Örökletes emlő- és petefészekrák

Szerző: BOE - Szumutku Fanni, Lektorálta: Dr. Folhoffer Anikó és Dr. Tőkés Tímea

Az emlő- és petefészekrákok a nőket érintő leggyakoribb daganattípusok közé tartoznak. Ezen betegségek 20-30%-a örökletes (familiáris típusok). Mi mindent tudhatunk a familiáris emlő- és petefészekrák genetikai hátteréről, diagnosztizálásáról és kezelési lehetőségeiről?

A betegség kialakulásáért legnagyobb részben a BRCA1 és BRCA2 gén öröklött mutációja felelős. A génről átíródó fehérjének nagy szerepet tulajdonítanak a kettős szálú DNS hibák javításában, mely elengedhetetlen a sejt épségének, stabilitásának és integritásának fenntartásához. A BRCA1 gén bizonyos mutációi esetén a hibajavító mechanizmusok sérülhetnek, a kóros BRCA1 génmutációk daganat kialakulásához vezethetnek. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a BRCA génmutációk nem csak öröklötten vannak jelen, hanem kialakulhatnak véletlenszerű folyamatok eredményeként is.

Kik a veszélyeztetettek?

Ezen genetikai elváltozásokból leginkább emlő-, illetve petefészekrákok alakulnak ki, ugyanakkor prosztata és hasnyálmirigy daganat kialakulására is találunk példát. Fontos tudni azonban, hogy az emlődaganatok esetében nem csak a nők, de a férfiak is veszélyeztetettek. Gyakran fiatalon, akár 45 éves kor alatt is megjelenik az emlő-, illetve petefészekrák.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a BRCA1 és BRCA2 mutációi akár 40-90%-ban is növelhetik e daganatok kialakulásának valószínűségét, a mutáció típusától és egyéb körülményektől függően. BRCA1 mutáció esetén nagyobb az esély a kétoldali daganat kialakulására, illetve a tumorok ismételt megjelenésére is.

Hogyan diagnosztizálható a genetikai hiba?

Az orvosi technológia fejlődésével ma már számtalan eszköz és módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy bizonyos génmutációkat kimutassunk. A BRCA1 mutáció esetén lehetőség van genetikai tanácsadásra, genetikai tesztelésre.

A genetikai teszt elvégzése ajánlott azon páciensek számára, akiknek:

  • 50 éves kora előtt kialakult emlődaganata
  • előfordult már a családban emlődaganat, 50 éves kor alatt
  • ugyanannál a betegnél két egymást követő emlődaganat alakult ki
  • előfordult már a családban epitheliális petefészekrák
  • több mint két családtagnál emlőrák alakult ki
  • ismert BRCA1 vagy BRCA2 mutációja van valamely közeli hozzátartozójának.

Ha tudomást szerzünk a BRCA mutációról, felkészültebben lehetünk, folyamatos monitorozás mellett nyomon követhetjük, akár megelőzhetjük a betegség kialakulását. A genetikai teszt mellett természetesen nem elhanyagolható a rendszeres önvizsgálat, és a szűrővizsgálatok: a mammográfia és MRI számottevő szerepe sem.

Lényeges, hogy sem pozitív sem negatív eredmény esetén nem mondhatunk ki egyértelmű és biztos megállapításokat. A teszt eredményét érdemes szakértővel megbeszélni, hiszen nem minden BRCA1/2 mutáció alakít ki daganatot, illetve nem minden BRCA1/2 mutációt ismerünk a tudomány mai állása szerint. Mivel BRCA1/2 mutáció nem csak az örökletes emlő és petefészekrákra jellemző, hanem a nem örökletes tumorokban is előfordul, így indokolt lenne minden emlő, illetve petefészekrákos betegen elvégezni a genetikai tesztet.

Bővebben A mellrák rizikófaktorai

Melyek az örökletes mellrák és petefészekrák kezelési lehetőségei?

Megelőzés céljából történő beavatkozások

A profilaktikus mastectomia végzése (vagyis a nem daganatos mell megelőzési céllal történő eltávolítása), illetve ennek hatásossága BRCA mutációt hordozó nőknél napjainkban is vita tárgyát képezi. A betegség megelőzésének céljából végzett műtétként az irodalom a kétoldali, teljes melleltávolítást javasolja, a teljes mirigyállomány eltávolításával, mely a BRCA mutációt hordozó nőkben akár 90%-kal csökkentheti a daganatok előfordulását. Ugyanakkor a műtét miatt megterhelő, hosszadalmas, többlépcsős beavatkozásokra lehet szükség, és jelentős pszichológiai következményekkel is jár. A beteg egyéni helyzetéből fakadó javallatnak megfelelően (primer/szekunder megelőzés) az emlők rekonstrukciója azonnal vagy halasztva is elvégezhető.

A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a 40. életév előtt elvégzett profilaktikus (megelőzési céllal végzett) petefészek-kiirtás (oophorectomia) akár 60%-kal is csökkenheti a petefészekrák kialakulásának valószínűségét. A korai menopauza hosszú távú következményei rontanak az életminőségen (pl. csontritkulás és szív-érrendszeri betegségek), de alternatíva lehet hormonterápiával kiegészítve a preventív emlőeltávolítással szemben.

Mindkét megelőzési céllal végzett műtéttípus esetén kiemelten fontos a páciens tájékozott beleegyezése, és a lehetséges kockázat-haszon arány részletes mérlegelése.

