• Mit tehetek szédülés esetén?

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva neurológus és gyermekneurológus szakorvos

        A szédülés gyakori panasz, gyakorlatilag minden életkorban előfordulhat. Számtalan oka lehet, ám nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a kiváltó októl, a beteg életkorától, egyéb betegségeitől függően.

        Mi okozhat szédülést?

        A szédülés oka lehet centrális (vagyis az agy valamely rendellenességére visszavezethető), vagy lehet perifériás (ezt a belső fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv vagy a nyaki gerinc megbetegedése okozza), továbbá állhat belgyógyászati betegség is mögötte. Emellett szédülést okozhatnak olyan hétköznapi állapotok, tevékenységek is, amelyek egyáltalán nem köthetők betegséghez (pl. utazás közben jelentkező szédülés, várandósság). A szédülés kialakulhat hirtelen, nagyon heveny formában, járásképtelenséget okozva, és jelentkezhet fokozatosan is.

        Mi a teendő a tünetek megjelenésekor?

        A hevenyen kialakult, forgó jellegű, hányással kísért szédülés mögött nem törvényszerű, hogy súlyos betegség áll, ám ennek ellenére orvosi kivizsgálása indokolt, bár fiatal beteg esetében nem kell azonnal mentőt hívni. Ha van otthon eszköz, érdemes vérnyomást és vércukorszintet mérni, jó eredmények esetében lepihenni. Ha a heveny forgó jellegű szédülés a pihenéstől nem csökken, érdemes értesíteni a családorvost, aki a vizsgálatot követőn eldönti a további teendőket.

        Hirdetés

        Heveny forgó szédülés okai lehetnek:

        • a Benignus Paroxysmalis Vertigo (BPV): a fülben elhelyezkedő egyensúlyszerv zavara okozza a panaszokat. Ennek diagnosztizálása neurológus feladata. Speciális gyógytornával, manuális terápiával a beteg panaszmentessé válhat.
        • a Meniére-betegség: visszatérő heveny szédüléses és fülzúgásos rohamok jelentkeznek. A rohamokban jelentkező szédülés és egyensúlyzavar 2-4 órát át tart, de neurológus által felírt gyógyszer szedése mellett a szédüléses rohamok visszatérése kivédhető.
        • a neuronitis vestibularis: vírusos gyulladás következménye, és bár hirtelen fellépő tünetekkel jár, néhány hét alatt meggyógyul. A betegnek pihenést szoktunk javasolni.

        Az idült, állandósult egyensúlyzavar fokozatosan alakul ki, nem okoz járásképtelenséget. Gyakran fordul elő, hogy a szédülés a fej vagy nyak bizonyos pozíciójában jelentkezik.

        A tartós szédülés okai

        Annak ellenére, hogy ez a típusú szédülés nem okoz hirtelen, szembetűnő tüneteket, súlyos kórkép is állhat mögötte.

        Ha az iránytalan szédülés 50 évnél idősebb, magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvedő embernél jelentkezik, akkor mindenképp hívjon mentőt vagy forduljon segítségért az orvosi ügyelethez.

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus szakorvos

        Módosítva: 2017.10.29 14:55, Megjelenés: 2017.10.29 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Férfiegészség

        Férfiegészség

        Balogh Mária, újságíró

        A férfiak szív- és érrendszeri betegségei megelőzhetők lehetnének.

        Fejfájások elterjedtsége

        Fejfájások elterjedtsége

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Melyek a legjelentősebb fejfájástípusok? Cikkünkből kiderül.

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

        Hogyan kezeljük a szédülést?

        A szédülés fokozza a sérülések és balesetek kockázatát, kezeletlen szédülés esetén pedig egy esetleges súlyosabb, veszélyes betegség is a háttérben maradhat. Éppen ezért a visszatérő szédülés orvosi kivizsgálást és kezelést igényel.

        A szédülés típusai és lehetséges okai

        A szédülést számos ártalmatlan ok és veszélyes betegség is okozhatja. A panaszok pontos megfigyelése, a szédülés jellege azonban rendszerint segít eldönteni, hogy a háttérben vérnyomásprobléma, valamilyen idegrendszeri rendellenesség, daganatos elváltozás vagy a fül megbetegedése áll-e.

        A szédülés kivizsgálási módszerei

        A szédülésnek számtalan oka lehet, nem mindig jelent betegséget, és a teendők is nagyon eltérnek a beteg életkorától, betegségeitől függően. A szédülés kivizsgálásának menete függ attól, hogy a szédülés hevenyen vagy fokozatosan alakult ki, valamint forgó jellegű vagy iránytalan.

        Szédülés - Mikor forduljon orvoshoz?

        Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.

        Milyen okai lehetnek a szédülésnek?

        A szédülés ártalmatlannak tekinthető mindaddig, amíg ritkán vagy csak valamilyen külső hatásra jelentkezik (pl.: koplalás, túlhajszoltság), és ha mindössze néhány másodpercig tart, mégpedig hányinger, hányás vagy ájulásérzet nélkül.

        A Meniére-betegség

        A Meniére-betegség a belső fül megbetegedése, nagyon kellemetlen panaszokkal jár, kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.