• Emlőciszta - Tünetek, okok és kezelés

        WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Baki Márta, onkológus

        Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

        Főleg 35-50 éves kor – perimenopauzális időszak – között kerülnek felfedezésre, de minden életkorban előfordulnak.

        Az emlőciszták típusai és felépítésük

        Ovális vagy kerekded alakúak lehetnek. Átmérőjük a néhány millimétertől több centiig változhat. Az emlő bármely területén keletkezhetnek, gyakran mindkét emlőben kimutathatóak. Egy-egy emlőben a vizsgálatok során több ciszta is felismerhető. A nagyságuk alapján a 2 cm-nél kisebbeket mikrocisztának nevezzük, míg az ennél nagyobbak a makrociszták közé tartoznak. Több mint 10 000 jóindulatú emlőelváltozás miatt végzett biopszia során annak 23%-a bizonyult makrocisztás elváltozásnakBelső tartalmuk alapján egyszerű cisztának azt nevezzük, amikor a ciszta fala egyenletes és vékony, a belseje teljes mértékben folyadékkal kitöltött. A komplex ciszták fala kirágott és egyenetlen, a belsejükben vagy szolid képlet(ek), sövények (septumok) láthatók vagy zavaros, sűrű folyadékot tartalmaznak. A kettő között a komplikált ciszták találhatók, amelyek egyenetlen ultrahangképet mutatnak vagy a faluk vastagsága különbözik.

        Felmérések alapján az emlőben lévő csomócskák, terimék kb. 25%-át ciszták képezik.

        Hirdetés

        Tünetek

        Az emlő kisméretű cisztái gyakran tünetmentesek. A több centimétert meghaladó képletek esetleg az emlő állományától elkülönülnek, a bőr alatt mozgathatóak, a bennük lévő folyadék miatt alakjuk változik, fluktuál. Esetleg aszimmetrikus emlőmegnagyobbodást, alakbeli eltérést okozhat, mely lehet fájdalmas vagy fájdalmatlan. Az emlőbimbó elszíneződhet és alakját változtathatja. A menstruáció előtti időszakban – az ösztrogén hormon hatására – érzékenységet tapasztalhatnak a hölgyek. Ennek hátterében ciszta/ciszták is meghózódhat/meghúzódhatnak.

        Okok

        Az emlőciszták kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de nagy valószínűséggel a nemi hormonok, s ezen belül főleg az ösztrogén túlsúlya szerepet játszhat a tünetek rosszabbodásában. Azoknál a hölgyeknél, akik a menstruáció elmaradása után (posztmenopauzális) hormonpótló kezelésben részesülnek, lehet számítani ciszták megjelenésére. Felmerül még, hogy pajzsmirigy alulműködésekor (hypothyreosis) gyakoribb az emlőciszták megjelenése. Pontos rizikófaktor nem ismert.

        Diagnózis

        Az emlőciszta felismerésében a fizikális vizsgálaton kívül legfontosabb az ultrahang végzése. A képlet pontos elhelyezkedése mellett annak faláról és belső tartalmáról szolgáltat adatokat. A „tömörebb” ultrahangkép esetleg nagyobb sejttartalomra utalhat. Abban az esetben, ha a ciszta fala vastagabb, egyenetlenebb, illetve annak tartalma sűrű váladékot feltételez, javasolt a ciszta falának és/vagy tartalmának leszívása és citológiai vizsgálata. Mindenképpen indokolt a citológia és/vagy szövettan elvégzése, ha a cisztában valamilyen képlet helyezkedik el. Leggyakrabban ezek nyeles, polypoid alakúak. A cisztából nyert folyadék laboratóriumi, mikrobiológiai vizsgálata is szóba jöhet, főleg olyan esetekben, amikor a vér alakos elemei mutathatók ki. Követés szempontjából fontos az emlő ultrahangos vizsgálatának megismétlése életkortól, klinikai tünetektől függően. Color-Doppler-vizsgálat segítségével a ciszta és a cisztatartalom vérellátását lehet követni.

