A vertigo - A szédülés típusai és okai
A vertigo a szédülés latin neve. Orvosi fogalomként a szédülés alatt vagy a forgó jellegű látási élményt értjük, mikor a környező tárgyak mintha elmozdulnának és körbe járnának, vagy mikor a beteg nem tudja megtartani az egyensúlyát, mert nem érzékeli, hol van a fenn és a lent.
A betegek gyakran szédülésnek neveznek sok más érzést: bizonytalan rosszulléteket, zavart a gondolkodásban. Szédüléssel jár a magas vagy alacsony vérnyomás, a vérszegénység, egyes szívritmus zavar is. Ezért is használjuk a latin vertigot a szigorú orvosi vonatkozásban vett szédülésre.
A vertigo okai: centrális és perifériás
A centrális vertigo oka az agyban található. Súlyos esetben ez lehet stroke, agydaganat, SM is, de gyakori az idült agy keringési elégtelenség is.
A perifériás vertigo oka a belső fülben kialakult kóros folyamat, vagy az innen kilépő vesztibuláris ideg különböző megbetegedése vagy kompressziója a belső fültől a nyaki gerincben történő kilépéséig.
Tudjon meg többet! Szédülés felálláskor - Az ortosztatikus hipotónia
A belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv betegségei gyakoriak és első sorban a fiatalokat érintik. Egy részük vírusos vagy bakteriális eredetű (pl. Neuronitisvestibularis), de a gyakori a BPPV (benignus paroxysmalis positionalis vertigo) mögött nem áll kóros folyamat. Az egyensúlyszerv kristályainak rendellenessége bizonyos fejhelyzetben vált ki szédülést és szemtekerezgést (nystagmus). A diagnózishoz egy bizonyos Dix-Hallpike-manővert alkalmaznak.
Említést érdemel még a Meniere-szindróma, ami rohamokban jelentkező, visszatérő vertigoval jár, amit egyoldali halláskiesés kísér.
Miközben a perifériás verigo sokkal hevenyebb szédüléssel jár, amit gyakran kísér hányás, a mögötte álló kórképek nem igényelnek azonnali ellátást, mert nem életveszélyesek.
Sürgősségi ellátást a stroke igényel, ezért a hevenyen kialakult szédülésnél, ha ezt nem magyarázza magas vérnyomás, sürgős orvosi vizsgálat indokolt lehet.
Olvasson tovább Gyakorlatok a szédülés mérséklésére: vestibularis torna
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus
