Hasznos tanácsok asztma, alvási apnoe és COPD ellen

Dr. Lajtos Melinda
szerző: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:

A krónikus légzőszervi betegségek multifaktoriális kórképek. Kialakulásukban egyrészt genetikai faktorok, másrészt környezeti tényezők játszanak szerepet. Mivel az öröklött hajlamon nem tudunk változtatni, így a környezeti tényezők és életmód megváltoztatása segíthet, hogy a betegség kisebb valószínűséggel alakuljon ki, illetve ha már kialakult, minél kevésbé legyen súlyos.

A genetikai tényezők (családi hajlam, szervezet érzékenysége) szerepe megfigyelhető mind a tüdődaganatok kialakulásában, mind az asztmás megbetegedés esetén. Egyedi fejlődési rendellenességek is hajlamosíthatnak azonban légúti megbetegedésre, mint pl. az alvási apnoe szindrómára, asztmára.

A légúti betegségek egy része azért megelőzhető lenne, ha odafigyelnénk életvitelünkre, nem dohányoznánk, többet mozognánk, szükséges védőoltásokkal védekeznénk a komolyabb hörgő- és tüdőgyulladások ellen.

Lássuk, mit tegyünk egészségünk megőrzésének és e betegségek leküzdésének érdekében!

Asztma

Hazánkban évről évre egyre növekszik az asztmás betegek száma, a gyermekek közel 10 százaléka, a felnőttek 5 százaléka asztmától szenved. Gyermekkorban a fiúk, de felnőttkorban már a női asztmások száma magasabb. Ennek oka, hogy a fiúk egy része kamaszkorára „kinövi” ezt a betegséget.

A felnőttkori asztmás betegek döntően a munkaképes korosztályból kerülnek ki, ezért is nagyon fontos a megfelelő kezelés, egészséges életmód a tünetmentesség elérésére. Az asztma nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető, és megelőzhető a betegség súlyosbodása.

A betegség kialakulásában a genetikai hajlamon kívül az alábbi tényezők játszanak szerepet, így ellenük is ezek kerülésével tehetjük a legtöbbet:

  • Az anyai dohányzás már a magzati életben hajlamosíthatja a születendő gyermeket az asztmára.
  • Későbbiekben a szülők dohányzása mint passzív dohányzás fokozhatja a dohányossal egy háztartásban élő gyermekek kockázatát a betegség kialakulására.
  • Természetesen az aktív dohányzás a betegség kialakulásában jelentős kockázati tényező, és a már kialakult asztmát súlyosbítja, a kezelés hatékonyságát csökkenti.
  • Légszennyezés mint kockázati tényező fontos elem, sajnos ezen közvetlenül nem tudunk változtatni, de a szabad levegőn eltöltött idő nagyon hasznos. Rendszeres testmozgás segít a betegség súlyosbodásának megelőzésében is.
  • A légúti allergének gyakori okozói az asztmának. Megelőzésben fontos az allergia mielőbbi felismerése, az allergén kimutatása. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt allergiás nátha is asztmába mehet át. Ezért az enyhe allergiás tüneteket is komolyan kell venni. Fontos az allergén kerülése, amennyiben lehetőség van rá.
    • A lakáson belül a háziporatka és annak ürüléke okozhat allergiát az arra érzékenyeknél. A poratka különösen szeret befészkelni a szőnyegekbe, padlószőnyeg bolyhai közé, kárpitozott bútorokba, gyermekek plüssjátékaiba. Érdemes ezért a szőnyegeket, kárpitot, ágybetétet gyakran tisztítani, vagy padlószőnyeg helyett parkettára váltani, a „porfogókat” legalább a hálószobából eltávolítani, porszívás után kiszellőztetni a szobát.
    • Állatszőr-allergia esetén a hálószobába ne engedjük be házikedvencünket!
    • Ha valaki a füvek, fák, virágok pollenjére érzékeny, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogy mikor is kell jobban odafigyelnie magára. A mogyoró már februártól egészen április végéig, a nyírfa márciustól májusig, a pázsitfűfélék májustól nyár végéig, illetve a parlagfű augusztustól egészen az első fagyig képes allergiás tüneteket okozni az arra érzékenyekben. A legjobban úgy tudunk védekezni, ha megpróbálunk minél kevesebbet ezekben az időszakokban a szabadban tölteni. A lakást főleg hajnalban vagy este szellőztessük ki, de a szellőztetés ne tartson sokáig. A hajunkat mossuk meg mindennap, hogy a hajunkba ragadt pollenszemeket eltávolíthassuk. Ha környezetében elhanyagolt terület található, és netalán tán parlagfű növekszik rajta, haladéktalanul gyomtalanítsa, vágja le. Hazánkban törvény is szabályozza ennek fontosságát, és aki nem tesz eleget ennek, komoly pénzbüntetésre is számíthat.
    • Foglalkozási allergének, szerves vagy szervetlen anyagok is okozhatnak asztmát. Ezekben az esetekben szabadság idején a tünetek csökkennek.
  • Az elhízás is komoly kockázati tényező, mert a zsírsejtek gyulladást okozó anyagokat bocsájtanak ki a keringésbe. Az elhízás elkerülése érdekében is fontos az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás.
  • Bizonyított tény, hogy a halmozódó légúti vírusfertőzések is előidézhetik az asztma kialakulását. Ennek megelőzésére a vitaminok szedése és a higiéniai szabályok betartása mellett legfontosabb a védőoltások beadatása.

