• Szédülés téma

        WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus
        Szédülés
        A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.
        WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
        Szédülés
        Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.
        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
        Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy székből vagy ágyból történő felkelés hatására hirtelen elsötétül a világ, amit legtöbbször szédülés kísér. Ez az állapot az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely során az agyi (és egyéb) szervek keringési elégtelensége alakul ki a hirtelen vérnyomásesés következtében.
        WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus
        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.
        WEBBeteg - Dr. Bessenyei Mónika, neurológus
        A szédüléses panaszok sok esetben vagy a belső fülben lévő egyensúlyozó szerv fokozott érzékenysége, működészavara, vagy pedig a nyaki gerinc melletti izomzat fokozott tónusa (görcse, merevsége) miatt alakulnak ki.
        WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
        A legtöbb embernél kialakulhat időnként szabálytalan szívverés, ilyenkor érezhetjük úgy, hogy szívünk egy ütést kihagyott vagy összevissza ver. Az arrhythmiák általában veszélytelenek, de vannak olyan formái, amik súlyos tüneteket okozhatnak, sőt néha az életet veszélyeztethetik.
        WEBBeteg - Cs. K., fordító, Lektorálta: Dr. Árki Ildikó, háziorvos
        A felső ívjárat dehiszcencia szindróma vagy röviden SCDS (superior canal dehiscence syndrome, helytelenül felső ívjárat kifakadási szindróma néven is emlegetik) olyan ritka rendellenesség, mely egyensúlyzavarral és halláskárosodással jár. Az elnevezés arra utal, hogy a betegségben szenvedők belső fülében a felső félkörös ívjáratokat fedő csont lyukas vagy elvékonyodott.
        WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
        A vertigo a szédülés latin neve. Orvosi fogalomként a szédülés alatt vagy a forgó jellegű látási élményt értjük, mikor a környező tárgyak mintha elmozdulnának és körbe járnának, vagy mikor a beteg nem tudja megtartani az egyensúlyát, mert nem érzékeli, hol van a fenn és a lent.
        Kardioközpont - Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-sepcialista
        Bár a magas vérnyomásnak jellemzően nincsenek kifejezett tünetei, néhány esetben akár különösnek tűnő jelenségek hátterében is állhat vérnyomásprobléma. Dr. Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája a szemet érintő gondokról és a szédülésről, ájulásról beszélt.
        Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta
        A szívritmuszavarnak összességében két fő formája van: vagy túl gyorsan, vagy túl lassan ver a szív. A szakértők pedig nemcsak aszerint osztályozzák a szívritmuszavart, hogy honnan ered, de a szívverés sebessége alapján is. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a tachycardiáról beszélt, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt.
        A lista folytatódik a következő oldalon, kérjük lapozzon!