• A mellrák szűrése, diagnosztikája

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kovács Árpád, klinikai onkológus

        Az emlőrák esetén a korai felismerésnek rendkívül fontos szerepe van. A legegyszerűbb módszer a rendszeres önvizsgálat, melyet a betegek saját magukon elvégezhetnek, emellett kiemelten fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétel.

        Amennyiben az emlőben önvizsgálat során korábban nem észlelt csomót tapint (akár fájdalmas, akár fájdalmatlan formában), a mellbimbóból távozó folyadékot, váladékot észlel a páciens, forduljon orvosához további kivizsgálás céljából. Ugyancsak orvoshoz tanácsos fordulni amennyiben az emlő bőre behúzódik (narancshéj tünet jelentkezik), gyulladttá válik, az emlőbimbón bőrelváltozások keletkeznek.

        Szűrő mammográfia

        Az emlőszűrés alapvizsgálata a mammográfia. Kétirányú röntgenfelvétel történik az emlőről (úgynevezett „lágy sugárral”), az elkészült mammogramot specializált szakorvos értékeli ki. Az Egyesült Államokban már 40 éves kor után javasolt a rendszeres szűrés elvégzése.

        Az emlőultrahang-, illetve emlő-MR-vizsgálatot szűrésre csupán kivételes esetekben alkalmazzák (magas rizikócsoportba tartozó betegeknél alkalmazott vizsgálatok).

        Amennyiben fizikális eltérések, esetleg a szűrésen gyanús képlet jelenik meg, részletes kivizsgálása szükséges az emlőelváltozásoknak.

        Hirdetés

        Diagnosztikus mammográfia

        Pontosabb, részletesebb (több irányból, nagyított felvételek) vizsgálat a szűrő jelleggel elvégzett mammográfiához képest. Az esetek 90%-ában képes az emlőelváltozások leírására

        Diagnosztikus emlő MR

        Amennyiben a mammográfia eredménye kétséges, felmerül többgócú térfoglalás lehetősége emlő MR (mágneses rezonancia) vizsgálat elvégzésére van lehetőség

        A mellrák rizikófaktorai

        A mellrák kialakulása több tényezőre vezethető vissza, konkrét külső hatáshoz nem köthető. A mellrák nem lehet egy bizonyos életforma következménye. Ez azonban sajnos fordítva is igaz: a rendkívül egészségtudatos életvitel sem akadályozhatja meg kialakulását. Bárkinél előfordulhat.

        A mellrák rizikófaktorai

        Diagnosztikus emlő-UH 

        A mammográfia mellett elvégzett vizsgálat. Az ultrahanggal az emlő állománya valamint a hónalji nyirokcsomók területe (axillaris, supraclavicularis régió) is vizsgálható. Az ultrahang segítségével könnyen különbséget tudnak tenni a folyadéktartalmú területek és a szolid lágyrész terimék között. Ugyancsak nagyon hasznos eszköz a mintavételek képi vezérlésére. Az ultrahang továbbá alkalmas kisméretű tumorok esetén dróthurkos jelölés behelyezésének vezérlésére is (lényegében egy „vezetőszálat” helyeznek be a tumor területére a sebész számára a műtét előtt, melynek segítségével könnyebben megtalálható a kisméretű elváltozás is).

        Amennyiben a képalkotó vizsgálatok tumor gyanús eltéréseket igazolnak célzott mintavétel szükséges az elváltozásból a szövettani eredet tisztázása céljából.

        Finomtű biopszia

        A legkevésbé invazív eljárás, mely során citológia minta (tehát sejtes elemek) vételére van lehetőség. Nagyobb kiterjedésű elváltozások esetén ultrahang vezérelten elvégezhető a vizsgálat, amennyiben kisméretű, bizonytalan elváltozásból történik a mintavétel úgynevezett stereotaxiás mintavételek elvégzése javasolt (mammográfia, illetve MR vezérelten).

        Amennyiben a hónalji nyirokcsomók területén nyirokcsomó áttét gyanúja merül fel innen is nyerhető minta a finomtű aspiráció segítségével.

        Vastagtű biopszia (core biopszia)

        Amennyiben pontos szövettani diagnózist kívánunk felállítani (pl. pozitív cytológiai vizsgálat után, neoadjuváns kezelések megkezdése előtt) vastagtű biopszia elvégzése javasolt. Ez az eljárás nagyobb invazivitású beavatkozást jelent, azonban az itt nyert szövethengerből pontosabb szövettani diagnózis nyerhető (pl. az esetleges emlő tumor hormon receptor státusza meghatározható).