A fentiek mellett természetesen a tüdőgyógyász által felírt asztmaellenes szerek, belégzőszerek rendszeres használata biztosítja a beteg megfelelő légzési állapotát és a súlyosbodás elkerülését. Gyors hatású hörgőtágító (rohamoldó szer) segít a hirtelen kialakuló fulladás enyhítésében.

Bővebben Az asztma kezelési lehetőségei

Alvási apnoe

A leggyakrabban a középkorú férfiakat és nőket érintheti ez a betegség. Alvási apnoe szindrómáról akkor beszélünk, ha alvás közben több alaklommal legalább 10 másodpercig tartó légvételszünet van, miközben a vér oxigénhiánya, illetve később a vér szén-dioxid-szintjének emelkedése olyan folyamatokat indít el, melynek következtében hirtelen a beteg levegőt vesz. Ez éjszaka folyamán gyakran ismétlődik, a beteg nem alussza ki magát, szervezete oxigénhiányos állapotba kerül, így másnap szinte minden adandó alkalommal (várakozáskor, vezetés közben piros lámpánál, utazás közben stb.) be-bealszik, sajnos akár komoly balesetet okozva.

A betegséget gyakran a család, a közös hálószobában alvó családtag veszi észre. Ezek a betegek általában nagyon horkolnak.

A rizikótényezők közül az elhízás, az alkohol és a különböző altatók, nyugtatók szerepe kiemelendő.

Hátterében állhat COPD, asztma, mellkasdeformitás, gégészeti ok, neurológiai betegség, izomgyengeség is.

Diagnosztizálása alváslaborban történik. Amennyiben a kórkép igazolódik, részletes kivizsgálásra van szükség.

Az esetek egy részében életmódváltással, testsúlycsökkentéssel, az alkoholfogyasztás elhagyásával a tünetek megelőzhetőek, csökkenthetők, de gyakran van szükség légzést biztosító CPAP készülék használatára. Ezt szakorvos rendeli el.

Bővebben Az alvási apnoe kezelése

COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy légúti gyulladásos megbetegedés, aminek kialakulásában az asztmához hasonlóan genetikai, környezeti és életmódbeli tényezők játszanak szerepet.

Koraszülötteknél később gyakrabban alakul ki ez a betegség, de természetesen egyéb tényezők is kellenek hozzá.

Igen ritka esetben egy enzim, az alfa-1-antitripszin hiánya áll a háttérben, de ez az enzim adásával kezelhető.

Legfőbb rizikótényezője a dohányzás!

Hajlamosító tényező, illetve a betegséget rontja a légszennyettség, munkahelyi ártalmak (szerves és szervetlen porok, vegyi anyagok stb.), légúti vírus- és baktériumfertőzések, rossz szociális körülmények, nem megfelelő táplálkozás, testmozgás hiánya, túlsúly.

Kialakulásában a gyermekkori és felnőttkori passzív dohányzásnak is kiemelkedő szerepe van. Megelőzésében első helyen a dohányzás kerülése és a leszokás áll.

A COPD a leggyakoribb halálokok egyike hazánkban. Tünetei fokozatosan alakulnak ki, ezért gyakran későn kerül felfedezésre. Ilyenkor a már elveszett légzésfunkció nem hozható vissza.

A dohányosok rendszeres szűrővizsgálata javasolt.

A betegség eredményes kezeléséhez, a légzési állapot romlásának megállításához a gyógyszeres (belégzőszerek használata) kezelésen kívül az életmódváltás és a légzőszervi rehabilitáció együttese szükséges.

A legfontosabb a dohányzásról való leszokás, melyhez különböző készítmények, nikotinpótló tapaszok, tabletták állnak már rendelkezésükre a betegeknek.

A testmozgás, kíméletes sportolás, a helyes légzéstechnika elsajátítása, légzőtorna elősegíti a légzési segédizmok erősítését, a hörgőkben rekedt váladék felköhögését, ezáltal a betegség tüneteinek csökkentését.

Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászDr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus

Cikkajánló

A COPD és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus
COPD
A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.
Bélflóra
Bélflóra

Befolyásolja egészségünk, közérzetünk alakulását.

Bárányhimlő
Bárányhimlő

Tünetei, kezelése és megelőzése.

WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg - Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
WEBBeteg - Dr. Árki Ildikó, háziorvos
Budai Allergiaközpont - Dr. Dózsa Izabella, tüdőgyógyász, allergológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.