagy amenorrhea (a menstruáció kimaradása). Azt is leírták, hogy a fiatal életkorban elszenvedett éhezés a petefészkek korai kimerüléséhez, illetve korai menopauzához vezethet. Fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás premenstruációs szindrómát (PMS) és premenstruációs diszfóriás zavart (PMDD) okozhat.

A COVID-19 pandémia alatt is feljegyezték, hogy sok nő tapasztalt a stressz hatására változást a ciklusában: ritka, rendszertelen, erős vagy túl hosszú ideig tartó vérzést.

Milyen mechanizmusok útján befolyásolja a stressz a menstruációs ciklust?

A stressz aktiválja a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt, aminek következtében a kortizol (melyet sokan stresszhormonnak is hívnak) és a kortikotropinfelszabadító hormon (CRH) (mely a kortizoltermelést stimulálja) szintje emelkedik. A CRH és a kortizol magas szintje mellett a nemi hormonok termelése csökken, ami hatással van a peteérésre, az akár el is maradhat (anovuláció) és ezen keresztül amenorrheához vezethet.

A stressz rendszertelenné is teheti a ciklust

Nagyobb stressz rendszertelenné is teheti a ciklust, ennek tekintetében azonban nincs egységes összefüggés a stressz és a ciklus hossza között, ugyanis egy nagyobb stresszhatás következtében a menstruációs ciklus rövidebb, de hosszabb is lehet a szokásosnál.

A stressz hatására erősebb lehet a vérzés

Van, akinél a nagymértékű stressz erősebbé teheti a menstruációs vérzést, és úgy tűnik, hogy ebből a szempontból a stresszor típusának is van jelentősége. A COVID-19 pandémia kapcsán például a menstruációnak ezen zavarát tapasztalták sokan, de a sportolók körében is gyakori panasz ez a periódussal összefüggésben. A vizsgadrukk azonban az eddigi tanulmányok alapján nem tűnik úgy, hogy erősebb menstruációt okozna.

Ebből is látszik, hogy a különféle stresszfaktorok is eltérően befolyásolják a női ciklust, mindamellett, hogy a nők szervezete egyénenként is különböző módon reagál magára a stresszre.

A stressz fokozhatja a menstruációs fájdalmakat

Annak, aki stresszes életet él, általánosságban is alacsonyabb a fájdalomküszöbe. Erős fájdalommal járó menstruáció (dismenorrhea) gyakran jelentkezik azok körében, akik több stressznek vannak kitéve. Felmérések szerint a menstruációnak ez a fajta zavara is függ a stresszor típusától. A jelentős terhelés ellenére a sportoló nők kevesebb esetben számolnak be menstruációt kísérő erős alhasi görcsökről.

Az sem mindegy, hogy mikor éri a stresszhatás

Az, hogy egy nőnél pontosan milyen következményei lesznek a stressznek, részben attól is függ, hogy az a ciklus melyik szakaszában érte. Egy tanulmány szerint, azok a nők, akiket a follikuláris fázisban (ami a menstruáció első napjától a peteérésig tart) éri nagyobb stresszhatás, ritkábban esnek teherbe, mint azok, akik ezt az időszakot nyugalomban élik meg. Ennek oka az, hogy a stressz arra ösztönzi a szervezetet, hogy késleltesse vagy elnyomja a peteérést, ezzel a szervezet kvázi erőforrást takarít meg az igénybe vevő időszakban.

Mikor forduljon orvoshoz?

Keresse fel orvosát, ha:

• több mint három hónapja nem menstruál
• úgy érzi, hogy a stressz kihatással van fizikai és mentális egészségére
• menstruációs zavart tapasztal: például rendszertelen ciklust, túl erős vagy túl gyenge vérzést, vagy erős fájdalmat
• jelentős hangulatingadozásai vannak
• evászavarral vagy
• alvászavarral küzd.

Mit tehet a stressz ellen?

A tartós vagy nagymértékű stresszt, a hosszabb ideje fennálló hangulati vagy alvászavart, a krónikus testi fájdalmat mindig komolyan kell venni, és a mielőbbi megoldás érdekében szakemberhez fordulni.

Rendszeres testmozgással, elegendő, pihentető alvással, a szociális kapcsoltok ápolásával, a szervezete jelzéseire való odafigyeléssel, relaxációs és egyéb stresszoldási technikákkal sokat tehet a stressz káros hatásainak elkerülése érdekében. A ciklushoz kötődően szorongásra hajlamos nők közül többen számoltak be panaszaik enyhüléséről magnézium szedése mellett (bár a részleteket illetően még további vizsgálatok szükségesek), ami ráadásul a görcsök enyhítésében is segíthet. Mielőtt magnéziumkészítmény szedésébe kezd, konzultáljon orvosával, ugyanis ez az ásványi anyag is túladagolható. A cél tehát az, hogy a szervezet magnéziumszükséglete biztosítva legyen, hiszen ha nem áll fenn hiányállapot, akkor kisebb az esélye az említett panaszok jelentkezésének.

A PMS-sel vagy annak súlyosabb formájával, a PMDD-vel küzdőknek segíthet a kognitív viselkedésterápia, hormonterápia vagy antidepresszáns gyógyszer szedése, melyekkel a ciklushoz kötődő hangulatingadozások megszüntethetők.

Ezek is érdekelhetik

• Relaxáció a hétköznapokban - Az autogén tréning módszere és alkalmazása
• Gyors stresszoldási technikák – Hogyan kezeljük hatékonyan a stresszt?
• A premenstruációs szindróma megelőzése

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Kann Stress deine Periode beeinflussen? (Clue)
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos