• A jóindulatú emlődaganatok

        Szerző: WEBBeteg összeállítás - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász, Dr. Baki Márta, onkológus, Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Az emlőműtétek egyharmada jóindulatú elváltozás, kétharmaduk rosszindulatú elváltozás miatt történik. Természetesen a jó- vagy rosszindulatúság kérdésének az eldöntéséhez szövettani vizsgálat szükséges.

        Ne feledjük: még mindig a rosszindulatú emlőrák az egyik leggyakoribb halálok a nők körében Magyarországon (a vastag- és végbéldaganatok mellett és a tüdődaganatok után), ezért érdemes komolyan venni az önvizsgálat során felfedezett csomót, és azonnal felkeresni egy szakorvost, mivel az idejében felismert és kezelt daganat eredményesen gyógyítható. Még fontosabb, hogy rendszeresen jelenjenek meg a nők meghívás alapján a szervezett szűrővizsgálatokon. Emlőönvizsgálat elvégzése javasolt havonta minden korosztályban.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mellrák - Ezekre figyeljen az önellenőrzés során

        Hirdetés

        Fibroadenoma

        Jóindulatú emlődaganatok
        Fibroadenoma

        A 30 év alatti nők körében a leggyakrabban előforduló elváltozás. Méretét tekintve 5 cm-nél kisebb, tömött tapintatú, jól körülhatárolt, rugalmas – az emlő bőre alatt elmozdítható –, fájdalmatlan göb. Több csomó is előfordulhat egyszerre, és akár mindkét mellben. A rosszindulatú daganattól eltérően erre nem jellemző, hogy a környezetével összekapaszkodna. Szövettanilag kötő- és mirigyszövetből álló tumor.

        A klinikai kép mellett a biztos diagnózisához mindenképp szövettani vizsgálatra van szükség. Kezelése leggyakrabban műtéti kimetszéssel történik. Fiatal lányok esetében a műtét elkerülhető, ha a tumor kicsi és a diagnózis megalapozott. Ekkor elegendő a rendszeres orvosi ellenőrzés, vagyis ultrahangos vizsgálattal nyomon követhető a csomók változása. Ha mindkét emlő göbös és még a menstruációs ciklus is szabálytalan, kezelésére hormonterápia alkalmazható. 35 éves kor után azonban minden hasonló elváltozást el kell távolítani vagy rendszeresen – félévente-egyévente – követni.

        Phylloid tumor

        Óriásira nőtt fibroadenoma, amely inkább idősebb korban, főleg menopauza előtti időszakban jelentkezik. Jelentőségét az adja, hogy legtöbbször szövettanilag jóindulatú, de rosszindulatú daganat is kialakulhat belőle. Éppen ezért a kezelése az ép szövetben szélesen vezetett kimetszéssel történik.

        Nem szükséges a hónalji nyirokcsomók eltávolítása abban az esetben sem, ha rákos sejteket fedeznek fel benne. Ennek az az oka, hogy nem a nyirokkeringésen, hanem inkább a vérkeringésen keresztül ad áttétet. A csomó kimetszése után szükséges a rendszeres kontrollvizsgálat, mert gyakran kiújulhat.

        Emlőtályog

        Főleg a szoptatás ideje alatt megjelenő elváltozás. Hátterében az elzáródott tejmirigy vagy tejcsatorna gyulladásos folyamata áll. A tályog felett az emlő bőre vörös, duzzadt és eléggé fájdalmas.

        Legtöbbször következmények nélkül gyógyítható, de ha nem megfelelően kezelik, akár súlyos károsodás maradhat vissza. Ezért szükséges, hogy antibiotikum adása mellett szükség esetén minél hamarabb a tályogot sebészileg megnyissák, és a genny kiürüljön.

        Abban az esetben, ha az emlő nagyobb területére kiterjedően gyulladás alakul ki, felmerül masztitisz karcinomatoza (ami egy rosszindulatú emlődaganat!) fennállta, amely komplex onkológiai ellátást igényel.

        Emlőciszta

        A folyadékkal telt tömlők mérete igen változó lehet: a mikroszkopikustól a jól tapinthatóig. Főként 35 éves kor után jelentkezik, de a menopauzát követően csökken a gyakorisága. Előfordulhat mindkét mellben is, lehet egyszeres vagy többszörös az elváltozás.

        Az emlőciszta kezelése többnyire a benne lévő folyadékgyülem leszívásával történhet, amelyből sejttani vizsgálat elvégzése szükséges. Gyakran spontán felszívódik, de újra kialakulhat, ezért érdemes az ultrahangos ellenőrzés. 40 éves kor felett mammografia végzése is javasolt az ultrahangos vizsgálat mellett. Műtéti megoldás akkor szükséges, ha a ciszta folyadéktartalma rosszindulatúságra utal és/vagy a ciszta fala nem egyenletes, benne különböző képletek – pl. papilloma – található.