        Excisiós biopszia

        Amennyiben nem sikerül sem vékonytű biopsziával, sem core biopsziával diagnózishoz jutni sebészi feltárás történhet az elváltozás azonosítása érdekében.      

        Daganatos betegség gyanúja: a gyors diagnózis életet menthet!
        Az aspirációs citológia szakrendelés olyan betegeknek képes gyors diagnosztikus segítséget adni, akiknél tapintással vagy megelőző képalkotó diagnosztikai vizsgálattal (pl. ultrahang) olyan csomót vagy göböt találtak, amely rosszindulatú elváltozásra is utalhat. Ilyenek lehetnek a pajzsmirigyben, az emlőben, a nyálmirigyben, a nyirokcsomókban, a bőr alatti szövetekben található elváltozások.

        (Vanderlich Egészségcentrum, Veszprém)

        Dr. Kovács Árpád, klinikai onkológus, sugáretárpiás szakorvosForrás: WEBBeteg
        NCCN

        Orvos szerzőnk: Dr. Kovács Árpád, klinikai onkológus, sugárterápiás szakorvos

        Módosítva: 2018.02.24 05:21, Megjelenés: 2018.02.24 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az Ön bőre milyen?

        Az Ön bőre milyen?

        Peterman Krisztina

        Bőrünk típusának megfelelő ápolást igényel. Milyen jelekből határozható meg bőrtípusunk?

        Önálló fejfájások

        Önálló fejfájások

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        A visszatérő fejfájások túlnyomó többsége az önálló fejfájások közé sorolható.

        Emlőciszta - Tünetek, okok és kezelés

        Az emlő állományát a tejmirigyek és a tejcsatornácskák képezik. A köztes területet zsír- és kötőszövet tölti ki. Az emlőben megjelenő ciszták nagy része a tejmirigyek tágulatából alakul ki, és a szélükön kissé vaskosabb hám, tömlő veszi azokat körül. Az emlőciszták kialakulásakor megbomlik az arány a mirigyek által termelt anyag és annak felszívódása között, és esetleg a tejcsatornák elzáródnak.

        Emlőtályog - Tünetek, okok és kezelés

        Mi okozhatja emlőtályog kialakulását? Mik lehetnek a tünetei? Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető? Mit lehet tenni a megelőzése érdekében?

        A tájékozottság mellrákban is életet ment

        A mellrák szűrésének korszerű, helyes módjáról tartott nemzetközi tudományos találkozót Budapesten a Pro-Radiológia Alapítvány (szakmai civil szervezet) és az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület.

        A mellrák és típusai

        Napjainkban leginkább a nők körében előforduló emlőrákról hallhatunk és olvashatunk, ám a betegség nem csak a nők betegsége. Bár a férfiaknál meglehetősen ritka, nem példa nélküli a melldaganat.

        Okozhat-e mellrákot a melltartó viselése?

        A médiában időről időre szárnyra kap a hír, miszerint a melltartónak szerepe van a mellrák kialakulásában. Sokan nem tudják eldönteni, mi is az igazság, és internetes fórumokon beszélik meg kétségeiket. A legújabb feltevés szerint az éjszaka viselt melltartó a felelős. De vajon ez valóban így van?

        Tizenkét súlyos tévhit a mellrákról

        Sok ellentmondás lát napvilágot az emlőrák okaival és megelőzésével kapcsolatban, hogy nehéz eldönteni, kinek lehet hinni. Csak azért, mert az egyik barátnőnk azt állítja, hogy a melltartóviselés emlőrákot okoz, még nem feltétlenül igaz.

        Mikor szükséges az emlőeltávolító műtét (masztektómia)?

        Masztektómiának nevezik azt a műtéti eljárást, amelynek során a női mellet eltávolítják. Ez a megoldás csupán akkor jöhet szóba, ha az emlőmegtartó operációk nem jártak sikerrel vagy a rosszindulatú emlődaganat kiterjedése, stádiuma nem tesz lehetővé más megoldást.

        Miért döntött Angelina Jolie a masztektómia mellett?

        A Hollywoodi színésznőként világszerte ismert hatgyermekes anyuka és feleség a New York Times-ban hozta nyilvánosságra, hogy miért szánta rá magát a mindkét mellét eltávolító műtétre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.