Örökletes emlő- és petefészekrák

Az emlő- és petefészekrákok a nőket érintő leggyakoribb daganattípusok közé tartoznak. Ezen betegségek 20-30%-a örökletes (familiáris típusok), a betegség kialakulásáért legnagyobb részben a BRCA1 és BRCA2 gén öröklött mutációja felelős.

A génről átíródó fehérjének nagy szerepet tulajdonítanak a kettős szálú DNS hibák javításában, mely elengedhetetlen a sejt épségének, stabilitásának és integritásának fenntartásához. A BRCA1 gén bizonyos mutációi esetén a hibajavító mechanizmusok sérülhetnek, a kóros BRCA1 génmutációk daganat kialakulásához vezethetnek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a BRCA génmutációk nem csak öröklötten vannak jelen, hanem kialakulhatnak véletlenszerű folyamatok eredményeként is.

Kik a veszélyeztetettek?

Ezen genetikai elváltozásokból leginkább emlő-, illetve petefészekrákok alakulnak ki, ugyanakkor prosztata és hasnyálmirigy daganat kialakulására is találunk példát. Fontos tudni azonban, hogy az emlődaganatok esetében nem csak a nők, de a férfiak is veszélyeztetettek. Gyakran fiatalon, akár 45 éves kor alatt is megjelenik az emlő-, illetve petefészekrák.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a BRCA1 és BRCA2 mutációi akár 40-90%-ban is növelhetik e daganatok kialakulásának valószínűségét, a mutáció típusától és egyéb körülményektől függően. BRCA1 mutáció esetén nagyobb az esély a kétoldali daganat kialakulására, illetve a tumorok ismételt megjelenésére is.

Hogyan diagnosztizálható a genetikai hiba?

Az orvosi technológia fejlődésével ma már számtalan eszköz és módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy bizonyos génmutációkat kimutassunk. A BRCA1 mutáció esetén lehetőség van genetikai tanácsadásra, genetikai tesztelésre.

A genetikai teszt elvégzése ajánlott azon páciensek számára, akiknek:

• 50 éves kora előtt kialakult emlődaganata
• előfordult már a családban emlődaganat, 50 éves kor alatt
• ugyanannál a betegnél két egymást követő emlődaganat alakult ki
• előfordult már a családban epitheliális petefészekrák
• több mint két családtagnál emlőrák alakult ki
• ismert BRCA1 vagy BRCA2 mutációja van valamely közeli hozzátartozójának.

Ha tudomást szerzünk a BRCA mutációról, felkészültebben lehetünk, folyamatos monitorozás mellett nyomon követhetjük, akár megelőzhetjük a betegség kialakulását. A genetikai teszt mellett természetesen nem elhanyagolható a rendszeres önvizsgálat, és a szűrővizsgálatok: a mammográfia és MRI számottevő szerepe sem.

Lényeges, hogy sem pozitív sem negatív eredmény esetén nem mondhatunk ki egyértelmű és biztos megállapításokat. A teszt eredményét érdemes szakértővel megbeszélni, hiszen nem minden BRCA1/2 mutáció alakít ki daganatot, illetve nem minden BRCA1/2 mutációt ismerünk a tudomány mai állása szerint. Mivel BRCA1/2 mutáció nem csak az örökletes emlő és petefészekrákra jellemző, hanem a nem örökletes tumorokban is előfordul, így indokolt lenne minden emlő, illetve petefészekrákos betegen elvégezni a genetikai tesztet.

Bővebben A mellrák rizikófaktorai

Melyek az örökletes mellrák és petefészekrák kezelési lehetőségei?

Megelőzés céljából történő beavatkozások

A profilaktikus mastectomia végzése (vagyis a nem daganatos mell megelőzési céllal történő eltávolítása), illetve ennek hatásossága BRCA mutációt hordozó nőknél napjainkban is vita tárgyát képezi. A betegség megelőzésének céljából végzett műtétként az irodalom a kétoldali, teljes melleltávolítást javasolja, a teljes mirigyállomány eltávolításával, mely a BRCA mutációt hordozó nőkben akár 90%-kal csökkentheti a daganatok előfordulását. Ugyanakkor a műtét miatt megterhelő, hosszadalmas, többlépcsős beavatkozásokra lehet szükség, és jelentős pszichológiai következményekkel is jár. A beteg egyéni helyzetéből fakadó javallatnak megfelelően (primer/szekunder megelőzés) az emlők rekonstrukciója azonnal vagy halasztva is elvégezhető.

A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a 40. életév előtt elvégzett profilaktikus (megelőzési céllal végzett) petefészek-kiirtás (oophorectomia) akár 60%-kal is csökkenheti a petefészekrák kialakulásának valószínűségét. A korai menopauza hosszú távú következményei rontanak az életminőségen (pl. csontritkulás és szív-érrendszeri betegségek), de alternatíva lehet hormonterápiával kiegészítve a preventív emlőeltávolítással szemben.

Mindkét megelőzési céllal végzett műtéttípus esetén kiemelten fontos a páciens tájékozott beleegyezése, és a lehetséges kockázat-haszon arány részletes mérlegelése.

Sugárterápia, kemoterápia

Egyes vizsgálatok során a BRCA mutációt szenvedett sejtek jobban reagáltak a sugárterápiára, mint más tumorok. Mint a legtöbb daganatos betegség esetén, itt is lehetőség van kemoterápiás kezelésre, ennek protokollja tulajdonképpen megegyezik a ritka előfordulású tumorok kezelésével. A DNS károsító kemoterápiás készítmények (pl. platina) felerősíthetik a célzott terápiák hatékonyságát BRCA mutáció esetén.

PARP inhibitorok

Az utóbbi időben nagyon ígéretes kezelési lehetőségnek bizonyulnak BRCA mutációt hordozó emlőrákok esetén a PARP inhibitorok. Ezek hatásmechanizmusa szintén kapcsolatban áll a DNS hibajavítási lehetőségekkel. A PARP fehérje feladata, hogy az egyszálú DNS töréseket kijavítsa, így ha a PARP fehérjét gátoljuk, a folyamat kétszálú DNS károsodásba torkollik. Ekkor a sejtnek még lehetősége lenne rá, hogy a BRCA fehérjékkel kijavítsa a károsodást, a BRCA kóros mutációi esetén azonban ez nem következik be, a sejtek elpusztulnak. A PARP inhibitorok segítségével felerősíthetjük a kemoterápia és a sugárterápia hatásait is. Jelenleg több (fázis 2-3) vizsgálat is folyamatban van emlődaganatok esetében a PARP gátlók alkalmazását tekintve, amelyek kezdeti eredményei igen bíztatóak.

Bővebben A petefészekrák kockázata

Milyen a betegség prognózisa?

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a BRCA1 mutációval járó familiáris emlő- és petefészekrák prognózisa rosszabb, mint azon emlő- és petefészekrákoké, melyekben nincs hibás BRCA1 gén.

Tovább Kérdések, tudnivalók a petefészekrák terjedésével kapcsolatban

Szumutku Fanni, medikus
Lektorálta: Dr. Folhoffer Anikó és Dr. Tőkés Tímea