        Azokban az esetekben, ha a ciszta fala egyenetlenül megvastagodott vagy benne bizonytalan képletek találhatók és nem egyértelmű a diagnózis, további vizsgálatok szükségesek. A pontosabb kórisme felállításához mammografia, nukleáris magrezonancia (MR) végzése javasolt. Abban az esetben, ha a hölgyek menstruálnak (praemenopausa), az MR-vizsgálatokat a havi vérzés kezdetéhez képest 6-13. nap között  javasolt végezni.

        Kezelés

        A kis, panaszt nem okozó emlőciszták további kezelést nem igényelnek még akkor sem, ha többet fedeznek fel egy-egy szerven belül. Panasz esetén vagy ha a képalkotó vizsgálatok nem egyértelműek, a ciszták leszívása javasolt. Abban az esetben, ha sűrű folyadék képezi a beltartalmat, drain behelyezése is szóba jön. A beavatkozások ellenére ismét kiújulhatnak a ciszták. Hosszan fennálló, nagy ciszták esetén különleges esetekben sebészi eltávolítás is lehetséges. Szükség esetén hormonterápiától várható a panaszok és a kiújulás mértékének csökkenése. Jó eredményeket tapasztaltak hormonális fogamzásgátlók (a havi ciklust egyensúlyban tartja), esetleg tamoxifen és nagyon különleges esetekben androgének adásával, de ezen gyógyszerek mellékhatásaival is számolni kell. Tüneti terápiaként szükség esetén enyhe fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők javasoltak. Használhatók még különböző növényi kivonatok, esetleg vitamin (A- és E-) készítmények.

        Tanulmányok nem bizonyították, de néhány esetben a kávé-, tea-, csokoládéfogyasztás csökkentése szintén mérsékelte a tüneteket.

        Prognózis

        Az emlőciszták kiújulásra hajlamosak. A cisztabennék leszívása után hegek maradhatnak vissza, így azok követése mindenképpen szükséges. Azon egyének között, akiknél többszörös és/vagy recidiváló (kiújuló) emlőcisztákat diagnosztizálnak, nem nagyobb a rosszindulatú emlődaganatok száma. Az összes emlődaganatok közül a ciszták területéről kb. 1-3%-ban indul ki rák. Életkortól, panaszoktól, egyéb rizikótényezőktől függően rendszeres ellenőrzés javasolt, mely a fizikális és ultrahangos vizsgálaton kívül kiterjedhet a fent ismertetett eljárásokra.

        Megelőzési lehetőségek nem ismertek, a kiújulások esélyének csökkentését lásd a kezeléseknél.

        Különleges ciszták

        Galaktokele vagy laktokele várandós vagy szoptató anyák emlőjében alakulhat ki. Ekkor a tejcsatornák elzáródása miatt alakulhat ki ciszta.

        Traumát követően véraláfutás, hematoma képződik. Abban az esetben, ha nem szívódik fel, ciszta képét mutathatja. Rosszul kiképzett gépkocsik biztonsági öve többször okozhat az emlőben sérülést.

        Zsírszöveti elhalás – zsírnekrózis – az emlőben ciszták képződésével járhat együtt. Egyes műtétek, zsírfeltöltéssel járó plasztikai beavatkozások és sugárterápia után alakulhat ki ez az elváltozás.

        Dr. Baki MártaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Baki Márta, onkológus

        Módosítva: 2019.08.29 13:03, Megjelenés: 2019.08.29 13:03
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Férfi nemi szervek

        Férfi nemi szervek

        Cs. K., fordító

        Ha elváltozást észlel, mielőbb forduljon orvoshoz a diagnózis és kezelés érdekében!

        A neuropátia szűrése

        A neuropátia szűrése

        Prof. Dr. Barkai László

        Fontos a korai felismerés! A szűrés a cukorbeteggondozás elkerülhetetlen eleme.

        Emlőciszta - Tünetek, okok és kezelés

        Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

        Emlőtályog - Tünetek, okok és kezelés

        Mi okozhatja emlőtályog kialakulását? Mik lehetnek a tünetei? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.