        Intraductalis papilloma

        Az első szembetűnő tünete az emlőbimbó tejszerű vagy véres váladékozása. Leggykrabban a menopauza időszaka előtt alakul ki. Mérete általában 1 cm-nél kisebb, és a bimbóudvar alatt helyezkedik el, ezért gyakran nem tapintható. Diagnózis felállításához – a váladék vizsgálata mellett – a daganat szövettani vizsgálata is szükséges. Ezért a legfontosabb az elváltozás kimetszése, mivel a váladékozás a rosszindulatú daganatok egyik jellegzetes tünete is lehet.

        Adenosis sclerotisans

        A mammográfiás vizsgálat alapján összetéveszthető rosszindulatú emlődaganattal, az intraductalis carcinomával, mivel mindkettőre jellemző, hogy mészlerakódást tartalmazhatnak. Ugyanakkor a mészt tartalmazó részecskék különböző módon helyezkednek el a jóindulatú és a rosszindulatú daganatokban. Hám- és kötőszöveti elemeket tartalmaz. Az emlőmirigyek és a kivezető csövek kezdeti szakaszán fokozott sejtburjánzást találnak szövettani vizsgálattal, de az úgynevezett alapréteget (bazál membrán) nem töri át a folyamat. Gyakran perimenopauzális korban lévő nőkben fordul elő, s kialakulását elősegíti az ösztrogén okozta fokozott hámsejtosztódás. Az esetek egy részében fájdalmas is lehet. A szövettani vizsgálat ad biztos diagnózist. Ha bebizonyul a jóindulatúsága, akkor nem szükséges sebészi beavatkozás, de folyamatos nyomon követést igényel. Az esetek kis hányadában rosszindulatúvá válhat.

        Zsírnekrózis

        Az emlő ritka betegsége. A bőr és a bimbó behúzott lehet, körülhatárolt terime tapintható. Az esetek nagy részében felmerül, hogy trauma, emlőműtét és/vagy sugárkezelés következtében alakul ki. Abban az esetben, ha rosszindulatú elváltozás nem merül fel, akkor csak szoros megfigyelés, követés javasolt.

        A cikkben felsoroltak leginkább nőkre vonatkoznak, a férfiaknál a leggyakoribb jóindulatú emlőelváltozás a gynecomastia.

        Olvasson tovább! A mellrák kialakulása, leggyakoribb altípusok

        Olvasson tovább! A jó- és rosszindulatú emlődaganatok szövettani típusai

        Dr. Lajtos Melinda, Dr. Baki Márta, onkológus, Dr. Balázs Anna, onkomplex.huForrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda
        Dr. Baki Márta, onkológusDr. Balázs Anna, onkomplex.hu

        Módosítva: 2019.04.08 18:33, Megjelenés: 2017.09.28 11:25
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az idegbecsípődés

        Az idegbecsípődés

        Dr. Berky Zsolt

        A kiváltó ok mielőbbi megszűnésével a tünetek nyomtalanul elmúlhatnak.

        Bőrfelszíni sérülések

        Bőrfelszíni sérülések

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A legkisebb sérülésből is lehet baj, ha nem látja el megfelelően. (x)

        Lombikbébi-eljárás: az idősebb nőknél növekedhet a mellrák kockázata

        Nagyobb lehet a mellrák kockázata azoknál a nőknél, akik 40 évesnél idősebben lombikbébi-eljárással (IVF) lettek várandósak - derült ki egy nagyszabású dán tanulmányból.

        A tájékozottság mellrákban is életet ment

        A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil szervezet) és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület.

        Mit tegyünk mellünk egészségéért?

        Természetesen minden nő hallott már arról, hogy rendszeresen el kell járni szűrővizsgálatra, ám ezen kívül még van pár dolog, amivel segíthetünk megőrizni melleink egészségét.

        A mellrák és típusai

        Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nem csak a nők betegsége. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

        Tizenkét súlyos tévhit a mellrákról

        Sok ellentmondás lát napvilágot az emlőrák okaival és megelőzésével kapcsolatban, hogy nehéz eldönteni, kinek lehet hinni. Csak azért, mert az egyik barátnőnk azt állítja, hogy a melltartóviselés emlőrákot okoz, még nem feltétlenül igaz.

        A mellrák patológiai lelete - Hogyan értelmezzük?

        Az emlőszövetből vett mintát (amely lehet finomtű biopszia, vastagtű biopszia vagy sebészi kimetszés útján vett minta) speciális előkészítés után mikroszkóp segítségével vizsgálja meg a patológus, aminek eredményét patológiai lelet formájában küldi meg a kezelőorvosnak. A leletben leírt információk határozzák meg a beteg kezelésének lehetőségeit. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek abban, hogy megértse a leletein található orvosi nyelvet.

        Miért döntött Angelina Jolie a masztektómia mellett?

        A Hollywoodi színésznőként világszerte ismert hatgyermekes anyuka és feleség a New York Times-ban hozta nyilvánosságra, hogy miért szánta rá magát a mindkét mellét eltávolító műtétre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.