Sugárterápia, kemoterápia

Egyes vizsgálatok során a BRCA mutációt szenvedett sejtek jobban reagáltak a sugárterápiára, mint más tumorok. Mint a legtöbb daganatos betegség esetén, itt is lehetőség van kemoterápiás kezelésre, ennek protokollja tulajdonképpen megegyezik a ritka előfordulású tumorok kezelésével. A DNS károsító kemoterápiás készítmények (pl. platina) felerősíthetik a célzott terápiák hatékonyságát BRCA mutáció esetén.

PARP inhibitorok

Az utóbbi időben nagyon ígéretes kezelési lehetőségnek bizonyulnak BRCA mutációt hordozó emlőrákok esetén a PARP inhibitorok. Ezek hatásmechanizmusa szintén kapcsolatban áll a DNS hibajavítási lehetőségekkel. A PARP fehérje feladata, hogy az egyszálú DNS töréseket kijavítsa, így ha a PARP fehérjét gátoljuk, a folyamat kétszálú DNS károsodásba torkollik. Ekkor a sejtnek még lehetősége lenne rá, hogy a BRCA fehérjékkel kijavítsa a károsodást, a BRCA kóros mutációi esetén azonban ez nem következik be, a sejtek elpusztulnak. A PARP inhibitorok segítségével felerősíthetjük a kemoterápia és a sugárterápia hatásait is. Jelenleg több (fázis 2-3) vizsgálat is folyamatban van emlődaganatok esetében a PARP gátlók alkalmazását tekintve, amelyek kezdeti eredményei igen bíztatóak.

Bővebben A petefészekrák kockázata

Milyen a betegség prognózisa?

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a BRCA1 mutációval járó familiáris emlő- és petefészekrák prognózisa rosszabb, mint azon emlő- és petefészekrákok, melyekben nincs hibás BRCA1 gén.

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Szumutku Fanni, medikus
Lektorálta: Dr. Folhoffer Anikó és Dr. Tőkés Tímea

Források

BRCA1 and BRCA2: Cancer Risk and Genetic Testing

Salpingo-oophorectomy and the risk of ovarian, fallopian tube, and peritoneal cancers in women with a BRCA1 or BRCA2 Mutation.

Efficacy of MRI and mammography for breast-cancer screening in women with a familial or genetic predisposition

Risk-reducing salpingo-oophorectomy for the prevention of BRCA1- and BRCA2-associated breast and gynecologic cancer: a multicenter, prospective study

Targeted Therapy for Hereditary Cancer Syndromes: Hereditary Breast and Ovarian Cancer Syndrome, Lynch Syndrome, Familial Adenomatous Polyposis, and Li-Fraumeni Syndrome

Hereditary breast and ovarian cancer

PARP inhibitors: review of mechanisms of action and BRCA1/2 mutation targeting

A Comprehensive Focus on Global Spectrum of BRCA1 and BRCA2 Mutations in Breast Cancer

BRCAMutation Frequency and Patterns of Treatment Response in BRCA Mutation–Positive Women With Ovarian Cancer: A Report From the Australian Ovarian Cancer Study Group

Effect of BRCA1/2 mutation on short-term and long-term breast cancer survival: a systematic review and meta-analysis.

Breast-ovarian cancer, familial, susceptibility to, 1; BROVCA1

Challenging and Complex Decisions in the Management of the BRCA Mutation Carrier

Which BRCA genetic testing programs are ready for implementation in health care? A systematic review of economic evaluations

Hereditary Breast and Ovarian Cancer

BRCAGenetic Testing and Receipt of Preventive Interventions Among Women Aged 18–64 Years with Employer-Sponsored Health Insurance in Nonmetropolitan and Metropolitan Areas, 2009–2014

Association of risk-reducing surgery in BRCA1 or BRCA2 mutation carriers with cancer risk and mortality.

Efficacy and safety of olaparib monotherapy in germline BRCA1/2 mutation carriers with advanced ovarian cancer and three or more lines of prior therapy

BRCA mutations and survival in breast cancer: an updated systematic review and meta-analysis

Long-term prognosis of early-onset breast cancer in a population-based cohort with a known BRCA1/2 mutation status

Bilateral Prophylactic Mastectomy Reduces Breast Cancer Risk in BRCA1 and BRCA2 Mutation Carriers

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Asztma Asztma

Az asztma és a tisztítószerek használatának összefüggése.

Magyarországon minden nyolcadik...

Magyarországon egy a nyolchoz az esélye, hogy egy nőt az élete során mellrákkal diagnosztizáljanak. Nagyon fontos a megelőzés, a kétévenkénti...

Tanácskoztak az urológus szakorvosok...

Az urológiai daganatos betegségek diagnosztikájáról, kezeléséről és a legkorszerűbb műtéti eljárásokról tanácskoztak a szakemberek Debrecenben...

Nőgyógyászati daganatok és...

A legtöbb fogamzásgátló, elsősorban a hormonális módszerek a női ivarszerveken fejtik ki hatásukat, ezért ezen szerveket érintő elváltozások...

A jó- és rosszindulatú...

Az emlődaganat egy multifaktoriális betegség, ami azt jelenti, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges a betegség kialakulásához, és ennek...

„Meg kell szólítani a fiatalokat...

Azt mondják a szakemberek, ha valamelyik orvos vagy más egészségügyi dolgozó átesett már valamilyen daganatos betegségen, másképpen közelít a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.